„Heraldikai lexikon/Mező” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
üres névváltozatok doboz ki AWB |
||
1. sor:
[[
A '''mező''' a heraldikában a pajzs felülete, mely a címerábrák elhelyezésére szolgál. Az [[egyszerű címer]] csak egy mezőből áll, az [[osztott címer]] viszont annyiból, amennyi az [[osztóvonal]]ak által jön létre. Egy címerben tehát csak egy [[alap]] lehet, de több mező is, ha osztott címerről van szó, melynek mezői megint csak egy-egy alapból állhatnak.
fr: champ, sol, en: field, de: Feld, Platz, la: area, campus, alveus, folium, aequor, spatium, plaga, humus, planities, arena
▲<big>Névváltozatok: mezeje [mezeö]: "az kinek mezejen avagy közepin" (Karácsony 1606/1620), tágasság (az 1619-es [http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/G%C3%A1lffy_c%C3%ADmer Gálffy címer] leírásában, az ujtordai református egyház levéltárában), mező (Nyiri 1831. 319.; Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[https://books.google.sk/books?id=V0o6AQAAMAAJ&pg=RA1-PA33&lpg=RA1-PA33&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=IaPKJWU_GN&sig=1CR5JJA8svBszGi9En5_kiLotKc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwidyMKd-YDKAhUGsxQKHUz9A18Q6AEIRzAI#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false]), pajzsmező (Gömbös 32.), pajzsrész (Gömbös 36.), szöglet (Nagy Iván V. 324.), udvar (Nagy Iván: osztatlan pajzs), osztály (Nagy Iván: osztott pajzs), osztály udvarilag (Nagy Iván), osztály (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), szegvény (Turul 1908/2. 52. [Thallóczy]), mező (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), udvarka (Nagy Iván IX. 644.), negyed (Forgon 175.: osztott pajzsban), tag, paizsmező-tag (Bárczay 25. 26.: négyelt pajzsban), idom (Bertényi Új m. 21.), sáv (TESz. I. 625.), sík (Gudenus I. 484.), területek (plagas) (Nagy Iván VII. 447.), szelet (Nagy Iván IX. 762.: [[szelt]] pajzsban); 1749: mező 'címermező, Wappenfeld' [Csatári J.: Magyar hist. 278. NSz.] (TESz. II. 913.), tag (Bárczay 33.), rész (Mo. címeres könyve 28.[https://ia802707.us.archive.org/34/items/magyarorszgc01alapuoft/magyarorszgc01alapuoft.pdf])
A heraldikában az egyszerű és osztott [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]ekben minden üres ''tér'' mezőnek számít és minden ''mező''t [[alap]]nak tekintünk, melyben ''van'' valamilyen [[címerábra]]. A ''van'' és a ''nincs'' kérdése tehát meghatározza az osztóvonalak által a pajzson létrejövő alakzatok logikáját, [[szerkezeti heraldika|szerkezeti]] értelmét.▼
▲fr: champ, sol, en: field, de: Feld, Platz, la: area, campus, alveus, folium, aequor, spatium, plaga, humus, planities, arena
Így például az arannyal és kékkel hétszer vágott címerben vagy nyolc ''mező'' van vagy csak egy arany-kék ''alap''. Ha az [[alap]]nak a kék színt tekintjük, a mezőben 4 arany [[vágás]] van. Ha viszont az arany fémet tekintjük az alapnak, a mezőben 4 kék vágás van. Mivel egyik színnek sincs kitüntetett szerepe, nem dönthető el, hogy mezőről, alapól vagy [[mesteralak]]ról van-e szó. Lehetséges olyan értelmezés is, hogy a 7 vágás által 8 mező jött létre. Itt kap jelentőséget az a kérdés, hogy a mezőben van-e valamilyen címerábra vagy sem. Ha pl. egy címerábrát mindegyik színre ráhelyezzük, (kétféle mázú) [[alap]] jön létre, mert továbbra sincs semmilyen kitüntetett szín. A vágások tehát önmagukban csak mesteralakok vagy [[tagolás]]ok. Ha viszont az egyik színben, tagolásban van valamilyen másik [[címerábra]] is, az adott tagolás(ok) már nem alapnak, hanem mezőnek számít(anak).
▲A heraldikában az egyszerű és osztott [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]ekben minden üres ''tér'' mezőnek számít és minden ''mező''t [[alap]]nak
A mező tehát mindig csak olyan pajzsrész lehet, amelyben van valamilyen címerábra (illetve a [[tarpajzs]]oknál egy [[mázak|mázból]] áll) vagy pedig teljesen üres és csak elméleti szempontból van jelentősége, hiszen a [[címerleírás]]nál is az alapot használjuk (pl. vörös alapon ezüst kereszt) és nem a mezőt. [[Johann Christoph Gatterer|Gatterer]] is azon az alapon határozta meg a mező és az alap fogalmát, hogy abban van-e címerábra és szín vagy sem. A mező és az alap közti különbség tehát fontos elméleti szempont az egyszerű és osztott címerek kategóriájának világos megkülönböztetéséhez, ami a [[címerhatározás]]nak is az egyik alapja lehet. A mező leggyakrabban az osztott címereknél fordul elő, melyeknél általában több címert egyesítettek egy pajzson.
A német heraldikában a ''tér'' (Platz, Quartier) olyan pajzsrész, mely csak színt tartalmaz vagy a két ösztóvonal közti üres területről van szó. Mihelyt ehhez egy címerábra (de: Figur) is járul, a tér mezővé (Feld) alakul át. A tér koncepciója azonban fölösleges, mert a címerek szerkezeti felépításe enélkül is jól magyarázható.
<gallery perrow="5">
49 ⟶ 21 sor:
Kép:Ezust-fekete-negyelt.svg|Ezüst-fekete négyelt alap
Kép:Ezust-fekete-polya.svg|Ezüst-fekete alapon vörös pólya (alap, mert a pólya minden mezőre rá van helyezve)
Kép:Ezust-fekete-polya-mezo.svg|Ugyanazon címer tagolásai már nem alapok, hanem mezők, mert az egyikben van más címerábra (liliom) is, miáltal a címerábrának saját (ezüst) alapja van. Mivel egy címerben vagy egy mezőben csak egy alap lehet, az ezüst és fekete tagolások is külön-külön mezőnek számítanak, ezüst, illetve fekete alappal. Ezek mindegyikére még a pólya is rá van helyezve, de ez nem változtat aton, hogy a mezők saját alappal rendelkeznek.
▲</gallery>
==Lásd még==▼
▲== Lásd még ==
[[alap]], [[pajzs]]
| |||