„Wikikönyvek:Szerzői jog” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Eltávolította a lap teljes tartalmát |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
<noinclude>[[Kategória:Jogi lapok]]</noinclude>
<!-- összevetendő a magyar törvényekkel és ha mód van rá rövidíteni kellene. -->
{{lektor}}
{{Wk-fej}}
A '''szerzői jog''' a [[w:szellemi alkotások joga|szellemi alkotások jogának]] fő részterülete az [[iparjogvédelem]] mellett.
A szerzői jog az ''irodalmi'', ''tudományos'' és ''művészeti'' művek (a továbbiakban együtt: ''szerzői alkotás''ok) oltalmára hivatott. Emellett bizonyos [[w:szomszédos jogok]] oltalmát is biztosítja.
{{Wk-stílus}}{{TOC right}}
===A szerzői jogi szabályozás célja ===
A [[w:Magyarország]]on hatályos - módosított - ''1999. évi LXXVI. törvény''
bevezetése szerint:
:''„A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.”''
=== A szerzői jogi oltalom tartalma===
A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.
A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat - ez a [[szabadalom|szabadalmak]] feladata -, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival.
A szerzői jogi oltalom a [[szabadalmi oltalom]]hoz és a [[védjegyoltalom]]hoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható [[védjegyoltalom]]mal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogosult nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.
=== A szerzőt megillető jogok ===
A szerzőt megillető jogok
* személyhez fűződő jogok illetve
* vagyoni jogok.
A szerző személyhez fűződő jogai körében:
* nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
* kérheti szerzőként nevének feltüntetését.
=== A szerzői alkotás ===
* irodalmi mű
* zenei mű,
* filmalkotás
* szobor
* festmény,
* [[w:számítógépes program]]ok
* építészeti terv
=== A szerzői jogi oltalom ===
A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.
A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat - ez a [[szabadalom|szabadalmak]] feladata -, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival.
A szerzői jogi oltalom a [[szabadalmi oltalom]]hoz és a [[védjegyoltalom]]hoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható [[védjegyoltalom]]mal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogtulajdonos nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.
=== A védelmi idő ===
A szerzői jog védelmi idejének eredeti célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehetőségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása [[közkincs|közkinccsé]] válik, és így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése.
A védelmi idő lejártával sem szűnnek meg a [[személyhez fűződő jogok]] (például senki nem állíthatja ma, hogy ő írta Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című költeményét.)
A védelmi idő tartama országonként eltérhet, ám a legtöbb ország a [[Berni Uniós Egyezmény]] alapján állapítja meg ezen időtartamot.
Magyarországon ez egységesen a szerző halálától (vagy több szerző esetén az utoljára elhunyt szerző halálától) számított 70 év.
=== A szerzői jogok átruházása ===
A szerzőt megillető jogok közül a személyiségi jogok nem ruházhatók át, viszont a vagyoni jogok átruházhatók.
=== Az ötletek és megvalósításuk elkülönítése ===
=== A konkrét művek árusítása ===
=== Az angolszász törvényeknek megfelelő magyar szabályozás ===
==== Közkincs (public domain) ====
A magyar törvények nem ismerik a ''Public Domain'' fogalmát, vagyis amikor egy műről, pontosabban a hozzá fűződő szerzői jogairól a szerzője „lemond”. Egyfajta értelmezés szerint a ''Public Domain'' művek nem használhatóak a szerző engedélye nélkül. Másik értelmezés szerint a ''Public Domain'' egy olyan licenc, amely engedélyezi a mű korlátozások nélküli másolását és felhasználását, de a szerző jogaival továbbra is rendelkezik. Mivel az ilyen közkincsnek nyilvánított műveknél a szerző vélhetően pont azért tette ezt, hogy ne akadályozza a felhasználást, ezért addig, míg a szerző ezt kifejezetten nem jelzi, a felhasználás hallgatólagosan mindenképpen lehetséges.
==== A szabad felhasználás ====
:''Részletesebben lásd a [[Szabad felhasználás]] cikket.''
