„Heraldikai lexikon/Martin Schmeitzel” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
a A Martin Schmeitzel lapot átmozgattam a következő névre: Heraldikai lexikon/Martin Schmeitzel .
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Martin '''Schmeitzel''' (Brassó, 1679. máj. 28.-Halle, 1747. júl. 20.), avagy Schemitzel Márton, neves [[erdély]]i [[szász]] származású történész, [[heraldikus]]. A neve előfordul Schmeizel alakban is.
 
Apja pap volt. A jenai, wittenbergi, greifswaldi és hallei egyetemen történelmet és [[államjog]]ot tanult. Nevelőként Dániában, Német- és Svédországban és Németalföldön utazott. 1712-ben magiszteri címet szerzett és 1714-ben a jenai egyetem docense, majd 1720-ban a bölcsészkar adjunktusa. 1721-től rendkívüli egyetemi tanár, és az egyetemi könyvtár felügyelője. 1731. szeptember 13-án porosz királyi udvari tanácsossá nevezték ki és a hallei egyetemen az államjog és történelem rendes egyetemi tanára lett. Előadásokat tartott államjogból, történelemből, földrajzból és heraldikából.
 
Több történeti és államjogi műve jelent meg. Jénai egyetemi előadásaiban (''Collegium politico-statisticum'', 1723) ő használta először a statistica kifejezést. Még a korabeli leíró statisztika művelője, de már elfordult az államismeret megmerevült skolasztikus hagyományaitól. Hallei tartózkodása idején főként Erdélyre vonatkozó történelmi tanulmányokkal és egy magyar történeti könyvtár anyagának gyűjtésével foglalkozott. Ez utóbbi katalógusát a nagyszebeni születésű [[Agnethler Mihály]] helmstedti egyetemi tanár adta ki (1748 - 51).
Több történeti és államjogi műve jelent meg. Ő használta először a statisztika fogalmát.
 
Heraldikai műveinek tudományos színvonala kiemelkedik a 18. század elejének német címertani művei közül. Ezeket következetesen logikus tárgyalásmód, jellemzi. Műveit számos rézmetszet díszíti. Noha a legtöbb [[mesteralak]] eredetét nem tudta pontosan meghatározni, de megkísérelte azokat legalább geometriai alapon osztályozni, amivel [[Gatterer]] és a [[szerkezeti heraldika]]i szemléle egyik előfutárának tekinthető. A porosz címer leírása ékes példája egy jó és tárgyilagos [[címerleírás]]nak.
13. sor:
 
''Einleitung in die Wapenlehre''. 1. kiad. Jena, 1723., 2. kiad. Jena, 1734
 
''Commentatio historica de Coronis'' és ''Regni Hungariae coronae'' (Jenae, 1712)
 
''Einleitung zur Staatwissenschaft'' (Halle, 1732)
 
''Catalogus scriptorum, qui res Hungariae, Transsilvaniae etc illustrant'' (Halle, 1748)
 
* Irodalom:
 
Mészáros István: Schmeitzel Márton és a XVIII. század eleji statisztika (Statisztikai Szle, 1960. 1. sz.)
 
== Lásd még: ==