„Heraldikai lexikon/Betűjelölés” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
A [[heroldok]] által öszeállított kéziratos címertekercsek és címerkönyvek ábrái általában színesek voltak. Később, a könyvnyomtatás korában, a fametszet és a rézmetszet feltalálásával vált szükségessé a színezetlen ábrákon a [[címer]]ek színeinek jelölése. Erre általában kétféle módszert használtak: a kezdőbetűkkel való jelölést (angol tricking) és a vonalkázást (angol hatching). Az előbbit a heroldok vezették be, az utóbbit a heraldikusok.
A színeket kezdetben az adott szóval jelölték, mint például [[Heraldikai lexikon/Martin Schrot]] 1576-ban, ''Wappenbuch'' című könyvében. [[
Körülbelül Urstissal egy időben Don Alphonsus [Francisco] [[Heraldikai lexikon/Alphonsus Ciacconius|Ciacconius]] (1540-1599), spanyol domonkos szerzetes Rómában a színek latin kezdőbetűit használta. Az [[arany]] jele nála A. (aurum), az [[ezüst]]é, illetve a fehéré a. (argentum), a [[kék]]é C. (caeruelus), a [[vörös]]é R. (rubeus), a [[zöld]]é V. (viridis) volt. A [[fekete]] (niger) a rendszeréből hiányzik, de ezt általában magával a fekete színnel jelölték.
A heraldikát ekkoriban az allegorikus és asztrológiai szemlélet uralta. A heraldikusok a [[címer]]ek és a [[színek]] szimbolikus jellegét vallották és azokat a szimpátia tanának megfelelően bolygókhoz, drágakövekhez stb. kapcsolták. Egyes később használatba vett színeket asztrológiai szimbólumokal jelöltek. (Lásd a táblázatot.)
| |||