„Heraldikai lexikon/Cet” változatai közötti eltérés

fr: baleine, en: whale}}

[[Fájl:Báró_Fischer_címer.PNG|thumb|A [http:[Címerhatározó//hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Fischer_c%C3%ADmerFischer címer#nagyszalatnyai_Fischernagyszalatnyai Fischer|báró Fischer]] család címere]]

A '''cet''' ritkán előforduló [[címerkép]] a heraldikában. Valamivel gyakoribb az északi országok heraldikájában, a baszk területeken (ahol Európában valószínűleg először jelent meg a bálnavadászat) és a modern címertanban, ott is a [[kommunális heraldika|kommunális heraldikában]].

Egykor [[halak|halnak]] vélték, ezért pikkelyes testtel ábrázolták, a szájában gyakran hosszú agyarakkal vagy fogakkal, füllel (és gallérral), bika- vagy kígyófejjel. Az efféle ábrázolások abból adódnak, hogy egykor a legtöbb {{hl|heraldikus}} vagy [[címerfestő]] egyáltalán nem látott valódi bálnát a természetben, ezért annak képi megjelenítését erősen befolyásolták a bestiáriumok leírásai és a cethez kapcsolódó hiedelmek. A heraldikában, főleg a mai modern címertanban, előfordulnak a különféle cetfajták nem-stilizált, természetes alakjának megfelelő ábrázolásai is, gyakran a légzőnyílásból szökőkútszerűen kilövellő vízzel. Az [[angol heraldika|angol heraldikában]] előfordul [[sisakdísz]]ként is, valamint megtalálható a Whalley család és a hasonló nevű apátság címerében, melyek nyilvánvalóan [[beszélő címer]]ek, továbbá Biarritz 14. századi címerében.

A Talmud szerint a Leviathan rettenetes bálna, melyet a régi csillagászok a Sárkány csillagképpel azonosítottak. Ezért egyes [[heraldika]]i bálnaábrázolásokat, főleg azokat, melyek [[pajzstartó]]ként szerepelnek, könnyű összetéveszteni a [[sárkány|sárkánnyal]] (vagy a [[tengeri kígyó|[tengeri] kígyóval]]), mert pikkelyes teste nagyon hasonlít ahhoz, de általában nincsenek lábai. Ilyenek pl. a nagyszalatnyai Fischer család 1692-es bárói címerének pajzstartói, a két összekulcsolt halszörny (marina monstra piscium figurae haud absona)<ref>Lásd Gudenus I. 415.</ref> is. Más bálnafájták régen két, ritkán négylábúak voltak, mint pl. a fent nevezett címer egyik változatának pajzstartói. A báró Fischer család pajzstartó halszörnyeinek fókaszerű fejformája megegyezik az Adriaen Coenen (1514 - 1587), holland természetbúvár Visboeck (1585) című művében látható egyik halszörny ábrázolásmódjával. Coenen a tengeri szörnyek képét [http://hu.wikipedia.org/wiki/Conrad_Gessner Conrad Gessner] (1516–1565), svájci humanistától és természettudóstól vette át,<ref> Coenen heraldikai forrásokat is használt. A tengeri (sün)disznó (histrix) ábráját (mely kis disznó hosszú tüskékkel, s mely előfordul XII. Lajos Francia király, mint Orléans hercege és Blois grófja címerének sisakdíszeként) és leírását például [[Claude Paradin]] 1557-es művéből vette át.</ref> az ő forrása pedig valamilyen [[bestiárium]] lehetett. Átvette [[Olaus Magnus]] tengeri szörnyeit is. Miként az a báró Fischer család címerének példáján is látható, a halszörnyek ábrázolásmódja általános mintát követhetett és a bécsi udvar [[címerfestő]]i is ezen mintákhoz fordultak a különleges címerállatok megrajzolásánál.

