„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
64. sor:
===A címerek szerkezeti vizsgálatának kialakulása, 18.század===
[[Gatterer]] elhagyta a históriai elvet és megalapította a szerkezeti heraldikát. Az anyagot egyre újabb kategóriákba osztotta be. Rendszere még a 19. század elején is meghatározó volt. Magyarországon [[Nyiri István]]ra volt befolyással. A 18. században ez a szemlélet forradalmian új címertani irányzatot indított útjára, melynek valódi jelentősége csak a mai történeti távlatból és az axiomatikus szemlélet bevezetésével ismerhető fel, mely lehetővé teszi, hogy a heraldikában is paradigmaváltásra kerüljön sor és a klasszikus címertani irányzatok mellett empirikus alapú, progresszív módszerekhez juthassunk.
A [[szerkezeti heraldika]] (ezen potenciális heraldikai eszköztár) megalapozói [[Martin Schmeitzel]] és [[Gatterer]] voltak. Schmeitzel 1723-ban a címerábrák (mesteralakok) és a morfológiai elemek (tagolások) rendszerét geometriai alapra helyezte. Ez az a címertani újdonság, mely a tulajdonképpeni szerkezeti heraldika alapja. Hasonló rendszert fejtett ki 1773-as művében Johann Christoph Gatterer, a modern német tudományos heraldika és genealógia megalapozója.
Mindkét szerző azonos szerkezeti kérdésekkel foglalkozik és szinte azonos véleményt fejt ki. Elméletük lényege a következő témakörökkel határozható meg: egyszerű és osztott pajzsok, az osztóvonalak szerepe a morfológiai szerkezetek létrehozásában, a morfológiai elemek és a tinktúrák kapcsolata, a mezőkben (tagolásokban) elhelyezkedő címerábrák szerepe a morfológiai alakzatok kialakulásának szempontjából. Ez alapozza meg a [[szerkezeti heraldika]] elveit. A címerképek azért is fontos elemei a rendszernek, mert egyértelműen megadják a morfológiai elemek pontos definícióját. A címerek szerkezeti elemei a morfológiai alakzatok kölcsönhatásaitól függnek. Ha ezeket felismerjük, a szerkezeti heraldikán belül könnyen létrehozhatjuk a klasszifikáció és a determináció ([[címerhatározás]]) szabályait.
Gatterer tehát a fenti néhány alapelv segítségével fel tudott építeni egy koherens, általános érvényű rendszert. Minden egyes további kérdéskör vizsgálata ezen alapul, ami során mindig meghatározó marad az osztóvonalak szerepe a morfológiai alakzatok létrehozásában.
Lépten-nyomon felfedezhető Gatterernek az a szándéka, hogy minden heraldikai alakzatra pontos szaknyelvi definíciót találjon. Művét ezen szándékból írta, melyhez az alapot a geometriai szemléletben találta meg. ("Die ganze Theorie der wappen und insonderheit des Wappenbildes gründet sich, vermöge der Erfahrung, fürnehmlich auf die Veränderungen, welche der Gebrauch der geraden und krummen Linien verursacht", mondja Gatterer.) A pontos definíciók az egzakt leírás és klasszifikáció alapkövét képezik, aminek jelentőségével Gatterer is teljesen tisztában volt. (Fő szempontja a definíciókból következő megnevezések közérthetősége.)
Schmeitzel a fent felsorolt témakörök közül mindegyiket érintette. Gatterer ugyanazon alapokból indul ki, mint Schmeitzel, a szóhasználata is szinte azonos. Az utóbbi szerző legfontosabb felfedezése, hogy a morfológiai alakzatokat a szín-alakzat kölcsönhatás révén az osztóvonalak alakítják ki, mely felismerésre később Gatterer a saját címertani elméletét építette fel. Schmeitzel Gattererhez hasonlóan határozta meg az egyszerű és osztott pajzsok fogalmát is, de nem egy tudatos szerkezeti, hanem egy hagyományos klasszifikációs rendszer elemeként. Schmeitzel ezután megadja a fő tagolási típusokat is, melyekből az összes többi (!) származik.
Gattererhez hasonlán Schmeitzel kimondja, hogy a pajzson látható morfológiai alakzatokat (osztó)vonalak veszik körül, ezek lehetnek egyenesek vagy görbék, s mindkét fajta vonal létrehozhat morfológiai alakzatokat. Megnevezi a fő tagolási típusokat, melyekből minden további típus levezethető. Kimondja, ha a mezőben valamilyen címerábra van, azt alapnak nevezzük. Az osztott pajzsok több alapból állnak. Ha az egyszerű pajzsokban az eltérő színű mezők száma páros, tagolás jön létre, ha a mezők száma páratlan, mesteralakkal van dolgunk.
Gatterer nem a klasszifikáció (azonosítás), hanem a szerkezeti elemek definícióit alkotta meg és pontosította. Tisztázta a nevezéktani objektumok fogalmát (Platz, Feld, a görbe vonalak definiálása), s ezekből a definíciókon keresztül megteremtette a szerkezeti címertan szilárd épületét. Rendszere pontos, logikailag rendezett morfológiai és genetikai kölcsönhatások alapján nyugszik.
Schmeitzel érdeme elsősorban az, hogy művében már megtalálható ezen épület (a szerkezeti heraldika) minden fontos alkotórésze, azokat csupán a megfelelő rendszerbe kellett illeszteni. Ennek érdeme pedig Gattereré, aki máig is érvényes elméleti művet hozott létre. (Minthogy rendszere empirikus szerkezeti alapokon áll, megállapításai legfeljebb finomíthatók, de érvényük alapvetően állandó.) Rendszeréből tehát levezethetők az empirikus heraldikai klasszifikáció szabályai is, melyek a determináció lehetőségének és az axiomatikus szemlélet bevezetésének előfeltételét képezik.
A tudomány fejlődésével ma már nem szükséges csupán a történeti módszerek valamelyikére hagyatkoznunk, vagy pozitivista módon értelmeznünk a forrásokat. Ezek körébe nemcsak a tárgyi emlékekből, hanem a gondolati műveletek által nyerhető információkat is be kell iktatnunk. A heraldikában, a történettudománytól általában eltérő módon, nagyon jól hasznosíthatók a különféle természettudományos módszerek is. Ma már semmi sem akadályozhatja meg, hogy az információelmélet vagy a biológiai módszerek valamelyikének metodikájához forduljunk (miként az a régészetben is történt), ha egy kérdésre empirikusan kifejezhető választ szeretnénk kapni. Elsőként tehát a fogalmakat kell tisztázni, egységesen elfogadott címerleírási és klasszifikációs rendszereket kell létrehozni. A két emljtett szerző - szerkezeti alapon - éppen ezen kérdésekkel foglalkozott, bár nem egy tudatos axiomatikus szemlélet alapján.
===A történeti címerszemlélet és a tudományos heraldika kialakulása, 19-20. század===
| |||