„Heraldikai lexikon/Levéltár” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
üres névváltozatok doboz ki AWB |
|||
1. sor:
Az '''levéltár''' a régi írásos anyag megőrzésére, kutatására, bemutatására szolgáló tudományos intézmény. Ezenkívül vannak különféle vállalati, intézményi, családi és személyi leváltárak is, melyek az adott entitásra vonatkozó adatokat tárolják és szolgálnak információval, igazolásokkal, bizonyító anyaggal stb. kapcsolatban, ha arra van szükség.
Több országban folyik a levéltári anyagok digitalizájása és számítógépes feldolgozása, melynek célja a kutatás megkönnyítése és vannak törekvések arra is, hogy az interneten keresztül ezek összekapcsolódjanak a különféle közigazgatási hivatalok nyilvántartásával.▼
A Magyar Országos Levéltár a "személyi jogok védelme" címén 1975-ben zárolta az 1867 és 1966 közti időszak anyagát és bizonyos jogi megszorítások ma is nagyban hátráltatják a kutatást. Ezzel szemben jónéhány utódállam levéltáraiban szinte szabadon hozzá lehet jutni a levéltári anyagokhoz.▼
A szlovákiai levéltárak térítés ellenében képesek ún. [[leszármazási tábla|leszármazási összefoglaló]] (sk: genealogický rešerš) öszeállítására és eljuttatására belügyminisztériumon keresztül a külföldiek számára. Ezen belül képesek a családfa összeállítására, készíthetnek fény- és mikrofilm-másolatokat is. Nemcsak az anyakönyvekben kutatnak, hanem a vármegyék népszámlálási összesítéseiben (1869), a [[nobilitárium]]okban ([[armális]]ok, [[nemesi összeírás]]ok, [[taxa]]jegyzékek, magisztrátusi jegyzőkönyvek, céhiratok, [[címeres levél|címereslevél-gyűjtemények]]), vállalkozói nyilvántartások, bírósági iratok ([[végrendelet]]ek).
== A levéltárak
Fontos adatokkal szolgálnak a [[genealógia]], a [[történettudomány]], [[demográfia]] stb. számára az egykori népesség főbb életrajzi, statisztikai, egészségügyi stb. állapotára nézve.▼
== Levéltári szakkifejezések ==▼
▲Több országban folyik a levéltári anyagok digitalizájása és számítógépes feldolgozása, melynek célja a kutatás megkönnyítése
▲==A levéltárak kutatása==
▲az 1867 és 1966 közti időszak anyagát és bizonyos jogi megszorítások ma is nagyban hátráltatják a kutatást. Ezzel szemben
▲==A levéltárak felhasználása==
▲Fontos adatokkal szolgálnak a [[genealógia]], a [[történettudomány]], [[demográfia]] stb. számára az egykori népesség főbb
▲==Levéltári szakkifejezések ==
▲{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto"
! || Meghatározás|| Mire jó ez, és mit jelent a gyakorlatban?
|-
74 ⟶ 48 sor:
|FONDKÉPZŐ
||Az a szerv vagy személy, amelynek, illetve akinek a működése során részben általa létrehozott, részben hozzá írt, rendeltetésszerűen nála maradó iratok keletkeznek.
||Éppen ezért például egy író vagy egy költő művének kézirata alapvetően nem egy levéltár, hanem inkább egy könyvtár gyűjtőkörébe tartozik, mivel a kézirat rendeltetése nem az, hogy a szerzőnél maradjon, hanem az, hogy nyilvánosságra hozzák.
|-
104 ⟶ 78 sor:
|ISMERTETŐ LELTÁR
||Az ismertető leltárban leírt legkisebb egységek az állagok vagy az állagokra nem tagolódó fondok. Adattartalma a következő: cím, kor, tárgy, terjedelem, tagolódás, rendszer, rendezettség, selejtezettség, segédlettel ellátottság, kutathatóság, közzétettség, irodalom.
||Az ismertető leltár azáltal, hogy részletes adatokat közöl a fondképző szervek történetéről és működéséről, és segít eligazodni a szervek irattári rendszerében igen hasznos segédeszköze a kutatásnak, annak ellenére, hogy az egyes iratokról nem tartalmaz részletes leírást.
|-
119 ⟶ 93 sor:
|LAJSTROM
||Tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült levéltári segédlet. A levéltári anyag következő adatairól tájékoztat: jelzet, kor, tárgy, terjedelem. Rendszere az iratanyag tényleges rendjét követi.
||Nemcsak újabb, levéltárban készült, hanem az iratanyaggal egykorú lajstromok is léteznek. A lajtrom részletesebb adatokat tartalmaz, mint a mutató, de a mutatótól eltérően nem betűrendben, hanem a keletkezésük rendjében írja le az iratokat.
|-
|LEVÉLTÁR
||Nagyobb terjedelmű levéltári egység. Olyan fondok csoportja, amelynek fondképzőit szervezeti kapcsolat fűzte egymáshoz, vagy amelyek fondképzői azonos jellegű szervek voltak, vagy amelyek korábban önálló levéltári intézmény őrizetében voltak. Levéltár és szekció (vagy fondcsoport) sok szempontból rokon fogalmak. Nagyobb levéltárakat szekcióknak szoktak minősíteni.
||Szervezeti alapon kialakított levéltár például a MOL II. főosztályának iratanyagában a Külügyminisztérium levéltára, mely a Külügyminisztérium és az alája rendelt külképviseletek iratanyagát foglalja magában. A MOL-nak több szekciója is van, amely egyetlen levéltárból áll. Ilyen például a Magyar kancelláriai levéltár, az Erdélyi kancellária levéltár és a Helytartótanácsi levéltár.