Az angolszász törvényterületen létezik a „fair use” fogalma, vagyis hogy védett művek (kép, hang, szöveg) idézhetőek illetve felhasználhatóak megfelelő körülmények között, ha ez a mű kis részét érinti.
A magyar törvény ismeri a „Szabad felhasználás” fogalmát, de azt eltérően kezeli az angolszász törvényektől, ezért minden angolszász „fair use” esetben meg kell vizsgálni, hogy az a magyar törvények szerint használható-e. Az esetek jelentős részében nem használható. Az erre vonatkozó szabályok:
::'''''Általános szabályok
::''33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
::''(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
::''(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
::''(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.
::'''''A szabad felhasználás esetei
::''34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
::''(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
=== Szerzői jogok alkalmazásának konkrét esetei ===
==== Lejárt védelmi idejű művek digitális változatai ====
Az olyan művekről, melyek nem esnek szerzői jogi védelem alá (például mert már lejárt a védelmi idő, vagy a mű felhasználhatósága más okokból engedélyezett) készült digitális másolat nem hoz létre új szerzői jogi védelmet, mivel nem teremt új, önálló művet. Ebből következik, hogy az elektronikus formába hozott - de eredeti formájukban felhasználható - források szabadon felhasználhatóak, ebbe beletartoznak a szabad források (például egy múlt századi lexikon) internetes, CD-s vagy tetszőleges egyéb formában terjesztett vagy árusított változatai; kivéve az egész mű teljes átvételét és felhasználását, mert az már a gyűjteményes mű teljes átvételének számíthat. Ugyanígy nem hoznak létre önálló művet a szabadon felhasználható törvényekből készült „egységes szerkezetű” törvényszövegek.
==== Gyűjteményes művek ====
A gyűjteményes mű olyan alkotás, amit többen hoztak létre; ilyen például egy lexikon.
Ezen esetben a teljes mű védelmi ideje a szerkesztő (vagy ha több van, akkor az utolsó élő szerkesztő) halála utáni 70 év. Ez akkor számít, ha az egész művet, vagy a mű nagy részét kívánja valaki felhasználni.
A lexikonokban az egyes szócikkeket általában külön szerzők írták: egyes szócikkek átvételekor az egyszerű műalkotásra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis a szócikk szerzőjének élete és halála utáni 70 év a védelmi idő. Sajnos a cikkek szerzőinek kiléte az esetek nagy részében megállapíthatatlan, ezért ezek a nyilvánosságra hozataltól számított 70 évig részesülnek védelemben, hacsak annak szerzője hitelt érdemlően nem jelzi, hogy jogsérelmet szenvedett.
==== Magáncélú másolat ====
Természetes személyek magáncélra a védett művekről másolatot készíthetnek akkor, ha ez nem szolgál jövedelemszerzést, kivéve az építészeti műveket, műszaki létesítményeket, [[w:szoftver]]eket és adatbázisokat, valamint a nyilvános előadások kép- és hangfelvételeinek készítését.
A magáncélú másolat készítés a „Szabad felhasználás” egyik speciális esete.
== Közös jogkezelés ==
== A szerzői jog létrejötte és érvényesítése ==
A szerzői jog az ''egyéni jellegű'', ''eredeti'', ''kreatív alkotási folyamat'' eredményeképp létrejött (zenei, művészeti vagy tudományos) mű fizikai létrehozásával jön létre.
Védi emellett a szerzői jog az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió- és televízió-szervezetek, filmelőállítók és adatbázis-készítők az előző feltételeknek megfelelő alkotásait is.
Nem jön létre ilyen jog a jogszabályok, állami és bírósági határozatok, jogszabállyal kihirdetett művek (pl. szabványok) esetén; nem esnek szerzői jogi védelem alá a tények és hírek; nem tartoznak bele továbbá ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek.
A szerző:
* nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
* kérheti szerzőként nevének feltüntetését,
* jogosult művének megcsonkítását vagy számára hátrányos alkalmazását megtiltani,
* jogosult művének anyagi vagy nem anyagi felhasználásához (többek között: többszörözés, előadás, terjesztés, átdolgozás), vagy annak [[Wikikönyvek/Felhasználási szerződés|felhasználási szerződés]]sel való engedélyezéséhez,
===Felhasználási szerződés===
A '''felhasználási szerződés''' a szerzői alkotás felhasználásra irányuló olyan [[szerzői jog]]i [[szerződés]]fajta, amelynek [[diszpozitív szabály]]ait Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény V. fejezete határozza meg.
