„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
74. sor:
A heroldok pontos céhes nevezéktant és szabályokat dolgoztak ki. Idővel azonban ezen rigorózusnak tűnő előírások másodlagos módon rendkívül megfelelőnek bizonyultak egy axiomatikus, tehát koherens rendszer spontán létrejöttéhez, mely kiküszöböl minden szerkezeti pontatlanságot. A heroldok tehát megalapozták az eredetileg mágikus tudomány valódi tudományosságát. Miként a lovagi költészet szabályait is a költői céhekben hozták létre, melyek ma is részei a verselméletnek, a címertan szabályai is ugyanilyen céhekben jöttek létre, de a későbbi tudományos heraldika nem mindenhol követte ezen szabályokat, így például a mi térségünkben sem, beleértve az osztrák és a német heraldikát is.
A pontos szabályok hiánya sok bizonytalanságot okoz. Például Jiří Čarek, volt prágai főlevéltárost sok jogos kritika érte amiatt, hogy a ''Městské znaky v českých zemích'' (Prága, 1985) című általa szerkesztett műben az "elégtelen heurisztika" mellett az ábrák színvonala sem tökéletes, a címerleírások pedig „egyenesen elrettentőek,” melyek „az esetek többségében nagyon távol állnak a heraldkai blasontól”.
Ezen kemény szavak egy szaktudós tevékenységével kapcsolatban hangoztak el. Hogyan lehet tehát a heraldika valódi axiomatikus tudomány, ha annak alapmódszertanát mindenki tetszése szerint használhatja? A szerkezeti ismeretek hiánya tehát még a szakemberek, illetve a rokonterületek kutatóinak produktumait is bizonytalanná teszi. Ha nincs egységes nevezéktan és címerleírás, nincs egységes metodológia sem, s akkor nem hozható létre egy [[címerhatározó]] sem, mert az önkényesen értelmezett szerkezeti elemek szerint mindenki máshol keresné és helyezné el az adot címert a határozóban.
92. sor:
Tudat alatt az axiomatikus heraldika elveinek megfelelő programot hirdetett meg a szocializmus idején a Prága melletti Jílové város járási múzeumának keretén belül működő Cseh Heraldikai és Genealógiai Társaság 1983-ban. 27 pontból álló programjuk ide vágó részei a következők voltak: 1. a genealógiai és heraldikai szótár-atlasz előkészítése, 2. a genealógia és heraldika kézikönyvének előkészítése, 11. a számítástechnika és a heraldikai gyűjtemények kapcsolata, 26. a genealógiai és heraldikai terminológia egységesítése, 27. a genealógiai és heraldikai bibliográfia létrehozása.
Ezen program megvalósítására a volt Csehszlovákiában már nem kerülhetett sor, mert ugyanezen évben a múzeum új igazgatója a társaságot felszámolta.
Tehát minden axiomatikus alapú szemlélet és program szükségképpen és önkénytelenül is logikus szemlélet és fordítva -- minden logikus gondolatmenet egyben axiomatikus is.
101. sor:
Eszerint az orvosnak ismernie kell a logikát, tudnia kell a betegségeket genusok és speciesek szerint beosztani, diagnózist tudnia kell deduktív módszerekkel bizonyítani, továbbá a beteg állapotából tudnia kell következtetni annak korábbi állapotára és a várható fejleményekre.
Az ő módszerét követte szóról szóra
Ez az elv az axiomatikus heraldikában is érvényes, de visszafelé ható érvénnyel. Az axionmatikus módszertannal visszafelé tudjuk követni az adott címer megrajzolásának módját, megszerkesztésének menetét, továbbá követni tudjuk az osztott címer, vagy helyesebben az összetett címer egyes mezőinek (egykori külön címereinek) a hozzáadását a címerpajzshoz, fel tudjuk deríteni ezek társadalmi, heraldikai okait, ezen folyamat törvényszerűségeit, melyet össze tudunk vetni más hasonló módon létrejött címerekkel, stb.
113. sor:
Mindenféle axiomatikus szemlélet nélkül (de szerkezeti alapon), ezt az elvet használja ma is például az angol heraldika címertani eljárása, mely pontos lépéseket követ a leírásban és a szerkezeti elemek meghatározásában.
A Stephen Friar által szerkesztett ''A New Dictionary of Heraldry'' (London, 1987) például hangsúlyozza, hogy a [[mesteralak]]oknak a pajzsban ''regulatív'' szerepük van. Minden egyes mesteralak geometriai alakja megfelel a négy fő [[osztóvonal]]nak, mely megváltoztathatatlan. Ezért a címerleírás terminológiáját (azaz a geometriai elvek szerint létrejövő szerkezeti elemeket) ezen elv határozza meg. A leírásban szereplő efféle, pontosan meghatározott elemek például az osztott mezők (pl. szarufa által), a címerképek elrendezése, és a címerképek póza.
Bár a fent megállapított szabályok nem mindenben alkalmazhatók egy koherens, axiomatikus szemléletű címerhatározó létrehozásához, mely másféle kiinduló geometriai elemeket állapít meg és egyes geometriai elemek szerepét és az általuk létrehozott szerkezeti képleteket másféle módon definiálja, de az alapelvei (a szerkezeti szemlélet) pontosan megegyezik azzal.
128. sor:
** Az egyetlen függőleges osztóvonal általában osztott címert eredményez, a két és több függőleges osztóvonal eredményezhet osztott címert és mesteralakot is. Ennek konkrét esetét a [[címerhatározás]] szabályai állapítják meg.
A klasszifikációt és annak pontosítását a címerábrák megkülönböztető jegyei, pózai, száma, színe stb. teszi lehetővé. Minden egyes címerábra rendelkezik attribútuumokkal. Friar szerint még az egyszerű kör is "kerek és lapos" ("even the humble roundel is round and flat!"
Az axiomatikus szemlélet alapjai már a múltban is léteztek. [[Spener]] például a színtörvényt axiomatikus szabálynak nevezte: “Causan ex hypothesi sua quod arma ex vestimentis veteris militae ortum habeant ita deducit Aegid[ius] Gelen[ius] de manit[udine] Colon[iae] Agripp[iae] L. 2. pag. 116. Hinc elicitur ratio axiomatis scutarii: non esse metallo in matallo, nec colorem in colore pingendum”.<ref>[[Heraldikai
===Az axiomatikus módszer alkalmazása===
140. sor:
A fenti példa nyomán az is világos, hogy az axiomatikus módszer széle körben alkalmazható a címerek tudományos vizsgálatában is.
----
<references/>
----
[[címerhatározó]], [[címerhatározás]], [[címerhatározás szabályai]], [[heraldika]], [[heraldikai lexikon]],
| |||