„Heraldikai lexikon/Beszélő címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
névváltozatok sablonnal AWB
2. sor:
[[Kép:Coa_Slovakia_Town_Rózsahegy.svg|thumb|Névre utaló címer: rózsa Rózsahegy város címerében]]
 
<big>Névváltozatok:{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|czélzással a család nevére (Nagy Iván I. 271.), a családnévre czélzólag (Nagy Iván IV. 8.), a család
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
nevére czélzással - per allusionem nominis (1767) (Nagy Iván Iv. 120.), névcímer (Bertényi Új m. 35.), fél-beszélő címer (Pallas Nagylexikon)
 
<div class="keretjobb" style="width:30%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
<big>Névváltozatok: czélzással a család nevére (Nagy Iván I. 271.), a családnévre czélzólag (Nagy Iván IV. 8.), a család
nevére czélzással - per allusionem nominis (1767) (Nagy Iván Iv. 120.), névcímer (Bertényi Új m. 35.), fél-beszélő címer (Pallas Nagylexikon)
 
fr: armes parlantes, en: canting arms, allusive arms, punning arms, arms parlantes, de: redende Wappen, Namenswappen,
cs: mluvící znaky, la: arma cantantia (Bárczyay 494.), tessera loquens }}
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:]
</big>
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 
A '''beszélő címer''' a [[címerábra|címerábrák]] vagy a [[címertartozékok|címer külső díszei]] által valamilyen módon utal
23 ⟶ 16 sor:
Gyakoribb az az eset, amikor a címerviselő neve maga adja, hogy beszélő címert viselhetne, de
teljesen más a címere. Így például a cseh Kohout z Lichtenfeldu család griffet visel kakas helyett (cs: kohout 'kakas'),
míg a Straka z Nedabylic család címerében kakas van szarka helyett (cs: straka 'szarka').
 
==A beszélő címerek jellege==
33 ⟶ 26 sor:
uralkodásáig (1603-1625) számítják. Ezután a heraldika hanyatlása és a tudatlanság miatt rossz hírük lett és "képmutató"
címereknek (en: canting arms, punning arms) kezdték titulálni azokat. Ugyanebben az időben [[Petra Sancta]] is [[antiheraldikus]]nak
tartotta az ilyen [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]eket.
 
A középkori heraldika gyakran alkalmazott szójátékokat, fejtörőket és népetimológiás megfeleléseket, amikor a név és
43 ⟶ 36 sor:
pimpernel), az Arundelek
fecskéje (fr: hirondelle), a Lucyk csukája (en: luce), az Ellisek angolnája (en: eel), a Gournay család morgóhala (en:
gournard).
 
Egyes
50 ⟶ 43 sor:
család ásói (en: sweat 'verejték', delf 'ásott hely') stb. A kevésbé vonzó ábra ilyen esetben mégis háttérbe szorul a
szójáték jelképes ereje mögött, ami a beszélő címerek erős címertani formáló erejére mutat. A névcímerek jelképeiről
azonban sokszor csak nehezen állapítható meg, hogy tulajdonképpen miért kerültek be a címerbe.
 
A címer ábráiról nem mindig állapítható meg egyértelműen, hogy valójában a címerviselő
nevére utal, mert tájnyelvi megfelelésekből vagy elavult kifejezésekből kell azokat megfejteni. Ilyen például a kakas a
cseh Harant család címerében (r. cs: harant 'kakas') és a róka a Todd családéban (r. en: todd 'róka').
 
==A foglalkozásra utaló címerek==
 
A címerviselő tevékenységére utaló címerek főleg az újabb címeradományokban gyakoriak. Régebben ilyenek voltak például a
63 ⟶ 56 sor:
Skandináviában, melyeken magát a nevet tüntetik fel. A Felvilágosodás kora óta egyre
gyakoribbak az olyan címerek, melyek a címerviselő érdemeit fejezik ki, mint például a kardot tartó páncélos kar a tisztek
címerében.
 
==Lásd még==
 
[[címerművészet]], [[gúnycímer]], [[betűk]]
 
[[Kategória:Heraldika]]