A cet (a [[delfin]] és más [[halak]]) a [[címerleírás]]ban lehet '''nyitott szájú''' (de: abgestanden), ha kitátott szájjal ábrázolják, valamint '''uszonyú''' (de: beflosset, berundelt, gefiedert), ha a testétől eltérő színű uszonnyal (és/vagy farokkal) ábrázolják (pl. vörös uszonyú aranycet). A [[francia heraldika|francia heraldikában]] a bálnát vörös fogakkal ábrázolták és ezt "fogú"-nak (fr: fierté) nevezték. Gyakran fierté a vörös fogú, uszonyú és farkú cet is a francia heraldikában.

A '''morhon''' a [[bestiárium]]okban bálnaszerű lény, melynek két kifúvónyílása és oroszlánszerű sörénye van. Ritkán előfordul sisakdíszként az angol heraldikában. (Coenen ''Visboeck'' című művének bálnája is hasonlít hozzá.)

A [[kanadai heraldika]] újítása az '''ogopogo''' [[pajzstartó]], egy szörny, melyet a 19. században láttak New Brunswick egyik tavában. Átmenet a bálna és a sárkány között. Mellső lábai is vannak.

A különféle tengeri szörnyekről [[Abraham Ortelius]] ''Islandia'' című térképe (1585) ad képet, mely ''Theatrum orbis Terrarum'' (Antwerpen, 1587) című atlaszából való. (A holland mellett több kiadása is ismert: 1585, 1587, 1590 [latin], 1591 [német], 1592 [latin], 1595 [latin], 1598 kétszer [egyik francia], 1601 [latin], 1602 [spanyol és német], 1603 [latin], 1606 [angol], 1608/1612 [olasz], 1609/1612 [latin], 1609/1612/1641 [spanyol].) A tékép hátulján a nagybetűkkel jelölt 13 tengeri szörny leírása is szerepel, melyek közül sokat vett át [[Olaus Magnus]], ''Carta Marina'' (1539) című térképéről, de Olaus Magnus egyes szörnyei megtalálhatók Adriaen Coenen könyvében is. A bálnák egyes fajtái között vannak olyanok, melyeket négy lábbal, két mellső lábbal vagy lábak nélkül ábrázoltak.

Kép:Olaus_balna_L.jpg|A bal alsó sarokban egy angol hajó egy óriási bálnán horgonyoz. A hátán tengerészek főzik az ételüket (a jelzése L). Olaus Magnus szerint: „A bálna bőre úgy néz ki, mint a homok a tengerparton. Ezért, amikor hátát a habok fölé emeli, miként azt gyakran teszi, a tengerészek teljesen összetévesztik egy szigettel.” Az, hogy itt angol hajóról van szó, a [http[w://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_BrendanSzent Brendan|Szt. Brendan]], ír szerzetes 6. századi nyugati utazásairól szóló történetekre vonatkozhat, akit Olaus „angol apátnak” nevez. Róla a következőket írja: „A szentek cselekedetei megemlékeznek arról, hogy ő és társai miként jutottak egy Jasonnak nevezett hatalmas halra. Meggyőzvén magukat, hogy ez egy sziget, partra szálltak és tüzet raktak rajta, de mihelyt észlelték, hogy a hal mozog, rögtön a hajójukra menekültek és épphogy sikerült megmenteniük az életüket, mielőtt a hal lemerült.” Olaus ezután a bálnákkal folytatja és emlékeztet arra, hogy az ilyen viselkedésről szóló beszámolókat nem lehet félvállról venni.

Kép:Olaus B,_tengeri_szörnyek.JPG|A cet fölött B-vel jelzett két hatalmas tengeri szörny, melyeket Coenen is átvett. Az első egy hatalmas fantasztikus hal, mely Írország környékén, Coenen szerint a Brit-szigeteknél él. Három félelmetes, éles, fénylő aranyfoga van. A másiknak rettenetes éles, hosszú szarvai vannak a nyaka körül, melyek hossza 10-12 rőf és nagyon feketék; a tekintete égető, a szemei átmérője mintegy 16-20 láb. (Ez a legendás [http[w://hu.wikipedia.org/wiki/Kraken |kraken]], az óriáspolip megfelelője.)