„Akarta a fene/A Rozgonyiné elemzése” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Elemi tulajdonságát illetően a Kos tüzes jegyű, ezt is tükröződik a balladából pl. tűz-kanóc.
----A Kos és a benne otthonos Mars keménységével, heves harciasságával opponál a Bika és uralkodó planétája, a Vénusz. Ehhez a bolygóhoz társíthatók a következők: női kellemek, lágyság, puhaság, szelídség, harmónia, béke. Ide talál az a gazdag vers eleji leírás, amivel Arany az átöltözés eleji Rozgonyinét illeti: sima vállú, puha keblű, remegő kezű, karcsú, fűzött selyemvállas, bársonyöves, pici piros csizmás. Színként - itt ismét a két említett asztrológiai szakmunkára hivatkozunk - a zöld való Vénuszhoz.
"Lebke szellő lebegteti
A tenger direkten is kapcsolható ehhez a bolygóistennőhöz. (Lásd pl. Botticelli híres festményét: Vénusz születése)
----A Kosban száműzött Vénusz egy tulajdonság hiányára figyelmeztet. Szerintünk ez a ballada átöltözés-jelenetében leli leginkább magyarázatát: Rozgonyiné odahagyja addigi nőiességét, Vénusz-voltát s beöltözik hadvezérnek, Holdnak. Neki jut a Bikában erőben lévő Hold szerepe.
A Hold őriz valamit addigi nőiességéből, ugyanúgy vannak fázisai pl. mint a Vénusznak - ennyiben hasonlítanak egymásra -, de a Holdhoz fűződik egy bizonyos seregmozgatói szerepkör is. Azt tudjuk, hogy ez az égitest nagy (víz)tömegeket képes megmozgatni, gondoljunk itt csak az árapály jelenségére. A sakkjáték vezér figurája is ezen bolygónak felel meg. De említhetnénk, hogy a német nyelv is őriz valamit ebből a tudásból: a Holdat és a katonát lehet németül egy lapon említeni, így: Erdtrabant. Ez a Hold kissé humoros német elnevezése, ahol a trabantban a gyalogos katona elnevezésére ismerhetünk (darabont). Az idevágó balladai részlet így szólhat:
"Maga vivé Rozgonyiné"
Érdemes vallatóra fogni Rozgonyiné lánykori nevét is: Cicelle. (Történetileg Szentgyörgyi Cecília volt a lányneve Rozgonyinének.) Ekkor is a Holdra akadunk: Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája azt írja: "... a nép(...) sz. Cicellét látja a Holdban körbe forogni." (262. old.) Tehát ez a névadás mintha direkt a Holdra mutatna.
A gálya szimbólumát szemrevételezve elemzésünk bibliai irányultságot kap: a gályában - bárkában - álló nő mindenképp a vízözönt és az emberiséget mentő Noét juttatják eszünkbe.
24. sor:
Hajómat az éjben:
Ülj fel uram, Zsigmond király,
Te is, édes férjem".
Aranyt és egy bibliai személyt - nevezetesen az apostol-evangelista Jánost - nem is lesz olyan nehéz egymással közös nevezőre hoznunk.
Arra is felhívnánk a figyelmet, hogy Arany sokszor és sokféleképpen célozgat Petőfire. Néha személyére magára, néha verseire. A farkas
"Fut a farkas néha-néha,
De szikrázó foggal"
A gálya és a király is kulcsmotívuma Petőfi verseinek. (Feltrámadott a tenger, A királyokhoz, Kont és társai, aminek az Arany balladájában fellépő Zsigmond a főszereplője). Ne feledjük: az évkör szemközti balladájában Bárczi Benő megrajzolásakor "
"Sok rohan ott éles tőrbe,
Még több a Dunába"
A Tetemre-hívásaban is szerepet játszik majd a tőr, mindkét jelentésével a szónak... Érthetjük úgy is, hogy Abigél rohan majd egy éles tőrbe, ami azonban nem egy valós tőrre, hanem a tőrbe csalásra utal. Azonos alakú szavak problematikájához jutunk így, ami a másik oldalon egy azonos alakú mondatnak a dekódolásba való beiktatására biztat majd. Láthatólag felültetnek valakit (egy bárkába itt), ott meg a látszatnak fogják azt, aki nem talál ki (a radványi sötét erdőből). Eme már említett egyalakú mondat lesz a kitalálandó és megfejtendő, ha értelmes jelentését akarjuk a Tetemre-hívásnak kibogozni.
Ha Rozgonyinéra a Hold, úgy urára a Nap szerepe jut. Ezt meg is engedi a ballada szövege, hisz Rozgonyi szól úgy feleségéhez, hogy:
"Én kegyesem, szép hitvesem
Ellenemre jársz-é?"
Ezen két égitest között áll fenn a legnyilvánvalóbb kölcsönösség, ellentét és mégis azonosság: az egyik éjjel világít, a másik nappal és (szabad szemmel látható) méreteik egyeznek. Művelődéstörténeti közhely szinte, hogy a Hold és a Nap egymás jegyese.
Rozgonyi lesz az a nagy erejű Naphős, aki - bár ha csak átmenetileg is, de - legyőzi a sötét, magyarságot gátló-akadályozó erőket, a törököket, mivel Szaturnusz erővesztésben van a Kos jegyében.
[[Akarta a fene/Arany János:Rozgonyiné]] « » Következő oldal: [[Akarta a fene/Arany János:Szondi két apródja]]
----
| |||