„Címerhatározó/Kassa címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
48. sor:
„Nos Lodovicus Dei Gratia Rex Hungarie memorie commendantes tenore presentium significamus quibus expedit universis. Quod nos comodose utilitati fidelium Civium et hospitum nostrorum de Cassa regia liberalitate invigilare cupientes, et eosdem gretiarum donis gliscantes ampliare, ad devotam et humilem ipsorum supplicationem, eisdem Civibus nostris de Cassa annuimus ex gratia speciali, ut iidem amodo in sigillo ipsius Civitatis secreto et missivo, ac vexillo, formam Clipei de Signo nostro Regio extortam, desuper videlicet unum tractum seu lineam flavei coloris, tribus imaginibus liliorum compaginatum, et de subtus quaturou lineas rufos et totidem albas, lateraliter habentis in perpetuum gestare valeant atque possint. Harum sub nostro sigillo secreto testimonio litterarum, quas in formam nostri privilegii sub magno nostro sigillo, pro ipsis Civibus redigi faciemus dum nobis fuerint reportate. Datum in Diiosgewr feria secunda proxima ante festum Ascensionis Domini, Anno eiusdem millesimo trecentesimo sexagesimo nono."
 
Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentrőlalatta négy vörös és ugyanannyi fehér vonalsorban. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. [május 7.]
 
A címeradományozás egyfajta kollektív nemességet és képviselet jogát jelentette volna az országgyűlésen. Ezért, hogy erre ne kerülhessen sor, a király az oklevelet nem kiváltságlevél (zsinóron függő pecsét), hanem pátens formájában (az oklevélre nyomott pecsét) adta ki, mely ideiglenes jogokat biztosított, de egyúttal ígéretet tett a privilégium kiadására is a királyi nagypecsét alatt, melyet ezen oklevél bemutatásával lehet kérni. A címer használatát a király a városi titkos (sigillo secreto) és nyilvános pecsétre (sigillo missivo) korlátozta. A város ezen kisebb pecsétjének kisebb jogereje és másodlagos szerepe volt, miközben a Szt. Erzsébetet ábrázoló városi nagypecsét teljes jogi hatálya is fennmaradt.