„Olvasónapló/Figaro házassága” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
125. sor:
 
'''Suzanne''':
<center> ''"Mit írjak?"''</center>
'''Grófné''':
<center> ''"Hogyha kél az esti szellő..."''</center>
'''Suzanne''':
<center> ''"Esti szellő...Ott az árnyas gesztenyésben..."''</center>
 
A levelet pecsét helyett gombostűvel tűzik össze.
 
Ünneplőruhás parasztlányok közelednek, virággal köszöntik a grófnét:
 
<center> ''"Édes jó kegyelmes asszony, itt e sok szép friss virág. jókor reggel szedtük őket, szívből hozzuk, adjuk át..."'' </center>
 
'''Cherubin''', annyi baj, felfordulás, összetűzés okozója, ismét ott settenkedik. '''Antoniónak''', a kertésznek éles szemét azonban semmiféle álruha nem téveszti meg, leányának, a kis '''Fanchette'''-nek "unokahúgá"-ban azonnal felismeri az ura parancsa ellenére még mindig a faluban bujkáló apródot. Hirtelen lekapja fejéről a főkötőt s helyébe a tiszti kalapot nyomja. A gróf azonban most nem állhat bosszút. '''Fanchette''', akinek az uraság széptevés közben eget-földet megígért, most szaván fogja: bocsásson meg '''Cherubinnak''' s adja hozzá férjül. '''Almaviva''' zavarában kénytelen ebbe beleegyezni.
 
Közeledik a nászmenet.
 
A gróf - mit tehet mást? - vidám képet vág a számára elég keserves játékhoz. Zeng is a falu népének hálaéneke: "Te mirtusz övezte, te szép nászi pár, Most zengjetek hálát a gróf úrnak már. Szűztiszta erényünk több bántás nem éri, Föladta a gróf úr ősi jogát. Mind boldogan zengjük a hála dalát."
 
A nászi ceremónia közben a gróf előtt térdelő menyasszony annak kezébe csúsztatja az előbb írt, találkára hívó levelet. '''Figaro''' látja ura kezében a levélkét, mindjárt sejti, hogy az szerelmi posta, de nem tudja, hogy kitől.
 
És a gróf kegyes: Most aztán nézzetek utána, hogy a nászra minden rendben legyen. Gazdag pompát kívánok. Vegyen mindenki részt a lakodalomban!