„Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Anyarozs” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ <noinclude>Kategória:Mit-mihez</noinclude>{{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}…”)
 
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Claviceps purpurea.JPG|thumb|right|280px|Anyarozs vagy varjúköröm a kalászban]]
{{cím2|Anyarozs}}
Latin neve:''(Claviceps purpurea)''
Más néven: Varjúköröm
 
Hatóanyagai közül gyógyászati jelentősége csak az ergotaminak van.
 
'''Gyógyhatása'''
:A méh izomzatának kontrakcióját segíti, a vegetatív idegrendszer funkcióját gátolja.
 
'''A központi idegrendszerre kifejtett hatás:'''
:Az anyarozs vagy varjúköröm nevű gabonaparazita feketés, sötétlila színű növényi kórokozó, fitopatogén gomba, amely az érett gabonakalászban a virágok helyén egy megnyúlt, 2–5 cm hosszú, görbült, fekete szklerócium, ami a gomba egyik fejlődési stádiuma. Az anyarozst mesterségesen fertőzött gabonatáblákon termesztik a gyógyszeripari felhasználása miatt (pl. anyaméh-összehúzó, vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő hatása), mert mint obligát parazita, táptalajon nem tenyészthető. 1938-ban [[w:Albert Hofmann|Albert Hofmann]] szintetizálta először az LSD hatóanyagát, a lizergsav-dietilamid (LSD-25) nevű alkaloidot az anyarozsból kivont lizergsavból, és ő írta le hatását is egy 1943. április 16-án bekövetkezett véletlen mérgezést követően. Hofmann a lizergsav-dietilamid-tartarát előállítása közben, egy átmeneti elmebajhoz hasonló állapotba került.
 
206 416

szerkesztés