„Heraldikai lexikon/Kék” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
névváltozatok sablonnal AWB |
||
1. sor:
hu. la (a magyar címeres levelekben): aërius, azureus, caeruleus, caesius ['égszínkék' cæsÿ coloris - raszinyakeresztúri Bocskay címereslevél, 1549. Gulyás 27.], coelestinus, cyaneus, glaucus, hyacinthinus, sapphireus, sapphirinus, venetus (Avar 38.)
▲<big>Névváltozatok: <br>eg zinn, kék (Karácsony 1606/1620), kék (Nyiri 1831. 319.), sötétkék (Nagy Iván IX.518.), égszinű (Nagy Iván VIII. 324.), égszin kék (Nagy Iván IV. 122., Barna-Sümeghy 61.), tengerszínű (NySz I. 344), saphir színű (Nagy Iván I. 3., IV. 256.), kék, égszin (mindkettő: Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[https://books.google.sk/books?id=V0o6AQAAMAAJ&pg=RA1-PA33&lpg=RA1-PA33&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=IaPKJWU_GN&sig=1CR5JJA8svBszGi9En5_kiLotKc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwidyMKd-YDKAhUGsxQKHUz9A18Q6AEIRzAI#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false]),türkís (NySz I. 1124.), lazúr festék: armenium, color armenius, cearuleum, asurblau (NySz I. 835.), achamarin (NySz I. 1124.) indegó, indi; indicum; indigo (NySz I. 1124.)
▲hu. la (a magyar címeres levelekben): aërius, azureus, caeruleus, caesius ['égszínkék' cæsÿ coloris - raszinyakeresztúri Bocskay címereslevél, 1549. Gulyás 27.], coelestinus, cyaneus, glaucus, hyacinthinus, sapphireus, sapphirinus, venetus (Avar 38.)<br><br>
fr: azur, en: azure, de: blau, r. de: Azur (Oswald 49.), Lasur, Lasurfarben (Oswald 248.), Saphir (Oswald 340.), la: coelestinus, coeruleus, cyaneus, coesius, azureus, flavus, asur; lasurium, blaveus, glaucus (Conrad von Mure: Clipearius Teutonicum, 1264)
Caeruleus: ''Kék, Ég-ſzínű''0344, Caeſius: ''Matska ſzemű0344, Kék ſzemű0344'' (mindkettő: Pápai Páriz/Bod 89.), caeruleus: világos kék, ég-ſzín (uo. 126.), color aqueus: víz-ſzín, cumatilis: habos-ſzin <vízkék, vízszín>, undulatus: habos-ſzín, dilutus: halovány-ſzín, világos <vizes kék>, cyaneus: világos kék, glaucus: világos kék, mint a' tsóka' ſzeme (mind: uo. 126.), cymatilis: habos ſzínt mútató (Ovid.) (uo. 180.), thalaſsicus color: tenger-ſzín (uo. 615.)}}
A '''kék''' a [[színek]] közé tartozó [[heraldika]]i színezék. A heraldikában használt kék árnyalatok az azúrkék, középkék, kobaltkék és ultramarin, de a magyar heraldikában nagyon gyakori az égszínkék is, mely [[alap]]ként jobban láthatóvá teszi a [[pajzs]]on ábrázolt [[címerábra|címerábrákat]].
▲A '''kék''' a [[színek]] közé tartozó [[heraldika]]i színezék. A heraldikában használt kék árnyalatok az azúrkék, középkék, kobaltkék és ultramarin, de a magyar heraldikában nagyon gyakori az égszínkék is, mely [[alap]]ként jobban láthatóvá teszi a [[pajzs]]on ábrázolt [[címerábra|címerábrákat]].
[[Kép:Kék_tarpajzs.JPG|thumb|130px]]▼
== A szó etimológiája ==
A kék szín egyes nyugat-európai [[heraldika]]i rendszerekben használt neve (fr: azur, en: azure) a perzsa لاژورد lazhward származéka, mely a sötétkék kövek (lapis lazuli) lelőhelyének neve volt. A régi francia nyelvbe a 12. századba került, majd a heraldikában is megjelent 'kék' értelemben. Az 1066 utáni normann hódítás után a franciául beszélő nemesek is használták Angliában, az angolszász köznép pedig az eredeti nevet tartotta meg. Míg tehát a francia nyelvű heroldok a [[zászló]]kon a színt az azure, addig a köznép ugyanazt a blue szóval nevezte meg.
▲A kék szín egyes nyugat-európai [[heraldika]]i rendszerekben használt neve (fr: azur, en: azure) a perzsa لاژورد lazhward származéka, mely a sötétkék kövek (lapis lazuli) lelőhelyének neve volt. A régi francia nyelvbe a 12. századba került, majd a heraldikában is megjelent 'kék' értelemben. Az 1066 utáni normann hódítás után a franciául beszélő nemesek is használták Angliában, az angolszász köznép pedig az eredeti nevet tartotta meg. Míg tehát a francia nyelvű heroldok a [[zászló]]kon a színt az azure, addig a köznép ugyanazt a blue szóval nevezte meg.
