„Címerhatározó/Szvetics címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
"Szvetics Jakab 1703-ban született Kőszegen. 1781-ben halt meg Iváncon.
Nemesi származású családja az előző században költözött a Tótságból (ma: Szlovénia) a városba [Kőszegre]. Szvetics család (Nemes-Ságodi) Zala megyei nemes család volt. Nemes-Ságod helységről, mint ősi részbirtokáról vette előnevét, Eredét nézve valószínűleg Szlavóniából származhattak, ahol Pozsega megyében éltek, de a család megtalálható volt Somogy és Vas megyékben is. Tagjai közül többen viseltek megyei hivatalt.
Szvetics Jakab nagyapja evangélikus magyar iskolamesterként és templomatyaként működött, de városbírói tisztséget is ellátott, sőt országgyűlési követ is volt. Apja és József nevű féltestvére is igazgatta a várost. Jakab jogot tanult, 21 éves korában az akkor Kőszegen elhelyezett Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédjeként kezdte pályáját. 1738-ban a tábla ülnöke, vagyis bírája, akit az uralkodó 1743-ban az országos jogkörű Királyi Tábla ülnökévé nevezett ki. 1748. augusztus 30-án királyi jogügyigazgatóvá emelték, ebben a posztjában szerezte első birtokait. Folyamatosan lépett előre a ranglétrán, 1750 és 1765 között Bécsben udvari kancelláriai tanácsos, 1765-től 1768-ig Pest vármegye főispánja. 1765-ben a legmagasabb magyarországi bírói posztot tölthette be, a Királyi Tábla elnöki székébe ülhetett. Ezzel a személynöki címet is megkapta, amely jogosította az uralkodó távollétében az országgyűlés alsótáblája üléseinek vezetésére. Igaz ezekben az években Mária Terézia nem hívta össze az országgyűlést. Ennek ellenére a legrangosabb és legmagasabb közéleti poszt volt, amit kőszegi születésű személy valaha betölthetett. 1765-ben megkapta a Szent István Rend lovagja kitüntetést. Nyugalmazása alkalmából az uralkodónő grófi címmel jutalmazta.
| |||