„Szakácskönyv/Régi kifejezések/L” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#EAEAFF;-moz-border-radius:15px;">
{{TOC right}}
== Lacska ==
[[Szakácskönyv/Régi receptek/Sütemények/Mézes és mákos lacska|A lacska]] = vékony sült lepény. Búzalisztből készül, vízzel vagy tejjel gyúrják, vékonyra ellapítják. Lapáton kemencébe vetik, hőkkőn sült. {{Forrás| Kardos László - Az őrség népi táplálkozása című könyvéből|Budapest, |1943}}
== Laska ==
:Balkáni eredetű, A XVIII. század második felétől kedvelt lapos tésztaféle reszelt sajttal.
== Laktuka ==
:Salátanövény. {{Szk-lásd}} [[Szakácskönyv/Mit-mihez#Saláta|Mit-Mihez]]
== Langalló ==
:Egyes nyelvterületeken a kenyérsütésnél készülő lángos, illetve sült lapostészta-féleség.
== Lapocka ==
: 1. lapátka, 2. spatula, 3. fakanál, 4. Sertés és marhahús az első sonka felső része
== Lapótya ==
:Lapos lepény. Fánkhoz hasonló töltött süteményfajta, mely hazánk egyes területein máig ismert különlegesség.
== Lapcsánka ==
:Krumplilepény. Az eredete nem ismert. A „hlebcsánka” elnevezésből ítélve felvidéki eredetű étel lehet, szlovákul a szó „kenyérkét” jelent. Nagyon sok verziója létezik, így a svájci rösti, a svéd rarakor, az angolszász hash browns, vagy a magyar tócsi, tócsni, toksa (Észak-Magyarország), macok (Mátra), cicege, tócsi (Veszprém megye), lapcsánka (Nyírség) és (Baranya), lepcsánka Hajdúságban, Nyírségben gánica (Őrség), matutka (Közép-Magyarország), krumliprósza (Zala megye), görhöny (Szabolcs-Szatmár megye), lapotyka (Vas megye), a Dunántúlon több néven ismert (melyek receptje eltérhet): beré, berét, cicege, tócsi, enge-menge, krumplimálé. Emellett a rösztike, a harula, röstiburgonya, lepkepotyi, placki, bramborák és még sok néven ismert ez a krumplilepény, de a lényeg mindegyiknél ugyanaz: reszelt krumpli olajban kisütve
== Laprezsán ==
:A XVIII-XIX. század fordulón az irodalmi kávéházakban tréfásan így is nevezték a szilvóriumot.
== Laska ==
: 1. metélttészta, 2. a vékonyra kinyújtott tészta, szárazon megpirítva.
== Lat ==
:régi súlymérték, 1,75 dkg. A font 1/32 része.
== Lemóni ==
: citrom
== Lentilla ==
:Lencseliszt, melyet süteményhez, pástétomhoz, pudinghoz használnak.
== Liktárium ==
Nyelv: latin electuarium
:Már a XVI. századtól használt, latin eredetű kifejezés. Jelentése: gyümölcsíz, gyümölcskocsonya (préselt gyümölcssajt) - a mai lekvár ősének tekinthető. Pépes, gyógynövényekből készített orvosság, gyomor- és étvágyjavító szer is volt.
== Liktáriom ==
Liktárium:Nyelv: latin electuarium
: 1. lekvár, gyümölcsíz, ill. ebből préselt sajt
: 2. pépes orvosság
== Lesuhad ==
: lefoszlik, leválik, lesüpped
== Levescsik ==
: [[w:lestyán|lestyán]], levestikom, levestököm ''(Levisticum officinale K.)''
== Lisztláng ==
: finomliszt, igen finomra őrölt, jó minőségű liszt
== Lizi ==
:Nagyobb méretű (egy literes vagy még ennél is nagyobb hengeres testű) söröskorsó. Az elnevezés a Lizinek becézett német sörmérő-kisasszonyok nevéből került hozzánk.
== Lorber ==
:(levél) [[w:Babérlevél|Babérlevél]]. (Laurus nobilis L.) {{Szk-lásd}} [[Szakácskönyv/Mit-mihez#Babérlevél|Mit-Mihez]]
== Lúdmony ==
: lúdtojal, lúdtojás
== Lyukas- kanállal ==
:jelentése:tésztaszűrővel
:Régi szakácskönyvekben (pl.:[[Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes|Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv) több helyen is olvasható.
| |||