Az őszibarackültetvényekben gyakori betegség. A levéllemez halványzöld, majd sárgászöld színű, a levélerek sokáig zöldek maradnak. Végül a levelek elsárgulnak. A hajtásnövekedés gyenge. A sárgulás részleges vagy teljes lehet. A betegség kóroka a vashiány, amely vaskelát hatóanyagú szerekkel, talajkezeléssel vagy lombpermetezéssel eredményesen gyógyítható.
=== Egyfonalú RNS vírus ===
Izometrikus, gömb alakú vírus.
apple mosaic ilarvirus (ApMV)
'''Betegség lefolyása'''
Fertőzési források az anyanövények és az azokról származó szemzőhajtások, valamint a vegetatív úton szaporított alanyok. A kórokozók pollennel és magvakkal is átvihetők.
'''Védekezés'''
Legfontosabb feladat a vírusmentes szaporítóanyag előállítása. Ezzel kapcsolatban a cseresznye és a meggy nekrotikus gyűrűsfoltossága és az almamozaik betegségeknél leírtak az irányadóak. Szaporítóanyagot csak vírusmentes növényekről szabad előállítani és forgalmazni.
=== Őszibarackhimlő ===
'''Jelentőség'''
A betegséget őszibarackon először 1964-ben Magyarországon közölték, de jelenleg már több európai országban is észlelték. Hazánkban a betegség előfordulása gyakori.
'''Gazdanövény'''
Őszibarack, kajszi, szilva.
'''Tünet'''
A levélen és a gyümölcsön észlelhetők a tünetek.
A levélen leggyakrabban az erek mentén sávosan jelentkező sárgászöld foltok láthatók. Ezenkívül 2–3 mm-es sárgászöld foltok, ritkán gyűrűk is megfigyelhetők.
A gyümölcs felületén enyhén bemélyedő, 10–25 mm-es sárgászöld gyűrűk láthatók. Ha a foltok összefolynak, akkor szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű rajzolatok alakulnak ki. Az érett gyümölcsön a gyűrűk által határolt felület zöldessárga. A csonthéjon a sötétbarna elszíneződés nehezen vehető észre
|