„Címerhatározó/Szerecseny címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
8. sor:
Nagy Lajos 1343-ban új pénz veretett, de később visszatért az állandó forgalmi pénz használatához. Dénárjain a szerecsenfej a kamarabérlő, Szerecsen Jakab személyére utal.
{{Ch|Havasalföld címere|Havasalföld}} területe korábban Kumániához tartozott, és Gergely pápa legátust küldött Kunországba a kunok megtérítésére. Ezen a területen szaracénnak nevezett izmaelita kereskedők is éltek már a honfoglalás korától, akárcsak Magyarországon, akik idővel elmagyarosodtak és Nagy Lajos (1387-1437) koráig művelték régi mesterségüket. Egy 1352-ből származó okmányon Jakab és János Saracenus testvérek mint grófok Pécs-Szerém és Buda kamarásaiként szerepelnek. A mesztegnei Szerecseny család címerében szerepel egy szerecsen-fej, ami Nagy Lajos több pénzérméjén is megjelenik. Talán a Koller által említett szerecsenfejes havasalföldi címer is egy szerecsen származású királyi megbízott címerére utalhat, akárcsak a Nagy Lajos pénzein megjelenő szerecsenfej, melyet {{Hl|Réthy László}} említ 1880-ban megjelent munkájában:
"A hires mesztegnyei Szerecseny családból I. Lajos alatt több kamarai grófságok igazgatói, az egész magyarországi és erdélyi sókamrák és harminczadok bérőli kerültek ki.
| |||