„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
48. sor:
[[Clément Prinsault]] ''Traité du blason'' (1465) című művében, mely egyike a legkorábbi heraldikai írásoknak, a fémeket és a színeket összefüggésbe hozta (az 1. rész 4. fejezetében) az erényekkel, a hét bolygóval, a 12 égi jellel, a drágakövekkel, a hét napjaival és a 3 elemmel. Ismerteti viszont egyben a francia heraldikai terminológiát és az 5. fejezetben már a címerek szerkezeti elemeivel, a mesteralakokkal és az azokra vonatkozó szabályokkal, majd a 12. fejezetben a címerleírással is foglalkozik.
 
Bartholomäus [[Cassaneus]] kísérletet tett a francia és a német címerelmélet egységesítésére. 1529-ben megjelenő ''Catalogus gloriae mundi'' című műve 200 év alatt majdnem 20 kiadást ért meg.
 
A heraldikát ekkoriban az asztrológiai és allegorikus szemlélet uralta. (Ezért használtak például asztrológiai bolygószimbólumokat a színek jelölésére.) Miként az irodalomban is terjedtek az emblematikus művek, a heraldikai szerzők valószínűleg szintén egyfajta emblematikát akartak létrehozni a címertanban is. Erre utal például, hogy a későbbi heraldikusok, mint de la Colombière (1644) és Petra Sancta (1634) is előszeretettel követték az emblematikus művek címeinek a mintáját.