== A felhasználási szerződések a magyar jogban ==
A felhasználási szerződések általános szabályai
42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.
(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.
(4) Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.
44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
45. § (1) A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni.
(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén.
46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.
(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.
47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.
(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
(4) A mű többszörözésére adott engedély - kétség esetén - kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára.
48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
49. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.
(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni.
(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg.
50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy - ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.
(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
(5) Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
52. § (1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést.
(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
53. § (1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.
(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére.
(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
(4) Az előfelhasználási jogra az [[elővásárlási jog]]ra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
54. § A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a védelmi idő eltelt.
55. § A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.
== Licenc és felhasználási szerződés ==
A hétköznapi szóhasználatban a felhasználási szerződést gyakran ''[[licenc]]ként'' említik, aminek a hátránya az a gyakori tévedés, hogy a 'licencet' egyoldalú nyilatkozatnak és nem szerződésnek tekintik - a hatósági engedélyek mintájára, amelyet angolul gyakran 'licence' szóval illetnek.
=== Licenc ===
A '''licenc''' szó a [[latin nyelv|latin]]/[[német nyelv|német]] és [[angol nyelv|angol]] licence/licence szavakból két alakban került a [[magyar nyelv]]be:
*''licenc'' ([[kereskedelem]]ben és [[jog]]ban) amely [[védjegy|védjeggyel]] ellátott, [[szabadalom|szabadalmazott]] termék gyártásának, illetve gyártási eljárásának (know-how) megszerzett joga, engedélye.
*''licencia''. Ugyanaz mint a licenc fent. Régebben kiviteli és behozatali [[engedély]]t is jelölt.
Azonban ismert okoknál fogva nem mindenki szokta lefordítani az [[angol nyelv|angol]]/amerikai szavakat, hanem megtartja, sőt elkezdi önkényes jelentéssel használni. Ez történt a license [[angol nyelv|angol]]/amerikai szó esetében is, ami miatt a licence-t nem főleg engedélynek, a licensing-et, licensed-et nem engedélyezésnek és engedélyezettnek fordították a megfelelő helyeken, hanem jognak, belekeverve ebbe a [[szerzői jog]]ot (copyright).
==Szerzői jog==
A [[szerzői jog]] lényegét tekintve kizárólagos [[tulajdonjog]], azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként (property) rendelkezhet a saját alkotásával (work), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, pl. a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni, stb.
Ez a jog akkor keletkezik, amikor a [[műalkotás|mű]] megszületik, és nem függ a mű publikálásától. Általában az a szokás, hogy a megfelelő [[hivatal]]t erről a tényről értesíti a szerző, amely a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy [[jogvita|jogviták]] esetén legyen [[bizonyíték]]. Magán a művön pedig feltüntetik a [[jogtulajdonos]] nevét, és a jogviszony időbeli hatályának kezdőévét.
==Licencszerződés==
A szerző bizonyos feltételekkel engedélyt adhat arra, hogy a művét mások használják (to license the use under copyright). Erről szól az adott műre vonatkozó License Agreement, vagyis a [[licencszerződés]] (vö. a licenc szóval fent). Ez azt írja elő, hogy bár a [[szerző]] marad a mű tulajdonosa, bizonyos emberek, például vevők, felhasználók, stb. bizonyos ellenszolgáltatás fejében használhatják a művet, illetve annak másolatait, sokszorosított példányait. E használati engedély azonban általában nem terjed ki a másolás engedélyezésére.
==A jog megszerzése==
Az, hogy minek lehet az ember szerzője, az változó [[ország]]onként, ahogy a [[szerzői jog]] sem [[nemzetközi jog]], hanem [[nemzet]]i. [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] például a szerzői ([[személy]]hez kötődő) jogok olyan mértékben tágulnak ki, hogy pl. egy [[film]] kapcsán „örök időkre” „az egész univerzumban”, „minden jelenleg létező és a jövőben megszülető [[média|médiára]]”, és a filmhez kapcsolódó mindenféle [[reklám]]cikkre (merchandise) vonatkozóan fenntartja magának a szerző az őt megillető (egyébként élete végéig plusz hetven évig megkapott) copyright-ot.
