„Kertészet/Tünethatározó/Lisztharmat” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Betegségek-kártevők]]
[[Kategória:Gombabetegségek]]
{{Kert-növényvédelem}}
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:Powdery_mildew.JPG|thumb|Lisztharmat]]
{{TOC right}}
Lisztharmat az a fehér, lisztszerű bevonat, melyet az Erysiphe-családba tartozó gombák okoznak a növények főleg zöld levelein, hajtásvégeken. A levelek besodródnak, görbülnek, elszáradnak, lehullanak.
A Lisztharmat-gombák valamennyien külső paraziták, azaz ''miceliumuk'' csupán a megtámadott növények bőrén terjed és szaporodik el, nem szövi át sohasem azok belsejét, csupán a felhősejtekbe bocsát egyes szívókákat ''(haustoriumokat)'' a gazdanövény nedveinek szívására. A Lisztharmat gombáknak két fejlődési alakja van, a conidium és perithecium alakja.
:1. A conidiumok rendesen színtelen, tojás alakú sejtek, melyek nagy számban fűződnek le tavasszal és nyáron a gazdanövény felületét belepő micéliumszálakból kiemelkedő tartókról, amelyek elválásuk után, ha az időjárás meleg és nedves, azonnal képesek csirázni s így a betegséget terjeszteni.
:2. A peritheciumok rendesen csak ősszel jelennek meg a lisztes bevonaton, mint apró, szabad szemmel éppen csak hogy kivehető fekete tokok, melyek a Lisztharmat-gombák áttelelésére szolgálnak.
A peritheciumok belsejében különböző számú tömlőket, ezekben különböző számú tömlőspórákat találni, melyek a következő tavasszal megérnek, felrepesztik a perithecium tokját s így kiszabadulva, szintén csiráznak s megindítják újabb betegség fejlődését.
A Lisztharmat-gombáknak kb. 30 faja ismeretes Európában, melyek főleg a peritheciumokon található különböző alakú micelium-függelékek (appendiculák vagy suffulcrák) alakjai szerint, majd a peritheciumokban található tömlők és az ezekbe zárt tömlőspórák száma szerint vannak nemekbe foglalva. az Oidium nem alá pedig oly Lisztharmat-gombák tartoznak, amelyek fejlődésében csupán a conidium alak ismert.
A Lisztharmat-gombák mind a kultur-, mind a vadon élő növényeken nagyon gyakoriak és többször igen nagy károkat okoznak. Némelyik faj (például a szőlőlisztharmat) ''(Uncinula spiralis)'', csak egy-egy gazdanövényre, másik pedig (például a lóherelisztharmat, ''(Erysiphe Martii)'' több különböző nemű, sőt családú növényen is károsít.
== Lisztharmat-gombák ==
:A lista nem teljes...
:- [[w:Almafa]] - ''(Podosphaera leucotricha
:- [[w:Árvácska]] - ''(Oidium Violae)'',
:- [[w:Fészkes- és keresztesvirágzatúak]] - ''(Erysiphe orontii)'',
:- [[w:Gabonafélék]] ''(perjefélék) - ''(Erysiphe graminis)'',
:- [[w:Gyertyán]] - ''(Oidium carpini)'',
:- [[w:Juharfa]] - ''(Uncinula bicornis)'',
:- [[w:Kajszi]] és [[w:Szilva]] - ''(Podosphaera tridactyla var.tridactyla
:- [[w:Körte]] - ''(Phyllactinia suffulta)'',
:- [[w:Köszméte]], [[w:egres]], [[w:Ribiszke]], - (Sphaerotheca mors uvae),
:- [[w:Krizantém]] - ''(Oidium chrysanthemi )'',
:- [[w:Lóhere]] - ''(Erysiphe Martii)''
:- [[w:Málna]] és [[w:Szeder]] - ''(Microsphaera rubi)'',
:- [[w:Mogyoró]] - ''(Phyllactinia guttata)'',
:- [[w:Napraforgó]] és [[w:Dohány]] - ''(Golovinomyces cichoracearum)'',
:- [[w:Naspolya]] - ''(Phyllactinia mali )'',
:- [[w:Nyárfa]] és [[Fűzfa]] - ''(Uncinula adunca var.adunca)'',
:- [[w:Orgona]] - ''(Microsphaera syringae)'',
:- [[w:Ördögcérna]] - ''(Microsphaera Lycii)'',
:- [[w:Őszibarack]] - ''(Sphaerotheca pannosa var.persicae
:- [[w:Paprika]] és [[w:Paradicsom]] - ''(Leveillula taurica)'',
:- [[w:Paradicsom]] - ''(Oidium neolycopersici)'',
:- [[w:Pillangósok]] - ''(Erysiphe pisi var.pisi)'', ''(M. trifolii var.trifolii)'',
:- [[w:Répa]] - ''(Erysiphe betae)'',
:- [[w:Rózsa]] - ''(Sphaerotheca pannosa)'',
:- [[w:Szőlő]] - ''(Uncinula spiralis)'',
:- [[w:Tölgy]] - ''(Erysiphe alphitoides)'',
:- [[w:Uborka]] - ''(Sphaerotheca fuliginea)'',
Amennyiben a fertőzési veszély indokolttá teszi, kén illetve szerves hatóanyagú lisztharmatölő szerekkel eredményesen megoldható. A készítményeket célszerű a terméskártevők ellen alkalmazott kezelésekkel kombinálva kijuttatni.
A permetezési fordulók általában 10-14 naposak. Ha nagy a fertőzés, akkor a fordulókat sűríteni kell.
Váltogassuk a hatóanyagokat, így elkerülhető a rezisztencia kialakulása. Célszerű két évenként teljes technológiát cserélni.
Felszívódó szerrel csak erős fertőzés, vagy fertőzésveszély esetén permetezzünk. Normál időjárási körülmények között egy kontakt szereket túlsúlyba helyező technológia is megfelelő védelmet nyújthat.
Két felszívódó permetezéssel történő forduló után iktassunk be egy kontakt kört, ha az idő és a szőlő állapota engedi.
| |||