„Heraldikai lexikon/Címerkönyv” változatai közötti eltérés

A '''címerkönyvek''' a [[herold]]ok által által szerkesztett címeres könyvek, melyek célja az volt, hogy összeállítója nyilvántarthassa benne a hatásköre alá tartozó címerviselők [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]eit. Nagyrézt [[rang]] vagy földrajzi terület szerint rendszerezett címergyűjtemények. Két fő csoportjuk van. azok, melyek csak [[címerleírás|leírják a címert]] és azok, melyekben a címerek le vannak festve. Ha az ábra fekete-fehér, a [[színek (heraldika)|színeket]] szóban [[színjelölési módszer|jelölték]]. Mindkét csoportból a legrégibb példányok a 13. századból származnak, bár a szóbeliek esetében már a 12. század végén is számolhatunk címerkönyvekkel.

Általában színes, könyv alakú kéziratos művek voltak, a könyvnyomtatás kora előtt. Ismertek nyomtatott címeres könyvek is, melyekben különféle [[színjelölési módszerek]]et használnak. Terjedelmük néhány laptól a többkötetes nagyságig előfordul. Néha nagyon korai másolatuk is készült. Előfordult, hogy az új címereknek is helyet hagytak benne és folyamatosan bővítették. Így egyfajta [[címerregiszter]] jött létre, melyek legismertebb változata az angol [[ordinary]]. A címerkönyvekkel egykorú címerregiszterek voltak a [[címertekercs]]ek.

A legrégibb valószínűleg [[Heinrich von Veldek]] (vagy Veldeke) műve az 1180-as évekből. A legismertebb címerkönyvek [[Gelre]] herold címerkönyve, [[Conrad Grünenberg]] címerkönyve, kitűnő címeres miniatúrákat tartalmaz a [[Codex Manesse]]. Mindezeknek magyar vonatkozásaik is vannak. További címerkönyv magyar szempontból: S. Christophi am Arlperg Bruderschaftsbuch (ismertetése: br. Pettenegg Gaston, Adler Jahrbuch, 1871 és 1872; H. G. Ströhl: ''Heraldischer Atlas'', Stuttgart 1909; Herzberg-Fränkel: ''Das Bruderschatfs- und Wapenbuch von St. Christophi am Arlberg'', MIöG VI-Erg. 1901). A [[Doaueschinger Wappenbuch]] (1433-ból) tartalmazza Zsigmond császár és a korabeli fejedelmek, a Habsburg-tartományok, a lovagi tornák résztvevőinek címereit. A ''Fugger'scher Ehrenspiegel'' (1555-ből) körülbelül 30 ezer festett címerrel és pecséttel ellátott többkötetes mű. Kéziratát a drezdai szász tartományi könyvtár őrzi. Az első hat kötet eredeti másolata Bécsben található.