[[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]], de máshol is, erős törekvés van arra, hogy jogokat szerezzenek az emberek szinte mindenben, a névhasználattól kezdve a szennyezési kvótákon át a [[világűr]] [[gyarmatosítás]]áig bezárólag, hogy e furcsa jogok átengedése, engedélyezése révén később könnyű bevételekhez jussanak. Ezzel szemben állnak azok, akik [[altruista]] módon inkább meg akarják osztani javaikat, különösen az [[ismeret]]üket és [[tudás]]ukat, amelyet közkincsként szeretnének látni, és ellenszolgáltatás nélkül adnak engedélyt saját munkáik, alkotásaik felhasználására. Természetesen ez az érdeke az összes ifjú, újítani vágyó [[nemzedék]]nek.
== Lásd még ==
* [[Wikikönyvek/Felhasználási szerződés|Felhasználási szerződés]]
* [[Szabad licenc]], [[zárt licenc]], [[közkincs]], [[szabad szoftver]]
== A szerzői jogokra utaló jelzések ==
=== A védelmi év megjelölése ===
=== Minden jog fenntartva ===
=== Karakterkészletek szerzői jogi védelme ===
=== Jogok a szerzői jogon túl ==
=== A szerzői jog története ==
:''Részletesebben lásd [[w:A szerzői jog története]] cikket.''
Míg a kormányok már hosszú ideje adományoztak [[monopólium]]okat - például a kiadóknak nyomtatott könyveik árusítására -a modern szerzői jog az [[1710]]-es angliai „Statue of Anne” döntéstől számítható. Ez a döntés mondta ki először azt, hogy a szerzők, és nem a kiadók kell, hogy haszonélvezői legyenek a védelmi törvényeknek valamint védelmet biztosított a vevők részére a kiadókkal szemben úgy, hogy az eladás után ne kontrollálhassák a nyomtatott termékeket. A döntés ezen túl 28 évben határozta meg ezen kizárólagos jogok biztosításának idejét, ami után a művek közkinccsé válnak.
Az [[1886]]-os [[Berni Uniós Egyezmény]] határozta meg először a szuverén államok közötti szerzői jogok biztosítását. (Ezeket később az [[1952]]. évi [[Egyetemes Egyezmény]] is szabályozta, de ennek mára már csupán történelmi jelentősége van.) A Berni Uniós Egyezmény alapján a szerzői jogok a kreatív mű megalkotásától jönnek létre: a szerzőnek nem szükséges azt bejegyeztetnie, vagy e jogának elismerését kérvényeznie. A szerzői mű létrejöttével (írott formában, vagy bármilyen egyéb fizikai módon) a szerző automatikusan kizárólagos joggal rendelkezik minden a művet, vagy annak feldolgozásait illetően egészen a védelmi idő lejártáig (vagy egyes országokban addig, míg az alkotó kifejezetten le nem mond ezen jogokról).
=== A szerzői jog kritikája ===
=== Szokatlan szerzői jogok ===
=== Kapcsolódó témák ===
=== Nemzeti szabályozások ===
=== Nemzetközi szerződések ===
=== A szerzői jogi reform támogatói ===
== Lásd még ==
* [[WIPO]], [[TRIPs]]
* [[közös jogkezelés]], [[reprográfiai díj]], [[Artisjus]], [[Filmjus]], [[HUNGART]], [[MAHASZ]], [[Magyar Reprográfiai Szövetség]], [[MASZRE]], [[MSZSZ-EJI]] <!-- lásd itt: http://www.hpo.hu/url/szjog/szjog5.html -->
* [[kalózkodás]], [[ASVA]], [[BSA]]
* [[DRM]]
* [[iparjogvédelem]]
* [[szabadalom]]
* [[Szerzői Jogi Szakértő Testület]]
* [[védjegy]]
<!-- * [[Wikipédia:Szabad források|Szabad források]] -->
== Jogszabályok ==
* 1999 évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt) ([http://www.coffeecup.hu/SzerzoiJogok.html egyben], [http://www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/aszerzoijogrol/jogszabalyok.html#01 fejezetenként])
* [http://www.hpo.hu/jogforras/9976.html 1999 évi LXXVI. törvény a későbbi módosító rendelkezésekkel egységbe foglalva]
* [http://www.hpo.hu/jogforras/7804_329.html Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése a Btk-ban]
* [http://www.wipo.int/treaties/en/ip/wct/trtdocs_wo033.html a genfi egyezmény szövege]
* [http://www.hpo.hu/jogforras/5904.html A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok a Ptk-ban]
== Külső hivatkozások ==
* Dr. [[Lontai Endre]]: Magyar polgári jog. Szellemi alkotások joga. (Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 1998.
