„Növények/E/Európai homoktövis” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[Kategória:Vadgyümölcsök]]
{{K-főcím}}
Az európai homoktövis[1], tengerparti homoktövis[1] vagy egyszerűen homoktövis[1] (Hippophae rhamnoides) az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozó tüskés lombhullató cserje, melynek több alfaja van. Nemzetségének többi faja kevéssé ismert.
 
'''Elterjedés, élőhely'''
A homoktövis az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő.[3] Elterjedésének határai a Brit-szigetektől kelet felé Japánig és a Himalájáig tartanak.[4] Eredetileg Nepálból terjedt el Eurázsiában az utolsó jégkorszak után.[forrás?][5]
 
Magyarországon régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány.[6] Helyenként vizek mentén a H. rhamnoides subsp. fluviatilis alfaj nő.[7]
 
'''Megjelenése, életmódja'''
A homoktövis 2-6 m magasra nő, kétlaki.[4] Igen fejlett gyökérzete van, amely képes megkötni a talajt meredek lejtőkön is. Szimbiózisban él sugárgombákkal (Actinobacteria), amelyek megkötik számára a levegő nitrogéntartalmát; emellett átalakítják az oldhatatlan szerves és ásványi anyagokat könnyebben felvehető formába.[8] Levelei váltakozó állásúak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrökel fedettek a fonáki részükön.[3] A porzós virágzat 4-6 szirom nélküli virágból áll, barna színű. A termős virágzat sárga sziromszerű csészéből áll egyesével a másodéves vesszőkön. A virágzás ideje hazánkban március-április[3] Termései alsó állású magházból képződő álbogyók[3]; ovális vagy enyhén gömbölyded alakúak, az alapfajon 6-8 mm átmérőjűre nőnek, színük halvány sárgától a sötét narancssárgáig előfordul, tömege 0,2-1 g. Szeptember-októberben érik.[4] A nemesített fajtákon nagyobb méretű bogyók teremnek.
 
 
Fajták
‘Csujszkaja’ - júliusban érő[9]
‘Oranzsevaja’ - augusztus elején érik[9]
‘Jantarjana’ - augusztus végén érő, nagyon termékeny[9]
‘Askola’ - augusztus végén érő, feldolgozásra alkalmas[10]
‘Hergo’ - korai, bőtermő [10]
‘Leikora’ - szeptember-októberi érésű, díszcserjének is alkalmas[10]
 
 
'''Felhasználása'''
Több országban termesztik gyümölcséért, a legnagyobb területen Kínában.
Tibetben Kr.e. 900 évvel többek között vérkeringési rendszeri, emésztőrendszeri betegségek kezelésére és a bőr égési sérüléseinek gyógyítására használták.
 
Manapság a gyógyszeripar a gyümölcshúsból és a magjából préselt olaját alapanyagként használja fel fájdalomcsillapító, fekélyekre kenőcs, sugárártalom elleni szerek, nőgyógyászati gyulladásgátlók készítéséhez, valamint arckrémek és fogkrémek összetevőjeként is szerepel.Talajerózió elleni védekezés céljából is ültetik.
 
'''Élelmiszeripari'''
Dzsem, zselé, ivólé, szirup, bor, likőr készül gyümölcshúsából.[11][12] Az északi termőhelyein élő emberek fontos téli vitaminforrása.
 
'''Hatóanyagok'''
A homoktövis álbogyójában igazoltan előforduló, fiziológiailag hatékony anyagok: A-, C-, B1-, B6-, E és K-vitamin, karotinoidok, bioflavonoidok (pl. likopin), szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav), trigliceridek, glicerophospholipidek, phytoszterolok, po­li­fenol-összetevők, ásvá­nyi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co).[7] Levelei és hajtásai 4-5% tannint tartalmaznak (ennek vérzéscsillapító és féregűző hatása van). A leveleiből főtt tea magas vérnyomás ellen fogyasztható.[
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|}}