„Heraldikai lexikon/Ezüst” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
névváltozatok sablonnal AWB |
||
1. sor:
▲<big>Névváltozatok: <br>fehér (Nagy Iván IV. 327., Forgon 657.), fejér (Nagy V. 127.), öst, üst, argentum, argenteus; silber, silbern (NySz II. 729.), ezüstös (Nagy Iván IX. 160., Gudenus I. 338.), patyolat ['fehér'] (TESz III. 137.), plajbász ['ólomfehér'] (TESz III. 223.), ezüst, fejér (mind: Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[https://books.google.sk/books?id=V0o6AQAAMAAJ&pg=RA1-PA33&lpg=RA1-PA33&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=IaPKJWU_GN&sig=1CR5JJA8svBszGi9En5_kiLotKc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwidyMKd-YDKAhUGsxQKHUz9A18Q6AEIRzAI#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false]), candidus: tiſzta fejér ſzín, laetus: világos, tündöklö́ (Pápai/Bod 126.), color olorinus: tiſzta fejér ſzín <hattyúfehér> (uo. 431.)
hu. la (a magyar címeres levelekben): albus, albicans, argenteus, calcareatus, candidus, canescens,
nitidus, niveus (Avar 38.)
en: Argent, r. en: blanc, blanchet, sorargenté, de: Silber, la: argentum, candidus;
niveus, albus, candor nitens (Conrad von Mure: Clipearius Teutonicum, 1264)
"[Pápai Páriz Ferenc, Ars heraldica című művének XIV. fejezetében] a ''fehér'' és ''sárga'' csak akkor vétetett be a czímerészetbe, ha a dolgoknak természeti színe olyan volt. És később is a paizs mezejét soha sem festették fehér- vagy sárgára, hanem erre ''aranyat'' és ''ezüstöt'' használtak." (Deák Farkas: Az első magyar czímertan. Turul, 1883/3.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html])
Az '''ezüst''' a [[fémek]] közé tartozó [[heraldika]]i színezék.
A korai [[címeres levél|címeres leveleken]] a [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]] miniatúrájához valódi ezüstöt használtak. Ez idővel a tárolás körülményeitől függően megfeketedhet. Az ezüst félreértelmezéséből eredehetnek a későbbi rossz színábrázolások, mint pl. a helytelenül rekonstruált vörös-fekete sávos magyar történelmi [[zászló]]k. Ezért figyelembe kell venni, hogy néhány [[címeres levél]]en, melyen ezüstöt használtak, ma már [[fekete]] szín látható. Továbbá a nem megfelelő nyomdatechnikai eljárással készült mai címerábrázolásokon az ezüst túlságosan sötét, így azt a laikus személy könnyen [[szürke|szürkének]] vélheti.
24 ⟶ 18 sor:
(''Monumenta Historica'': Irók VIII. 293; NySz I. 730. l.)
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
[[Kép:Ezüst_tarpajzs.JPG|thumb|130px|Az ezüstöt a heraldikában fehérrel is lehet helyettesíteni]]
[[Püspöki Nagy Péter]] szerint a XVI. századi forrásokkal igazolni lehet, hogy a (magyar?) heraldikában az ezüstöt félholddal jelölték.<ref>Püspöki Nagy Péter: ''Rozsnyó város címere''. Pozsony, 1973. 86. l.</ref> Az ezüst alkémiai jele is a félhold volt.
== Az ezüst szimbolikája ==
A [[holt heraldika]] korában különféle jelentéstartalmakat igyekeztek az ezüsthöz kapcsolni. Így lett [[Clément Prinsault|Prinsaultnál]] az alázat, tisztesség, tisztaság, szeplőtelenség jelképe. A [[Philipp Jacob Spener|Spener]] által említett Heraldus Britannus nevű középkori [[herold]] az ''aspre'' elnevezést használta az ezüstre, mely valószínűleg alkémiai eredetű. Egyes misztikus filozófusoknál (Johannes Tauler, 1300 k. - 1361) a fehér szín a színtiszta és mezítelen szellemnek felel meg.<ref>Johannes Tauler: ''A hazatérés útjelzői''. Budapest 2002. 94. l.</ref>
== A szó etimológiája ==
A magyar ezüst előfordul üst, öst alakban, mely valószínűleg téves szóelemzés eredménye. Az ezüst valószínűleg őspermi jövevényszó, melynek -is utótagja a vas, érc szavakkal tartozik össze.<ref>TESz I. 820. l.</ref>
Az angolban használt Argent a latin argentum, ez a görög Αργυρος származéka, melynek értelme ezüst vagy fehér fém. Ezt a szót használták a régi francia [[címerleírás]]okban és innen került át az [[angol heraldika|angol heraldikába]] is.
| |||