„Heraldikai lexikon/Osztóvonal” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Script) File renamed: File:Felül ormós pólya.svg → File:Coa Illustration Line Crénelé v2.svg uploader requested |
névváltozatok sablonnal AWB |
||
1. sor:
de: Theilungslinie, Schnitte, en: lines of partition, lines of division, fr, en: partitions, it: linea, la: sectiones, sk: rez}}▼
▲<big>Névváltozatok: <br>szegélyezvék, szegélyü ([szegély] Nagy Iván II. 124. l.), osztási vonal (Forgon 303. l., Orosz Ernő -- az Almásy családnál), hasításvonal (speciális eset, Gudenus I. 226.)<br>
▲de: Theilungslinie, Schnitte, en: lines of partition, lines of division, fr, en: partitions, it: linea, la: sectiones, sk: rez
1418. SZEPTEMBER 11. ULM.
ZSIGMOND KIRÁLY SZECSŐDI DEMETERNEK ÉS ROKONAINAK CZÍMERT ÁD. (Arcanum DVD IV.)
Az '''osztóvonal''' a [[pajzsmező]], esetleg a [[sisakdísz]] tagolására és a [[mesteralak]]ok létrehozására szolgáló vonal. Ez lehet egyenes vonal és annak mindenféle változata, sőt ritka esetben különféle összetett ábrákkal végrehajtott [[pajzstagolás]] is. A nem egyenes osztóvonalakat összefoglalóan díszvonalnak (de: Zierschnitt, Zierlinie) nevezték és a középkori heraldikában rendkívül kedvelték. Ezen osztóvonalak tehát az alkalmi díszítési szándék és a rokoni heraldika lefektetett előírásainak eredményei lehetnek. Néha nemcsak a címerébrák, hanem az osztóvonalak is utalhatnak a címerviselő nevére, mint más [[beszélő címere]]k.
[[Kép:Egyenes_osztóvonal.svg|thumb|90px|'''Egyenes osztóvonal'''; ez a szokványos és egyben a leggyakoribb osztóvonal; a [[címerleírás]]ban nem nevezzük meg]][[Kép:Schmeitzel_osztóvonalak.JPG|240px|thumb|Osztóvonalak [[Martin Schmeitzel|Schmeitzelnél]] (1723): 41. lépcsős (Zahn-Schnitt), 42. (kis) pikkelyes (Kerb-S.), 43. (nagy) pikkelyes (Schuppen-S.), 44. hullámos (Wellenweiß), 45-46. íves (Wolcken-S.), 47. golyós (runden Wolcken-S.), 48. felhős (krausen Wolcken-S.), 49. vaskalapszerű (Eisenhütlein-S.), 50. csigavonal (ausgekerbten Schnecken-S.), 51. oroszlánfej oszt. (Lövenrachen-S.), 52. keresztalakú oszt. (Creuz-Zug gespalten), 53. hársleveles (Herzblatt-S.), 54-55. lóhereoszt. (Kleeblatt-S.), 56-57. liliomos oszt. (Lilien-S.)]]
A [[szín-alakzat viszony]] törvényszerűségei alapján az osztóvonal a pajzsban létrehozhat [[mező]]t, [[pajzstagolás]]t és [[mesteralak]]ot. A [[címerkép]]eknek nem osztóvonalai, hanem körvonalai vannak.
A bonyolultabb vonalaknál nem mindig dönthető el egyértelműen, hogy osztóvonalról (pajzstagolásról) vagy mesteralakról, esetleg [[címerkép]]ről van-e szó. Ebben a tekintetben segítségünkre lehet az, hogy az adott osztóvonal általában csak a pajzs két szélét érinti. Ha azonban az osztóvonal a pajzs legalább három oldalát érinti (mint pl. a süvegezett pajzs esetében), az már nagy valószínűséggel [[mesteralak]] és nem [[pajzstagolás]].
[[Johann Christoph Gatterer|Gatterer]] az osztóvonalon (Theilungslinie) kívül megkülönböztet határolóvonalat (Grenzlinie) is, melyek teljesen körülfogják az adott ábrát és nem érintik a pajzs szélét. (Tehát ezek nagyjából a címerképek körvonalainak felelnek meg.)
25 ⟶ 19 sor:
Az osztóvonalaknak különféle változatai vannak. Ezek részben a [[rokoni heraldika]] hatására jöhettek létre, a családon belüli [[címertörés]] kifejezésére. Például a [[keresz]]tet, a [[harántpólya|harántpólyát]] stb. egyenes vonal helyett az [[angol heraldika|angol heraldikában]] gyakran ábrázolták fodros vagy másféle vonallal a család mellékágainál, miközben a főág az eredeti egyenes osztóvonalat használta.
