„Kertészet/Tünethatározó/Kajszi” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
233. sor:
 
== A kajszi sztigminás betegsége ==
Kórokozó. Stigmina carpophila (Lev.) Ellis
 
A kórokozó gazdanövényei a termesztett és vadon előforduló csonthéjas gyümölcsfajok.
A levélen, a hajtáson, és a vesszőn, valamint a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.
 
 
A betegséget a levéltünetek alapján levéllyukasztó, ill. levéllikasztó betegségnek hívták. E betegséget a kórokozó korábbi neve (Clasterosporium carpophilum) alapján klaszterospóriumos betegségnek is nevezték. Először 1843-ban, Franciaországban jegyezték fel a betegséget, de 1894-ben az amerikai földrészen, az USA-ban is észlelték. Hazánkban a betegséget 1933-ban közölték, a régebbi tünetleírások alapján azonban korábbi előfordulása valószínűsíthető. Magyarországon a betegséget mint súlyos károk előidézőjét említik, mivel az élettelen, nem fertőző okok, valamint más kórokozó gombák által okozott tüneteket is – a tünethasonlóság alapján – e betegségnek tulajdonítják. A betegség a kajszin elsősorban a gyümölcsöt, kisebb mértékben a levelet károsítja. Őszibarackon főképpen a levélen és a hajtáson, ritkán a gyümölcsön jelentkezik. Különösen a magról kelt, termesztési szempontból értéktelen őszibarackfákon gyakori. A betegség a mandulán, a cseresznyén és a meggyen, valamint a szilván szórványosan figyelhető meg.
 
 
A levélen 2–3 mm átmérőjű, kerek, sárgászöld, majd barna foltok láthatók. A foltokat keskeny, barna szegély határolja. (A cseresznye és a meggy foltszegélye liláspiros.) A foltok legtöbbször meddők, esetenként azonban közepükön 1–2 fekete pontszerű konídiumtartó nyaláb figyelhető meg. Később a foltok közepe kiesik, a foltok parás szegélye azonban megmarad.
249. sor:
 
 
Kórokozó. Stigmina carpophila (Lev.) Ellis
 
== Konídiumtartós gomba. Konídiumtartója nyalábokban fejlődik.==
Kórokozó. Verticillium dahliae Kleb.
Konídiumtartója nyalábokban fejlődik.
 
A betegség lefolyása. A fertőzési források a vesszők és a lehullott levelek, ahol a kórokozó micéliummal és konídiummal telel át. A kórokozó a kedvezőtlen körülményeket jól elviseli, mert egyrészt a növény felületén lévő konídiumok a hideggel szemben ellenállóak és 1–2 évig fertőzőképesek maradnak, másrészt a növény szövetében nyáron megtelepedett gomba életműködését tovább folytatja, sőt télen konídiumokat is képes létrehozni. A tavaszra felszaporodott konídiumok vízcseppekkel a zöld növényrészekre kerülnek, ott csíráznak, majd csíratömlőjük a sztómán keresztül vagy a kutikulát áttörve a növénybe jut. A kórokozó számára ezért a csapadékos tavasz rendkívül kedvező. A gomba számára a hűvös időjárás is elengedhetetlen, mivel optimális hőmérsékleti igénye 15 °C. A betegség nagymértékű fellépésére tehát a csapadékos, hűvös tavaszi időjárást követően kell számítani. A növénybe jutott gomba szétterjedését a gazdanövény paraszövet kialakításával (hisztogén demarkációval) akadályozza meg.
258 ⟶ 259 sor:
 
Metszéskor a beteg vesszőket el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Rügypattanás előtt a fákat rézszulfát vagy rézoxiklorid hatóanyagtartalmú szerrel lemosásszerűen kell permetezni. Rendkívül fontosak a bimbós állapotban, a virágzás előtt és a közvetlen sziromhullás után végzett permetezések. E permetezésekre cineb, mankoceb, propineb, kaptán, folpet, ditianon, valamint benomil, tiofanát-metil, difenokonazol hatóanyag-tartalmú szerek eredményesen használhatók. Nagyobb mértékű megbetegedés esetén őszszel, közvetlenül lombhullás előtt célszerű rézszulfát vagy rézoxiklorid tartalmú szerrel permetezni.
 
