|
A fiatal, zöld gyümölcsök lehullanak. Ha a gyümölcsöt kettévágjuk, akkor azt észleljük, hogy a csonthéj hiányzik, a mag összetöppedt, s esetenként mézga is képződik. Kórok: a sziromhullás utáni fagypont alatti hőmérséklet.
== Kajszihimlő ==
Vírusos betegség
Kórokozó: plum pox potyvirus (PPV)
A betegséget sarka betegségnek is nevezik. (Sarka bolgárul himlő.) A betegséget kajszin először 1934-ben Bulgáriában írták le, később számos országban is észlelték. Hazánkban a kajszin 1948-ban vált ismertté. Azóta a legelterjedtebb és legjelentősebb vírusos betegségek közé tartozik. A betegség következtében a fák fejlődésükben visszamaradnak, gyümölcsük pedig értéktelen.
A betegség gazdanövénye a kajszi, az őszibarack, a szilva, a ringló, a kökény és számos díszfa- és gyomfaj. A levélen és a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.
A levélen a gyűrű alakú, halványzöld vagy sárgászöld, elmosódott szélű foltok a legjellegzetesebbek. Ezenkívül egynemű és az ereket körülölelő sárgászöld foltok is láthatók. A foltok fonáki részén az erek sárgászöldek.
A gyümölcs felületén enyhén vagy erősen besüppedő, sárgászöld, majd sárgásbarna, gyűrű alakú vagy szabálytalan rajzolatok láthatók. A gyümölcs deformált lesz. A kajszi gyümölcse már félérett állapotban megpuhul. A gyümölcs húsában üveges vagy vörösbarna szövetrészek találhatók. A csonthéjon 1–2 mm széles, sárgásfehér, elmosódott szélű gyűrűk figyelhetők meg. Ha a foltok összeolvadnak, akkor a mag részben vagy teljesen sárgásfehér lesz.
A fertőzési források egyrészt az anyanövények, következésképpen az azokról származó szemzőhajtások és vegetatív úton szaporított alanyok, valamint a beteg magvak és az azokból fejlődött magoncok. A vírus szaporítóanyaggal és pollennel is terjed. A levéltetvek a kajszin nem károsítanak, így a vírusátvitel csak az esetleges próbaszívásokra korlátozódik. Ugyanakkor azonban az őszibarack és a szilva esetében a levéltetűátvitel nagy jelentőségű.
A beteg fákat meg kell semmisíteni. Új ültetvényeket vírusmentes szaporítóanyaggal kell létesíteni. E célból a szaporításra felhasználandó növényt, ill. növényrészeket tesztelni kell. A vírus kimutatására a szerológiai módszerek eredményesen használhatók. A vírus tesztnövényekkel is kimutatható. Tesztnövények: őszibarack (Elberta fajta), szilva (Olasz kék, Pozsegaca és Küsztendil fajta), Chenopodium foetidum és Nicotiana clevelandii. Értékes nemesítési szaporítóanyag vírusmentesítése 37 °C-on 2–3 hétig hőterápiával lehetséges. A vírusvektor levéltetvek elleni védekezés az őszibarack és szilva esetében elengedhetetlen.
| 