„Heraldikai lexikon/Címerjog” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Címerjog lapot átmozgattam a következő névre: Heraldikai lexikon/Címerjog . |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
[[Bartolo de Sassoferrato]], majd őt követően több jogászból lett [[heraldikus]] úgy vélekedett, hogy a [[címer]]ek jogos viseléséhez fejedelmi jóváhagyásra van szükség. Az uraklodók felismerték, hogy a címeres levelek kiállítása jelentős bevételi forrást jelenthet az udvar számára. Ezért több országban a nemesség- és címeradományozás a [[kancellária]] és a [[heroldhivatal]]ok feladata lett, ami tovább erősítette a címerek jogi szemléletét. A 18. században J. A. [[Philippi]] a címereket már nem jogi, hanem kultúrtörténeti alkotásoknak tartotta. Úgy vélte: „A címerhasználat nem a jog-, hanem a kultúrtörténet megnyilvánulása.“ Korábban évszázadokig úgy tartották, hogy a címerek a jog tárgykörébe tartoznak.
Magyarországon sohasem alakult ki a címerek olyan fokú kultusza, mint nyugaton. [[Werbőczy István]] szerint a címereknek semmi jogi jelentőségük nincs, nem kellékei, csak díszei a nemességnek.
Magyarországon a nemesi (címek és) címerek használatát az 1947. évi IV. törvény 2. bekezdése tiltota meg: (2) "Nemesi előnevek, nemesi címerek és jelvények vagy nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezések (de genere) használata tilos".
==Lásd még:==
| |||