„Heraldikai lexikon/Dicsfény” változatai közötti eltérés

'''Dicsfény''', a fejet koronázó vagy körülvevő sugárkoszorú. Az istenségek és szentek ábrázolásain már az ókorban is használták. Sima, ritkábban sugaras korong. Ezen utóbbi esetben ninbusznak is nevezik. Ezt sugárző koronaként (gyűrűként) ábrázolják a szent feje körül vagy fölött. A színe rendszerint arany vagy sárga. Júdás fejét néha fekete kör köríti. Ovális, arany sugarakkal szegélyezett arany tábla van a Minimus Rend címerében, CHARITAS felirattal. A jezsuiták címerében, a pajzs keretében látható arany sugarak is a dicsfényt szimbolizálják.

 

Alakja koronként változott. Az ókori görögöknél sugaras köralapból, a buddhistáknál ornamentális díszítésű körökből állt. Az égitestek körül, az isteni személyek és szentek feje körül jelképes fémkorongként, sugárkoszorúként ábrázolják. Ősi formája sugaras, az iszlámban a lángalakot kedvelik. Előfordul már az ókeresztény ikonográfiában is. Már a régi keresztény teológia is foglalkozott vele, a neve aurora Sanctorum (a szentek aranykoronácskája) volt. A katolikus teológia szerint a dicsfény az összes üdvözültnek kijáró mennyei boldogság, az Isten látása (aurea corona) mellett egyes szentek különös kitüntetése. Aquinói Szent Tamás (1225-1274) szerint a mártírok és szentek kitüntetése az örök életben. Dicsfényt kapnak a szüzek a test fölötti győzelem jutalmaként, a vértanúk halálukért és az egyháztanítók a hazugság és a tudatlanság fölötti győzelem jeleként. A képzőművészetben ritkán mandorlaként is előfordul. Ilyen a Jézus, illetve Mária egész testét körülvevő (kerek) glória (nimbusz). A csillagos, gyöngyös szegélyű dicsfény Szűz Mária attribútuma, a kereszttel ellátott a szentháromságé. Az Atyaisten háromszögletű dicsfénye is a szentháromságra utal. Négyszögletű glória illette meg a még élő szentéletű személyeket. A vallásos allegóriák alakjainak hatszögletű glóriája van.

 

 

 

[[Kategória:Heraldika]]