„Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
 
144. sor:
2 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 1.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
 
6
2. §3: A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek
(1) Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok az eladás céljára készleten tartott és a
195. sor:
 csomagolás,
 szállítás és tárolás.
 
2. fejezet: Közös előírások minden termékre
 
5. §: A címkézés fogalma
(1)7 E rendelet alkalmazásában a „címkézés” minden olyan szimbólumot, illusztrációt és jelet
216 ⟶ 218 sor:
8 753/2002/EK rendelet 2. cikk
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
 
8
6. §: Címkehasználati kötelezettség (pezsgőktől és habzóboroktól eltérő
termékek)
225 ⟶ 227 sor:
(2)10 A Magyarországon termelt borok esetében a 6. §-ban előírt címkézési kötelezettségek
nem vonatkoznak a következőkre:
 
a) olyan termékekre, amelyeket egy és ugyanazon vállalkozás egy megyén belül eső vagy két
szomszédos megyében található két vagy több telephelye között szállítanak;
231 ⟶ 234 sor:
c) a termelők saját fogyasztására és alkalmazottaik fogyasztására szánt szőlőmust- és
bormennyiségekre.
 
7. §: A csomagolás fogalma, a csomagban vagy kis tételben való kiszerelésre
vonatkozó rendelkezések11
245 ⟶ 249 sor:
feltüntetése nem kötelező, ha ez a csomagolás megsértése nélkül könnyen és egyértelműen
megállapítható.14
 
(3)15 A (2) bekezdés sérelme nélkül, ha az e rendelet hatálya alá eső említett termék
csomagolásán egy vagy több, a benne lévő termékre vonatkozó jelölés szerepel, ezeknek a
jelöléseknek meg kell felelniük e rendelet rendelkezéseinek.
 
9 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.1.
 
10 753/2002/EK rendelet 5. cikk (1)
 
11 A (2) és (3) bekezdés rendelkezései az EU jogszabályában csak a pezsgőkre és a habzóborokra vonatkoznak.
 
12 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje
 
13 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5.
 
14 A 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5. pontjának második albekezdésében adott felhatalmazás alapján
az élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény) végrehajtási rendeletének (27. § (10) szövege van idemásolva.
 
15 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 4.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
 
9
8. §16: A félrevezetés tilalma
Az e rendeletben szabályozott termékek leírása és kiszerelése, valamint az ezekkel a
263 ⟶ 275 sor:
nem vezetheti félre azokat a személyeket, akiket a termék megcéloz, különösen a
következőkre való tekintettel:
 
 az 1-4. § alkalmazása érdekében szabályozott jelölések; ez abban az esetben is
érvényes, ha a jelöléseket fordításban használják, vagy ha a termék tényleges
268 ⟶ 281 sor:
mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „márka” vagy ezekhez hasonló más
szavak,
 
 a termékek jellemzői, így különösen azok természete, összetétele,
alkoholtartalma, színe, eredete vagy származási helye, minősége, a szőlőfajta, a
szüreti év vagy a tárolóedény névleges térfogata,
 
 azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, vagy személyek társulásainak
pontos azonosítása és státusza, akik részt vettek vagy részt vesznek az adott
termék előállításában vagy értékesítésében, különös tekintettel a palackozóra.
 
9. §: A nem megfelelően jelölt termékek felhasználási lehetőségei
(1)17 A palackozott borászati termékek címketervét jóváhagyás céljából az Országos
Borminősítő Intézetnek (OBI-nak) be kell mutatni.
 
(2)18 Azokat a termékeket, amelyek leírása vagy kiszerelése nem felel meg e rendelet
rendelkezéseinek, nem lehet eladás céljából készleten tartani, forgalomba hozni vagy
282 ⟶ 299 sor:
Mindazonáltal az exportra szánt termékek esetében e rendelet rendelkezéseitől el lehet térni,
amennyiben az importáló ország jogszabályai ezt megkívánják.
 
(3)19 Ha egy termék leírása vagy kiszerelése nem felel meg a (2) bekezdésben említett
rendelkezéseknek, az OBI meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az elkövetett
szabálysértéseket súlyosságuk szerint szankciókkal sújtsa.
 
 
10. §20: A jelölések helyénvalóságának bizonyítása
Az OBI megkívánhatja – feltéve, hogy a számára elfogadott általános eljárási szabályok
301 ⟶ 321 sor:
Amennyiben az OBI úgy találja, hogy nem kapott ilyen bizonyítékot, a szóban forgó
jelöléseket e rendelet rendelkezéseinek meg nem felelőnek tekinti.
 