== A kék szimbolikája ==
A [[holt heraldika]] korában különféle jelentéstartalmakat igyekeztek a kékhez kapcsolni. {{Hl|Clément Prinsault|Prinsaultnál}} a szépség, nemesség, magasztosság jelképe volt. {{Hl|Alonso Lopez de Haro}}-nál (1622) az égboltot és a levegőt jelképezi.<ref>"La segunda color que en regla de armeria tenemos por mas noble despues de las colores, como se ha visto, es la azul, que representa el cielo y al aire. Desputes del fuegu es le mas noble de los quatro elementos, porquem en si mismo es el mas futil y penetratino y habil ayunda a resistir a las influencias, sin las quales ninguno criatura puede papar". (Lopez de Haro, Alonso: ''Nobilitario genealógico de los reyes y títulos de España''. En Madrid por Luis Sanchez MDCXXII, [I-II.]; vö. Hefner 45. l.)</ref> A {{Hl|Philipp Jacob Spener|Spener}} által említett Heraldus Britannus nevű középkori [[herold]] a ''veneto'' elnevezést használta a kékre.
▲A [[holt heraldika]] korában különféle jelentéstartalmakat igyekeztek a kékhez kapcsolni. {{Hl|Clément Prinsault|Prinsaultnál}} a szépség, nemesség, magasztosság jelképe volt. {{Hl|Alonso Lopez de Haro}}-nál (1622) az égboltot és a levegőt jelképezi.<ref>"La segunda color que en regla de armeria tenemos por mas noble despues de las colores, como se ha visto, es la azul, que representa el cielo y al aire. Desputes del fuegu es le mas noble de los quatro elementos, porquem en si mismo es el mas futil y penetratino y habil ayunda a resistir a las influencias, sin las quales ninguno criatura puede papar". (Lopez de Haro, Alonso: ''Nobilitario genealógico de los reyes y títulos de España''. En Madrid por Luis Sanchez MDCXXII, [I-II.]; vö. Hefner 45. l.)</ref> A {{Hl|Philipp Jacob Spener|Spener}} által említett Heraldus Britannus nevű középkori [[herold]] a ''veneto'' elnevezést használta a kékre.
== A kék változatai ==
A kéknek különféle sötét és világos árnyalatai használatosak a heraldikában a standard középkékhez képest. Ezek közül az ''égszínkék'' rendelkezik a legrégibb hagyományokkal. A vízkék (de: Wasserfarbe) az újkori heraldika világoskék színárnyalata volt, melynek külön [[vonalkázás]]a is van, de használata fölösleges, mert a vizet mindig kékkel színezik és erre a célra jól alkalmazhatók a már használatban levő különféle kék színárnyalatok.
▲A kéknek különféle sötét és világos árnyalatai használatosak a heraldikában a standard középkékhez képest. Ezek közül az ''égszínkék'' rendelkezik a legrégibb hagyományokkal. A vízkék (de: Wasserfarbe) az újkori heraldika világoskék színárnyalata volt, melynek külön [[vonalkázás]]a is van, de használata fölösleges, mert a vizet mindig kékkel színezik és erre a célra jól alkalmazhatók a már használatban levő különféle kék színárnyalatok.
== A kék előállítása ==
A kékhez ultramarint (párizsi kéket) használtak, melyet a lazúrkő (lapis lazuli) nevű féldrágakő őrlésével állítottak elő. Ez nagyrészt alumínium- és nátrium-szilikátokat tartalmaz. A lapis lazulit már az ókortól sőt régebben is bányászták és exportálták Afganisztánból, Badakhshan tartományból, az Amu-Darja mellett. Ezért nevezték ultramarinnak, hiszen a Földközi-tengeren túlról származott. Az elkészítése rendkívül bonyolult és hosszadalmas volt, ami az árában is megnyilvánult.
Ezt a folyamatot Cennino Cennini (Il libro dell'arte, a 15. sz. eleje) írta le részletesen: "Először vedd a lapis lazurit. ... Tördd össze egy letakart bronzmozsárban, hogy a pora ne szabaduljon ki, majd öntsd ki egy porfirkőre és törjed százazon. Majd vegyél egy fedett szitát, amilyet a materialisták használnak a gyógyszerek átszitálására. És szitáldd át ezt a zúzalékot és tördd össze újra szükség szerint. Emlékezz arra, hogy minél finomabbra töröd, annál finomabb lesz a kék szín." Ezután az porrá tört követ olvasztott viasszal, gyantával és olajjal tésztaszerű anyaggá gyúrták, melyen Cennini szerint három napon és estén át kell dolgozni. A tésztához ezután hígított hamuzsír (kálium-karbonát) oldatot adtak, melyet vízben fahamu lúgozásával készítettek, és az egész anyagot újra addig dagasztották, amíg a lúg teljesen kék nem lett. Ilyen módon a kék részecskék néhány nap alatt az edény alján ülepedtek le, míg az anyag többségét alkotó színtelen kristályos anyag és a többi szennyeződés a tésztaszerű anyagban maradt, majd az üledéket porrá szárították.
A kékhez kobaltot, pontosabban kobaltsókat is használtak, mert a kobalt fémet 1735-ig nem ismerték. Továbbá a középkori és a reneszánsz festészetben azuritot is használtak, mely jóval olcsóbb volt, Európában bányászták és csak össze kellett törni és le kellett ülepíteni. Hidratáció által azonban zöldszínű malachittá válik és enyhén lúgos környezetben a nedvesség hatására hosszú távon rézoxiddá válik, ami fekete foltokban jelentkezik.
== Jegyzetek ==
<references/>
== Lásd még ==
[[színek]], [[színjelölési módszer]], [[vonalkázás]], [[nemheraldikus színek]]
[[Kategória:Heraldika]]
| |||