„Heraldikai lexikon/Címerismeret” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:25%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: címerisme (Áldásy 1.) de: Wapp…”
 
névváltozatok sablonnal AWB
 
1. sor:
{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|címerisme (Áldásy 1.)
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
 
de: Wappenwesen}}
<div class="keretjobb" style="width:25%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
<big>Névváltozatok: címerisme (Áldásy 1.)
 
'''Címerismeret''', a {{Hl|címertudomány}} része. Ezen belüli elkülönítése főleg a német címertani irodalomban fordul elő. A címerek külső jegyeinek ismeretéből vagy ezek mellett igyekszik belső összefüggésekre következtetni. Ebben a tekintetben nagyban hasonlít a {{Hl|címerdiagnosztika|címerdiagnosztikára}}.
de: Wappenwesen
 
A címer külső jegyeit képezi pl. a pajzs színe, címerábrái, a sisakdísz, a sisaktakaró stb. A címer belső tulajdonságai közé számos történeti, címerjogi stb. összefüggés tartozik, mint pl. a címer örökletes volta, tartós használata, megváltoztathatatlansága, reprezentatív funkciója (családi, városi címer), a {{Hl|címerjavítás}} (rangemelés, {{Hl|címertörés}}), a címerszerzés módja (örökletes, adományozott), Mindezen külső és belső tulajdonságok együttes ismerete képezi az adott címer ismeretét és összességében a címerismeretet.
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:]
</big>
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 
Ezen címerjogi elemeket az {{Hl|élő heraldika}} korában soha nem foglalták írásba, de a szabályait betartották. A címertan eredetileg nem volt egyéb, mint egyszerű címerismeret, melyből a heroldok a címerművészet számára megkíséreltek bizonyos szabályokat és szakkifejezéseket alkotni, hogy a címereket le tudják írni és azokat ezen leírások alapján a {{Hl|címerfestő}}k el tudják készíteni. Ezen kezdeti titkos szabályokból fejlődött kia maga a {{Hl|címertan}} és annak bonyolult empirikus rendszere is.
'''Címerismeret''', a {{Hl|címertudomány}} része. Ezen belüli elkülönítése főleg a német címertani irodalomban fordul elő. A címerek külső jegyeinek ismeretéből vagy ezek mellett igyekszik belső összefüggésekre következtetni. Ebben a tekintetben nagyban hasonlít a {{Hl|címerdiagnosztika|címerdiagnosztikára}}.
 
Philippi, német heraldikus szerint a címerismeret a kultúr- és nem a jogtörténet megnyilvánulása. Sokáig úgy vélték, hogy a címerismeret mír a heraldika születésekor is jogilag volt szabályozva, de a címertan szarinte a divatból és a középkori szokásokból eredt.
A címer külső jegyeit képezi pl. a pajzs színe, címerábrái, a sisakdísz, a sisaktakaró stb. A címer belső tulajdonságai közé számos történeti, címerjogi stb. összefüggés tartozik, mint pl. a címer örökletes volta, tartós használata, megváltoztathatatlansága, reprezentatív funkciója (családi, városi címer), a {{Hl|címerjavítás}} (rangemelés, {{Hl|címertörés}}), a címerszerzés módja (örökletes, adományozott), Mindezen külső és belső tulajdonságok együttes ismerete képezi az adott címer ismeretét és összességében a címerismeretet.
 
Ezen címerjogi elemeket az {{Hl|élő heraldika}} korában soha nem foglalták írásba, de a szabályait betartották. A címertan eredetileg nem volt egyéb, mint egyszerű címerismeret, melyből a heroldok a címerművészet számára megkíséreltek bizonyos szabályokat és szakkifejezéseket alkotni, hogy a címereket le tudják írni és azokat ezen leírások alapján a {{Hl|címerfestő}}k el tudják készíteni. Ezen kezdeti titkos szabályokból fejlődött kia maga a {{Hl|címertan}} és annak bonyolult empirikus rendszere is.
 
Philippi, német heraldikus szerint a címerismeret a kultúr- és nem a jogtörténet megnyilvánulása. Sokáig úgy vélték, hogy a címerismeret mír a heraldika születésekor is jogilag volt szabályozva, de a címertan szarinte a divatból és a középkori szokásokból eredt.
 
A címerismeret és az erre vonatkozó források ismerete (pl. címer sírkövön, képen, eszközökön) elősegíti a családi hovatartozás, a rokoni kapcsolatok ({{Hl|rokoni heraldika}}, címertörés) és a társadalmi hovatartozás (főnemesi, egyházi, hivatali rangjelölő eszközök stb.) megállapítását.
 
A címerismeret és az erre vonatkozó források ismerete (pl. címer sírkövön, képen, eszközökön) elősegíti a családi hovatartozás, a rokoni kapcsolatok ({{Hl|rokoni heraldika}}, címertörés) és a társadalmi hovatartozás (főnemesi, egyházi, hivatali rangjelölő eszközök stb.) megállapítását.
 
[[Kategória:Heraldika]]