11. §21: A kötelező jelölések feltüntetésének helye
A 26. §-ban és az 54. §-ban említett kötelező jelöléseket a tárolóedényen egy és ugyanazon
309 ⟶ 330 sor:
Az importőrre vonatkozó kötelező jelölések és a tételszám azonban a többi kötelező jelölést
tartalmazó látómezőn kívül is megjeleníthető.
 
12. §22: A tényleges alkoholtartalom megadásának formája
A 26. § (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében és az 54. § (1) bekezdés d)
325 ⟶ 347 sor:
100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál
kisebb.
 
13. §23: A palackozó, a palackozás, a feladó és az importőr fogalma
E rendelet alkalmazásában:
345 ⟶ 368 sor:
Magyarországon kívüli országokból származó árucikkeknek a Magyarország vámterületén
történő forgalomba hozataláért.
 
14. §25: Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma
A borászati termékek zárószerkezetei nem fedhetők ólomalapú kupakokkal vagy fóliával.
360 ⟶ 384 sor:
tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji szamorodnik, tokaji aszúk, tokaji aszúeszencia, tokaji
eszencia).
 
16. §: Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumok
(1)27 A Magyar Borkönyv nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében előírt, a piaci
371 ⟶ 396 sor:
25 753/2002/EK rendelet 8. cikk, 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 1. második albekezdés,
1576/89/EGK rendelet 7. cikk (2) e)
26 a 753/2002/EK rendelet 9. cikk (1) és az I. melléklet alapján a Tokajhegyaljai Hegyközségi Tanács által készített javaslat
készített javaslat
27 753/2002/EK rendelet 10. cikk (1, 2, 3), utolsó három francia bekezdés magyar kiegészítés
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
399 ⟶ 423 sor:
bekezdésben említett választható jelöléseket a pincekönyvekben a kísérő okmány vagy a
jogszabályokban előírt egyéb dokumentumok száma és a kiállításuk dátuma helyettesítheti.
 
17. §: Tartályok jelölése
(1)29 A 16. §-ban említett termékek tárolására használt tartályokat azonosítani kell és fel kell
425 ⟶ 450 sor:
Aki nem palackozott borászati terméket közfogyasztás céljára forgalomba hoz, annak
rendelkeznie kell a borászati termék származását és minőségét tanúsító okirattal.
 
18. §32: Márkanevek használata
Amennyiben az e rendeletben említett termékek leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása
440 ⟶ 466 sor:
végtermékek előállításához felhasznált termékek nem jogosultak ilyen jelölésre
vagy kiszerelésre.
 
Egy asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor,
m.t. minőségi bor vagy importált bor leírására alkalmazott címkézésen továbbá nem
463 ⟶ 490 sor:
hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy földrajzi jelzéssel
ellátott importált bor megkülönböztetésére alkalmazott illusztráció miatt.
 
19. §: Kódok használata
(1)33 Az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kódot használnak a 2. § (2)
483 ⟶ 511 sor:
(3)35 Az (1) – (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a 2. § (2)
bekezdésének c) pontjában említett termékekre.
 
20. §36: Fajtanév, hagyományos egyedi kifejezések, kiegészítő hagyományos
kifejezések más termékeken
501 ⟶ 530 sor:
és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem áll fent.
Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre.
 
21. §: Védett földrajzi jelzések védelme
(1)37 A Magyarországon, a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit
515 ⟶ 545 sor:
vagy helységéből származik-e abban az esetben, ha a termék egy jellemzője, hírneve vagy
egyéb más tulajdonsága alapvetően ehhez a földrajzi helyhez köthető.
 
22. §: Meghatározott termőhely nevének védelme
(1)39 Amennyiben egy meghatározott termőhely nevét használják egy m.t. minőségi bor vagy
546 ⟶ 577 sor:
ellátott, az Európai Unióból származó borok Magyarországon belüli forgalmazásának esetére
is.
 
23. §: A címkézéshez használható nyelvek
(1)43 A Magyarországon forgalomba hozott termékek címkézésében használt információknak
589 ⟶ 621 sor:
Esős időben a palackozott borászati termékeket a megázástól óvni kell. A +4 °C alatti
átlaghőmérsékletű időben a borokat fagyvédő csomagolásban kell szállítani.
 
25. §: A nem palackozott borászati termékek kiszerelése és forgalmazása
(1)47 Ez a paragrafus szabályozza a Magyarországon termelt, nem palackozott asztali és
605 ⟶ 638 sor:
gyöngyöző borra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző
borra vonatkozó előírások
 
26. §: Kötelező jelölések
(1)50 A címkézés a 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek esetében
667 ⟶ 701 sor:
(5) Meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok származási helyeként
nem tüntethető fel borvidéki régió neve.
 
27. §54: Választható jelölések
A Magyarországon előállított termékek címkézését ki lehet egészíteni a következő
698 ⟶ 733 sor:
történt, feltéve, hogy az ilyen jellegű információ hagyományos és szokásos az
érintett meghatározott termőhelyen (az 51. § rendelkezései szerint).
 