== A kajszi verticilliumos hervadása ==
 
Jelentőség. A betegséget korábban a gutaütés, azaz apoplexia betegségkomplex egyik jelentős betegségeként tartották számon. Jelentőségét esetenként túlértékelték. A betegséget először 1879-ben Németországból közölték, hazai kártételével már az 1930-as években foglalkoztak. A betegség jelenleg hazánkban a kajszin szórványosan mindenütt megtalálható, kártételével számolni kell.
266 ⟶ 268 sor:
Gazdanövény. A kórokozó 70 kétszikű fás és lágy szárú növénynemzetségbe tartozó fajon fordul elő, a gyümölcsfák közül főbb gazdanövénye a kajszi és a szilva.
 
Kórokozó. Verticillium dahliae Kleb.
 
 
Konídiumtartós gomba. A gomba mikroszkleróciumot képez.
== Konídiumtartós gomba ==
Konídiumtartós gomba. A gomba mikroszkleróciumot képez.
 
A betegség lefolyása. A legfontosabb fertőzési forrás a talaj, ahol a kórokozó mikroszakleróciummal hosszú ideig fennmarad. Fertőzési források lehetnek még a kétszikű termesztett és gyomnövények is, amelyekben a kórokozó micéliuma megtalálható. A gomba a talajból a gyökereken keresztül a törzsbe, a vázágakba és a hajtásokba jut. Előfordulhat azonban, hogy a gomba a felfröccsenő talajrészecskékkel a fás részek sebzésein át is behatol. Az edénynyalábokban élő kórokozó toxinjai hervadást váltanak ki. A gomba optimális hőmérsékleti igénye 18–23 °C. A kórokozó szemzőhajtásokkal vagy vegetatív úton szaporított alanyokkal is átvihető.
275 ⟶ 278 sor:
Őszibarack (Persica vulgaris Mill.)
Nem fertőző betegség
 
== Az őszibarack sárgulása ==
 
Az őszibarackültetvényekben gyakori betegség. A levéllemez halványzöld, majd sárgászöld színű, a levélerek sokáig zöldek maradnak. Végül a levelek elsárgulnak. A hajtásnövekedés gyenge. A sárgulás részleges vagy teljes lehet. A betegség kóroka a vashiány, amely vaskelát hatóanyagú szerekkel, talajkezeléssel vagy lombpermetezéssel eredményesen gyógyítható.
 
== Vírusos betegségek ==
Az őszibarack vonalas mintázottsága
 
 
=== Az őszibarack vonalas mintázottsága ===
 
 
Jelentőség. A betegséget őszibarackon először 1932-ben az USA-ban észlelték. Azóta az egész világon elterjedt, hazánkban csak szórványosan találkozunk vele.
291 ⟶ 299 sor:
•Prunus necrotic ringspot ilarvirus (PNRSV)
 
 
Egyfonalú RNS vírus. Izometrikus, gömb alakú vírus.
== Egyfonalú RNS vírus ==
Egyfonalú RNS vírus. Izometrikus, gömb alakú vírus.
 
•apple mosaic ilarvirus (ApMV)
 
Egyfonalú RNS vírus. Izometrikus, gömb alakú vírus.
 
Betegség lefolyása. Fertőzési források az anyanövények és az azokról származó szemzőhajtások, valamint a vegetatív úton szaporított alanyok. A kórokozók pollennel és magvakkal is átvihetők.
 
Védekezés. Legfontosabb feladat a vírusmentes szaporítóanyag előállítása. Ezzel kapcsolatban a cseresznye és a meggy nekrotikus gyűrűsfoltossága és az almamozaik betegségeknél leírtak az irányadóak. Szaporítóanyagot csak vírusmentes növényekről szabad előállítani és forgalmazni.
 
== Őszibarackhimlő ==
 
Jelentőség. A betegséget őszibarackon először 1964-ben Magyarországon közölték, de jelenleg már több európai országban is észlelték. Hazánkban a betegség előfordulása gyakori.