„Heraldikai lexikon/Cassaneus” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A neve előfordul Cassaneus Bertalan, Bartolomeus Cassaneus, Bartholomaeus Cassaneus, Barthélemy de Chasseneuz, Barthelemy de Chassenée, Bartholm Chasseneux, Chassanæus, Chassanaeus, Hassanaus, en: Bartholomew Cassaneus vagy Chassaneus alakban is.
 
A paviai egyetemen jogot tanult, ahol 1502-ben doktori címet szerzett. 1531-ben Párizsban parlamenti tanácsos, majd a provencei (Aix-en-Provence) parlament első elnöke. Részt vett a valdensek üldözésében és 1533-ban együttműködött a hírhedt inkvizítorral Jean de Romaval. Elnöksége alatt az Aix-i parlament súlytotta herézis miatt első ízben kollektív halálbüntetéssel egy falu, Arrêt de Mérindol teljes lakosságát. Cassaneus ezt megelőzően már közzétett egy értekezést a rovarok elítéléséről és megbüntetéséről a termés elpusztítása miatt, mely beleilleszkedik a középkori hasonló témájú, ma már paradoxnak tűnő művek sorába.
 
 
''Catalogus de gloriae mundi'' (1529) című művére [[Bartolo de Sassoferrato]] volt nagy hatással. A címertanal az első rész 38. értekezése foglalkozik száz pontban. Ebben kísérletet tett a francia és a német [[címerelmélet]]i irányzat egyesítésére, mely ezen címertani terület addigi legátfogóbb munkája volt. Megkísérelte a nehézkes német és a világos és pontosan meghatározott francia [[nevezéktan]] egyesítését is, mely [[Clément Prinsault]] óta máig ugyanazon az alapon áll. A heroldhivatal megszűnése miatt hanyatló német [[címerleírás]] számára is rendkívül hasznos munka volt. Németországban rendkívüli módon elterjedt. Kétszáz év alatt majdnem húsz kiadást ért meg, ebből csak Frankfurtban négy jelent meg. Művét Ortelius (1527-1598) térképe<ref>''De Gloria Mundi'' Bk.12: Ort34.8, 36.20.[http://www.orteliusmaps.com/ort_background.html]</ref> is idézte.