28. §55: Egyéb választható jelölések használata
A 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek címkézése kiegészülhet egyéb
703 ⟶ 739 sor:
félrevezethetik azokat, akiknek szólnak, különösen azáltal, hogy összetéveszthetővé válnak a
26. § (1) pontjában említett kötelező vagy a 27. §-ban említett választható jelölésekkel.
 
29. §: A „bor” és az „asztali bor” kifejezés használata
(1)56 A „bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő
708 ⟶ 745 sor:
Az „asztali bor” jelölés a bortörvény és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
 
57Magyarországon készített asztali borok jelölésére nem használható a „table wine”,
„bordvin”, „Tafelwein”, „επιτραπέζιος οίνος”, „vino de mesa”, „pöytäviini”, „vin de table”,
„vino da tavola”, „tafelwijn”, „vinho de mesa” és „bordsvin” kifejezés.*
(2)58 Az (1) bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül engedélyezett a következő:
 a „bor” szó használata egy gyümölcs nevével együtt egy összetett név formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére,
 
formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek
megjelölésére,
 a „bor” szót tartalmazó egyéb összetett nevek használata.
Amennyiben ezeket az összetett neveket használják, el kell kerülni bármiféle összetévesztést az (1) bekezdésben említett termékekkel. Ilyen szóösszetételek esetében az egész szóösszetételt azonos betűmérettel kell feltüntetni.
 
az (1) bekezdésben említett termékekkel. Ilyen szóösszetételek esetében az egész
30. §59: Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások
szóösszetételt azonos betűmérettel kell feltüntetni.
 
30. §59: Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások
A „likőrbor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
 
meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
A „gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében
szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
740 ⟶ 777 sor:
4. fejezet: Asztali borokra, tájborokra és m.t. minőségi borokra
vonatkozó előírások
 
31. §: Az értékesítésben részt vevő személy(ek) nevének, címének és
foglalkozásának feltüntetése
750 ⟶ 788 sor:
A palackozó megjelölését kifejezetten a „palackozó” vagy a „palackozta” szónak kell
kísérnie.
 
Bérpalackozás esetén azonban a palackozóra vonatkozó jelölést a „… számára palackozva”
kifejezéssel kell kiegészíteni, vagy ha a harmadik személy számára palackozást végző nevét,
758 ⟶ 797 sor:
termékek esetén a „csomagoló” illetve a „csomagolta” szót a „töltő” illetve a „töltötte” szó
helyettesítheti.
 
A második, harmadik és negyedik albekezdésben szereplő kifejezések egyikének használata
sem szükséges azonban, ha a 37. §-ban vagy az 51. §-ban említett jelölések valamelyikét
használják.
 
E bekezdés rendelkezései a (2) bekezdés sérelme nélkül alkalmazandók.
Ha a palackozás vagy a küldemény feladása nem a palackozó, illetve a feladó településén
766 ⟶ 807 sor:
annak a településnek az adataival egészülnek ki, amelyikben a művelet zajlott, illetve ha az
más ország területén történik, akkor annak a nevével.
 
(2)61 Az (1) bekezdés első albekezdésében említett kifejezések közé nem tartozhat
szőlőtermelőre, szőlészre, szőlő- és bortermelőre valamint vincellérre utaló kifejezés, kivéve,
778 ⟶ 820 sor:
alkoholtartalmának növelésére szolgáló sűrített szőlőmust vagy finomított
szőlőmustsűrítmény hozzáadását.
 
(3)62 Az első bekezdés első albekezdésében említett választható jelölések kizárólag az érintett
személy vagy személyek beleegyezésével használhatók.
786 ⟶ 829 sor:
b) a „H” rövidítéssel és a szóban forgó település postai irányítószámával együtt kell
megadni.
 
(5)64 Asztali borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első
albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora
írásjelekkel szerepel a címkén, mint az „asztali bor” kifejezés feltüntetéséhez használt
írásjelek.
 
Tájborok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében
említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel
798 ⟶ 843 sor:
E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, amikor a települést egy, a 19.
§ (1) bekezdésében említett kód jelöli.
 