|-
|MUTATÓ
||Rendszere nem követi az iratanyag rendjét, hanem egy annak megfelelően kiválasztott – például betűrendes, tárgyi, időbeli – szempontot tükröz.
||Különösen az egykorú mutatók használatánál kell körültekintően eljárni, mivel a mutatók egykori készítői egészen más szempontokat vettek figyelembe a tárgyszavak megadásánál, mint a mai kutatók. Ezért egy-egy témát több címszónál is érdemes keresni. Például: A csongrádi vármegyeháza építésében részt vevő mesterember panaszával kapcsolatos iratokat nem elég a személynévnél keresni, hanem a megye és a megyeszékhely nevénél, sőt a "panasz", a "gazdasági ügyek" , a"vármegyeháza", az "építkezések" címszó mellett még az adott mesterség nevénél is célszerű megnézni.
|-
139 ⟶ 113 sor:
|PERTINENCIA
||A levéltári anyag általában egyszerre többféle dologra – korra, személyre, tárgyra, területre – is vonatkozik. Ennek megfelelően többféle pertinenciát – azaz a levéltári anyagnak többféle vonatkozását – különböztethetünk meg. Míg provenienciája alapján a levéltári anyag csak egyetlen helyre tartozhat, pertinenciája alapján különböző helyekre sorolható, aszerint, hogy melyik vonatkozását vesszük figyelembe.
||A pertinencia alapján létrehozott fond a MOL anyagában például a Rákóczi szabadságharc levéltára, melynek rendezőelve az iratok tárgya volt.
|-
154 ⟶ 128 sor:
|REGESZTA
||Tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült segédlet. A levéltári anyag következő fő jellemzőiről tájékoztat: jelzet, nyelv, kor, tartalom. Ezeken kívül még egyéb speciális adatokat – például:az irat anyaga, az iraton lévő pecsétek száma és állapota, a térkép léptéke – is tartalmazhat.
||Bár valamennyi leíró segédlet közül a regeszta szolgáltatja a legrészletesebb adatokat egy-egy dokumentumról, nem mindenről érdemes regesztát készíteni. A középkori oklevelek esetében például minden apróság fontos lehet, míg egy 18. század végén keletkezett tanulói névjegyzék minden külső és belső jellemzőjét nem lenne érdemes aprólékosan leírni, hiszen annak nem egyedi, hanem tömeges – egy korszakot, egy jelenséget jellemző – mivoltában van az értéke.
|-
|REPERTÓRIUM
||Tájékoztatási célú, egyrészt a legkisebb raktári, másrészt a legkisebb tárgyi egységek szintjén készült levéltári segédlet. Rendszere a levéltári anyag tényleges rendjéhez igazodik. A levéltári anyag következő adatairól tájékoztat: cím, kor, tárgy, terjedelem, rendszer, rendezettség, segédlettel ellátottság.
||A repertórium tehét egy meglehetősen részletes, jól használható segédlet. Általában azonban a repertórium használata mellett az iratanyag egykorú lajstromainak, iktatókönyveinek vagy mutatóinak használatára is szükség van.
|-
175 ⟶ 149 sor:
|SZERVES FOND
||Valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkező, vagy nála keletkezett, és rendeltetésszerűen nála maradó iratanyag. Regisztratúra vagy irattár jellegű, avagy egységes provenienciájú fondnak is nevezzük. Természetesen alakult levéltári egység. Szerves egészként keletkezik, nem nagyobb levéltári egység bontásának, vagy kisebbek összevonásának az eredménye.
||Egy példa: Mivel a címereslevelek a kancellárián keletkeztek, azt gondolhatnánk, hogy ezeknek a dokumentumoknak a kancellária fondjában van a helyük. A címereslevél rendeltetése azonban az volt, hogy az adományt elnyert család magával vigye, és nemesi mivoltának igazolására használja. Éppen ezért az eredeti címereslevelek általában nem találhatók meg a kancellária levéltárában, hiszen helyük nem a kancellária levéltári fondjában, hanem az érintett család levéltárában vagy szobájának falán van. A kancellária fondjában csak a címereslevél kiadásával összefüggésben keletkezett iratok (kérvény, címerterv, uralkodói döntés, a címereslevél fogalmazványa) vannak, mivel ezek nemcsak a kancellárián keletkeztek, hanem a rendeltetésük is az, hogy a hivatal iratai között együtt őrizzék meg őket.
|-
205 ⟶ 179 sor:
Forrás: Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Bp., 1982.[http://www.mol.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/kerdezz_-_felelek/leveltari_szakkifejezesek.html]
== Jegyzetek ==
<references/>
== Külső hivatkozások ==
* http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1309.html▼
* https://archive.org/▼
== Irodalom ==▼
▲[http://www2.mol.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek.html]
* Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerk.: Endrényi Ferenc Bp., 1980▼
* Levéltári kézikönyv. Szerk.: Körmendy Lajos. Osiris, Bp., 2009▼
▲http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1309.html
▲https://archive.org/
▲==Irodalom==
▲Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerk.: Endrényi Ferenc Bp., 1980
▲Levéltári kézikönyv. Szerk.: Körmendy Lajos. Osiris, Bp., 2009
==Lásd még==▼
▲== Lásd még ==
{{Hl|anyakönyvek}}, {{Hl|forrás}}
[[Kategória:Genealógia]]
[[Kategória:Heraldika]] |