„Heraldikai lexikon/Címerjog” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''címerjog''' a heraldikán belül a címerviselés jogával és körülményeivel a foglalkozó diszciplína, melyet a 13. században az első [[heraldikus]]ok hoztak létre, akik maguk is jogászok voltak. A címerjogot először Felix Hauptmann (''Das Wappenrecht''. Bern, 1897) tárgyalta átfogó módon.
Kezdetben a lovagok, majd később a polgárok és a parasztok szabadon vették fel a címerüket, ezért arról nem rendelkeztek uralkodói oklevéllel. Címerüket a hagyomány és a szokásjog alapján viselték, melyet a közösség és az uralkodó is elfogadott. A 14. század közepétől az uralkodók kezdtek oklevélben kiállított és pecséttel megerősített címeres és nemesi leveleket kiállítani. Ekkor jöttek létre az [[adománycímer]]ek. Az első ismert címeradományományozó oklevelet Nagy Lajos állította ki 1369-ben Kassa számára.
| |||