* A szerzői jog kézikönyve. Szerk. Benárd Aurél és Tímár István; KJK, Bp. 1973.
* [[Szinger András]], [[Tóth Péter Benjamin]]: Gyakorlati útmutató a szerzõi joghoz (Novissima, Bp. 2004, ISBN 963-85933-5-0)
* [http://logosfoundation.org/copyleft/copyrigh.html A szerzői jog ellenességről - angolul]
=== Közkincs ===
A '''közkincs''' (angolul [[w:Public Domain|public domain]]) egy [[w:szerzői jog]]i fogalom, mely olyan művet, alkotást jelent, amely korlátozás nélkül felhasználható, másolható, vagy átdolgozható.
Közkincs lehet egy alkotás, amennyiben a szerzője azt közkincsnek minősíti; valamint akkor, ha annak szerzői jogi [[w:Szabad források|védelmi ideje]] lejárt.
A közkincs a [[w:licenc]]ek egy formája, vagy tekinthető a ''licenc hiányának'' is, vagyis amikor a felhasználást semmilyen licenc feltétel nem korlátozza.
=== Szabad licenc ===
A '''szabad licenc''' kifejezés olyan [[licenc]]szerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt [[szellemi termék]] szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a [[számítástechnika|számítástechniká]]ban használatos [[szoftver]]ek licencelése.
A fogalmat a ''szerzői jogilag védett'', ''zárt forráskódú'', ''kereskedelmi'', ''védjegyoltalom alá eső'' licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre.
A „szabad” értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül:
*felhasználhat, (program esetén pl. futtathat);
*tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja;
*lemásolhat;
*módosíthat;
*a módosított változatokat publikálhatja.
A szabad licenceknek három fő irányát különböztetjük meg:
* [[Közkincs]] - amiknek a szerzői oltalmi ideje lejárt, vagy a készítőjük azt közkincsnek nyilvánította.
* [[BSD licenc|BSD-jellegű licencek]] - melyek az eredeti [[BSD]] rendszerről kapták nevüket; lényegük, hogy a szerző megtartja szerzői jogát azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.
* [[Copyleft]] - ezen licencek legismertebbike a [[GPL|GNU nyilvános licenc]]. ezen licencek szintén megőrzik a készítő jogait azon célból, hogy biztosítsák, hogy a software minden változata szabad maradjon.
== Creative Commons ==
A [[Creative Commons]] kezdeményezés lényege az, hogy bármilyen igényre nyújtson egy egyszerűen érthető, mégis jogilag stabil licencet. A CC licencek igyekeznek lefedni a szabad licencek minden irányzatát.
== Lásd még ==
*[[:kategória:szabad licencek]] listája
*[[Szabad szoftver]]
*[[Licenc]]
*[[Zárt licenc]]
=== Zárt licenc ===
=== Szabad szoftver ===
A '''szabad szoftver''' kifejezés olyan [[számítástechnika]]i dolgokat (általában [[program]]okat) jelent, melyek szabadon felhasználhatóak.
A fogalmat [[licenc]] fogalmával kapcsolatban, a ''[[szerzői jog]]ilag védett'', ''[[zárt licenc|zárt forráskódú]]'' szoftverekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre.