Az osztóvonalakat a nyúlványok jellegzetes alakja teszi egyedivé. Ezek száma és nagysága eltérő. Ha a nyúlványok nagyok, legfeljebb két-három fér el a pajzson, mint pl. a [[Szecsődy címer]]ben, vagy csak egy fent és egy lent (pl. a medvefej osztóvonal esetében), illetve pusztán csak egy (pl. a lóherevonalnál). Ezért az azonos osztóvonalaknál megkülönböztetünk szokványos, kis és nagy változatokat. Ezeknek néha külön neve is van. A ''közepes'' általában 4-5 nyúlvánnyal rendelkezik (ilyen a hullámos pólyák többsége), a ''kicsi''nek 6-10 nyúlványa van. Az ennél több nyúlvány már nagyon ritka és nem is fordulhat elő mindenféle osztóvonalnál, valamint a túlságosan kicsi nyúlványok már nehezen lennének ábrázolhatók és értelmezhetők; végül a ''nagy'' osztóvonal-változat három vagy akár egyetlen nyúlványból is állhat.
32 ⟶ 25 sor:
[[Kép:Spener_osztóvonalak.PNG|520px|thumb|left|Különféle osztóvonalak [[Philipp Jacob Spener|Spenernél]]]]
Az osztóvonalak csoportosíthatók az alakjuk és az irányuk szerint is. A leggyakoribb az egyenes osztóvonal. Ezt nem említjük a {{Hl|címerleírás}}ban. Az osztóvonal iránya lehet vízszintes (derékvonal [Bárczay 62. l.]), függőleges (czölöpvonal [Bárczay 62. l.]), harántos (haránt osztóvonal [Bárczay 62. l.]) és balharántos. Tehát általában minden osztóvonal előfordulhat mind a négyféle irányban (néhány specifikus kivételtől eltekintve).
Idővel szinte beláthatatlan számú osztóvonal-típus alakult ki. A mesteralakoknál az osztóvonal lehet alul vagy felül, illetve elöl és hátul ugyanaz a vonal, de eltérő is. Ezek [[Heraldikai lexikon/nevezéktan]]a külön sémát követ. Azaz ha 1. az adott [[mesteralak]] osztóvonala mindkét oldalon ugyanolyan [[helyzet]]ű, akkor például a [[pólya]] esetében '''kettős'''ormós, kettősfogas stb. pólyáról van szó, 2. ha az osztóvonalak mintázata egymáshoz képest elcsúszik, '''ellen'''ormós, ellenfogas stb. pólyáról beszélünk. Ha a mintázat csak az egyik oldalon görbe vonal, a másikon egyenes, akkor beszélhetünk pl. '''felül''' ormós vagy '''alul''' ormós pólyáról, illetve '''elöl''' és '''hátul''' ormós [[cölöp]]ről, miközben az ellentétes oldal egyenes vonala magától értetődik és nem kell külön megnevezni a [[címerleírás]]ban. Amennyiben az osztóvonal a mesteralak mindkét oldalán egymástól eltérő, azokat a saját nevükkel és a fent-lent, illetve az elöl-hátul kifejezések beiktatásával külön is meg kell említeni. Az ellen- előtaggal az is külön megnevezhető, ha ezek a mintázatok egymáshoz képest elcsúsztak, mint pl. ormós-ellenfogas pólya.
▲Az osztóvonalak csoportosíthatók az alakjuk és az irányuk szerint is. A leggyakoribb az egyenes osztóvonal. Ezt nem említjük a {{Hl|címerleírás}}ban. Az osztóvonal iránya lehet vízszintes (derékvonal [Bárczay 62. l.]), függőleges (czölöpvonal [Bárczay 62. l.]), harántos (haránt osztóvonal [Bárczay 62. l.]) és balharántos. Tehát általában minden osztóvonal előfordulhat mind a négyféle irányban (néhány specifikus kivételtől eltekintve).
▲Idővel szinte beláthatatlan számú osztóvonal-típus alakult ki. A mesteralakoknál az osztóvonal lehet alul vagy felül, illetve elöl és hátul ugyanaz a vonal, de eltérő is. Ezek [[Heraldikai lexikon/nevezéktan]]a külön sémát követ. Azaz ha 1. az adott [[mesteralak]] osztóvonala mindkét oldalon ugyanolyan [[helyzet]]ű, akkor például a [[pólya]] esetében '''kettős'''ormós, kettősfogas stb. pólyáról van szó, 2. ha az osztóvonalak mintázata egymáshoz képest elcsúszik, '''ellen'''ormós, ellenfogas stb. pólyáról beszélünk. Ha a mintázat csak az egyik oldalon görbe vonal, a másikon egyenes, akkor beszélhetünk pl. '''felül''' ormós vagy '''alul''' ormós pólyáról, illetve '''elöl''' és '''hátul''' ormós [[cölöp]]ről, miközben az ellentétes oldal egyenes vonala magától értetődik és nem kell külön megnevezni a [[címerleírás]]ban. Amennyiben az osztóvonal a mesteralak mindkét oldalán egymástól eltérő, azokat a saját nevükkel és a fent-lent, illetve az elöl-hátul kifejezések beiktatásával külön is meg kell említeni. Az ellen- előtaggal az is külön megnevezhető, ha ezek a mintázatok egymáshoz képest elcsúsztak, mint pl. ormós-ellenfogas pólya.
==== A mesteralak-osztóvonalak nevezéktana ====
| |||