A szabad programok szabadságát a [[szabad licenc]]ek biztosítják.
A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Ez a szabadság az alábbi négy pontban foglalható össze:
# A felhasználóknak szabad tetszőleges célra, teszőleges számú számítógépen futtatni a szoftvert, azaz a felhasználást semmi nem korlátozza.
# A felhasználó szabadon másolhatja és terjesztheti, illetve közzéteheti a szoftvert.
# A felhasználó szabadon módosíthatja, testreszabhatja, javíthatja, tökéletesítheti a szoftvert.
# A felhasználó szabadon közzéteheti a szoftver általa módosított verzióját.
A 3. és 4. pont előfeltétele a forráskód hozzáférhetősége.
A [[Free Software Foundation]] („Szabad Szoftver Alapítvány”) vezeti azon [[:Kategória:Szabad licencek|licencek listáját]], amely megfelelnek a fenti elveknek.
Gyakori hivatkozás a [[DFSG|Debian szabad szoftver irányelvek]] is, ami a szabad licencekkel szembeni követelményeket sorolja fel.
A „szabad” nem feltétlenül jelent „ingyenest”: bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra. Miért venné meg bárki is? Azért, mert például nem képes azt magának lefordítani, szüksége van kézikönyvre, CD-n vagy DVD-n szeretné a programokat megkapni, vagy mert támogatásra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy valaki egyedi fejlesztést, testreszabást, adott hiba kijavítását, adott funkció beépítését végezteti el pénzért egy programozóval.
Felsorolásukat a [[:Kategória:Szabad licencek|Szabad licencek]] kategória tartalmazza.
=== Nyílt forráskód ===
Ezen kategória licenceinek lényege a forráskód nyíltsága.
A [[nyílt forráskódú licenc]]eket az [[Open Source Initiative]] tartja nyilván.
Fesorolásukat a [[:Kategória:Nyílt forráskódú licencek|Nyílt forráskódú licencek]] kategória tartalmazza.
==Külső hivatkozások==
* Az itt lévő anyag egy része a [http://www.hup.hu/wiki/wiki.phtml HUP Wiki] webhelyről származik, amely rengeteg szabad szoftverrel kapcsolatos magyar nyelvű szócikket tartalmaz.
* [http://www.gnu.org/home.hu.html GNU.org kezdőlap]
* [http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html GNU.org: Mi a szabad szoftver?]
* [http://www.fsfeurope.org/ Szabad Szoftver Alapítvány Európa]
* [http://www.szszi.hu/ Szabad Szoftver Intézet]
* [http://www.fsf.hu/ FSF.hu Alapítvány]
[[Kategória:Informatika]] [[Kategória:Szabad szoftverek]]
== Lásd még ==
* [[w:Szabad licenc]]; [[w:Zárt licenc]]; [[w:Szabad szoftver]]
[[:Kategória:Szabad_licencek]]
===Nyílt webtartalmak (ábécé sorrendben):===
* [[w:Aozora Bunko]] - (japán nyelvű) ingyenes digitális könyvek
* [[w:Asian Open Source Centre]] - nyílt tartalmú [[GFDL]] wikit tartalmaz nyílt forrással
* [[w:CapitanCook]] - Nyílt és ingyenes útikönyv
* [[Creative Commons]]
* ExtinctionLevelEvent.com - Nyílt webképregény [http://www.extinctionlevelevent.com/ Nyílt webképregény]
* [[Jake]] [http://jake-db.org/] - Kutatási szoftver és adatbázis, ahol a tartalom nyílt forráskóddal készült
* [[GNUtemberg]] [http://www.gnutemberg.org/] - [[olasz]] nyelven.
* [[Linux dokumentációs projekt]] [http://www.tldp.org/] - A Linux részére dokumentáció létrehozására irányuló projekt
* [[Nupedia]] [http://www.nupedia.com] - nyílt szerkesztésű enciklopédia
* [[Opencode]] [http://eon.law.harvard.edu/opencode] - konzorcium a nyílt kutatásért és tartalomért
* [[OpenContent]] [http://www.opencontent.org] - nyílt forrás engedélyezési séma információs tartalomra
* [[Open Content for Education]] [http://www.life-open-content.org/]
* [[Open-education.org]] [http://www.open-education.org] - Nyílt Tartalmú Tananyag közös kidolgozását népszerűsítő oldal és portál.
* [[OpenCourseWare]] [http://web.mit.edu/ocw] - főiskolai és egyetemi kurzusok tananyagának nyílt cseréje
* [[Openlaw]] [http://eon.law.harvard.edu/openlaw] - kísérlet jogi érvelések nyílt kidolgozására
* [[Open Music Registry]] [http://www.openmusicregistry.org] - Zene szabad cseréje Open Audio License felhasználásával
* [[Open Directory Project]] [http://dmoz.org] - [[netes tartalomjegyzék]] mint a [[Yahoo!]].
* [[Project Gutenberg]] [http://promo.net/pg/]
* [[Public Library of Science]] [http://plos.org/]
* [[PlanetMath]] [http://planetmath.org/] - [[Matematika|matek]] az embereknek, az emberektől.
* [[Wikipédia]] [http://www.wikipedia.com] - Nyílt tartalmú lexikon, épp most olvasod!! :-))
* [[Woochi - Wine Encyclopaedia]]
* [[World Lecture Hall]] [http://www.utexas.edu/world/lecture/] - Online tananyagok
* [[The Worldwide Lexicon]]
Lásd még [[public domain resources]], [[semi-public domain resources]], [[public domain image resources]], [[collaborative writing]]
==Licencek==
* [[Design Science License]]
* [[GNU Szabad dokumentáció licenc]]
* [[October Open Game License]] (OOGL) - az [[Open Game License]] még nyíltabb verziója
* [[Open Publication License]] - Licenc az [[Open Content Project]]-re
* [[Open Directory Project License]] - ezt alkalmazza az [[Open Directory Project]]
* [[Open Game License]] - az [[Open Gaming Foundation]] licence, írta a [[Wizards of the Coast]].
* [[Open Content License]]
== Külső hivatkozások ==
* [http://alqua.com - alqua.com, Ingyenes dokumentumok]
* [http://www.creativecommons.org A nyílt tartalom fogalma és kreatív művek: Creative Commons]
* [http://www.dsl.org/copyleft/dsl.txt Design Science License]
* [http://www.ibiblio.org Nyílt tartalom könyvtára: ibiblio]
* [http://dsl.org/copyleft/ Copyleft és az információs forradalom]
* [http://jan.netcomp.monash.edu.au/opendoc/paper.html Jan Newmarch, "Open Content Licenses," http://jan.netcomp.monash.edu.au]
* http://www.opencontent.org/
* [http://dmoz.org/Computers/Open_Source/Open_Content/ Nyílt tartalomjegyzék kategória: Nyílt tartalom]
* [http://www.opencontentlist.com/resources Nyílt tartalom források és levelezési lista az OpenContentList.com]
* [http://plos.org/ Nyilvános Tudományok Könyvtára]
* [http://www.gnu.org/philosophy/license-list.html#DocumentationLicenses Dokumentáció licencek a gnu.org]
* Ez a [http://www.google.com/search?&q=%22Permission+is+granted+to+copy%22+%22GNU+Free+Documentation+License%22+&btnG=Google+Search Google keresés], amely GFDL licences dokumentumokat keres, garantált csúcsforgalmat fog eredményezni.
== Köszönetnyilvánítás ==
A nyílt tartalmú projektek listáját részben a [http://www.firstmonday.org/issues/issue8_1/schweik/index.html The Institutional Design of Open Source Programming]szolgáltatta, amely a [[Firstmonday]]-en található.
[[en:Open content]] [[da:Åbent indhold]] [[de:Freie Inhalte]] [[es:Contenido abierto]] [[fo:Opið innihald]] [[fr:Contenu libre]] [[he:תוכן שיתופי]] [[ja:オープンコンテント]] [[ko:오픈컨텐트]] [[nl:Open content]] [[no:Åpent innhold]] [[pl:Wolna dokumentacja]] [[pt:Open content]] [[simple:Open content]] [[sv:Wikipedia:Öppet innehåll]] [[zh:内容开放]]
| |||