32. §65: Cukortartalomra vonatkozó jelölések
A 27. § a) pontjának második francia bekezdése alkalmazásában az asztali borok, tájborok és
m.t. minőségi borok címkézése esetében, az m.t. minőségi likőrborokat és az m.t. minőségi
gyöngyöző borokat kivéve, amelyekre a 77. § (1) bekezdésének b) pontja vonatkozik:
 
a) a „száraz” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma
nem haladja meg
808 ⟶ 855 sor:
savtartalom literenkénti értéke nem kisebb, mint a maradékcukor-tartalomnál 2
grammal alacsonyabb érték;
 
b) a „félszáraz” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma
magasabb az a) pontban említett értékeknél és nem több, mint
825 ⟶ 873 sor:
literenként legalább 45 gramm.
5. fejezet: Tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások
 
33. §66: Évjárat feltüntetése
A 27. § b) pontjának első francia bekezdésében említett szüreti év feltüntethető a tájborok
830 ⟶ 879 sor:
legalább 85%-át a szóban forgó évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek
mennyiségét nem beleértve.
 
A jégbor esetén a szüreti év helyett a folyó borpiaci év kezdetének évét kell feltüntetni.
34. §67: Díjak és érmek feltüntetése
836 ⟶ 886 sor:
engedélyezett versenyen nyerte, ahol az objektív eljárás a diszkrimináció teljes kizárását
biztosította. Az ilyen engedélyezett versenyek listáját az 1.a melléklet tartalmazza.
 
35. §: A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések
(1)68 A 27. § b) pontja negyedik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon
termelt tájborokhoz vagy m.t. minőségi borokhoz a borkinyerés módjára vagy az előállítás
módszerére vonatkozó jelölések és ezek használatának feltételei a következők:
 
a) A „muskotály” kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható,
amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a
861 ⟶ 913 sor:
− Téli muskotály,
− Zefír.
 
A „muskotály” kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is.
 
b) 69A „küvé” vagy „cuvée” kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t.
minőségi borok esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat
867 ⟶ 921 sor:
kell. A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén
csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.
 
c) A „szemelt” kifejezés a teljesen érett vagy nemesen rothadt bogyóknak a kevésbé
érettektől való különválogatásával nyert, legalább 21 tömegszázalék (MM°) természetes
eredetű cukrot tartalmazó szőlőből készült borok esetében használható.
 
d) A „siller” kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok jelölésére használható, amelyek
kékszőlőből készültek hosszabb héjon áztatással vagy rövidebb héjon erjesztéssel, így a
bor színe világos piros lett és a vörösbor jelleg még nem kifejező.
 
e) Az „első szüret” vagy „virgin vintage” kifejezés a termőrefordulás utáni első évben
szüretelt szőlőből készült borok esetében használható.
 
f) A „szűretlen” kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, több
éves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle,
vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során
mellőzték a szűrést.
 
g) A „primőr” kifejezés a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható.
 
h) A „barrique” kifejezés azokon az m.t. minőségi borokon tüntethető fel, amelyek esetében
a bor vagy a készítésére felhasznált anyagok legalább egy részét 350 liternél nem nagyobb
885 ⟶ 945 sor:
engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során a barrique-hordóban való érlelésre
jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.
 
i) A „muzeális bor” kifejezés olyan m.t. minőségi borok esetében használható, amelyeket
legalább öt évig palackban érleltek.
 
j) A „misebor” kifejezés olyan borokon tüntethető fel, amelyeket nem javítottak s
amelyekhez kénezésen kívül más anyagot nem adtak hozzá, és ezt a termőhely szerint
893 ⟶ 955 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
25
 
k) A „kóser bor” kifejezés olyan boron tüntethető fel, amelyet ortodox izraelita hitközség
által felügyelt pincészetben, ennek a felekezetnek előírásai szerint állítottak elő és a
898 ⟶ 961 sor:
l) A „késői szüretelésű bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;
 
m) A „válogatott szüretelésű bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;
 
n) A „töppedt szőlőből készült bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;
 
o) A „jégbor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt
feltételek betartása esetén használható;
 
p) A „főbor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt
feltételek betartása esetén használható.
 
q) Az „aszú” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt
feltételek betartása esetén használható.
 
r) A „bikavér” kifejezés az egri vagy a szekszárdi borvidéken szüretelt szőlőből készített
vörösborokon, a bortörvényben és egyéb jogszabályokban leírt feltételek betartása esetén
használható e rendelet előírásainak megfelelően magyar, német (Stierblut), angol (bull’s
blood), lengyel (Krew byka) vagy orosz (Бычья кровь) nyelven.
 
s) A tokaji borkülönlegességek nevei (tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji száraz
szamorodni, tokaji édes szamorodni, 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos tokaji aszú, tokaji
aszúeszencia, tokaji eszencia) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló (és/vagy
Eredetvédelmi?) fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható.
 
t) A „nyerspezsgő” kifejezés olyan palackban erjesztett minőségi pezsgő esetében tüntethető
fel, amelyhez expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak.
 
u) A „blanc de blanc” kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-
ban Chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült.
 
v) A „blanc de noir” kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-
ban a Pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült.
926 ⟶ 999 sor:
140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelete és a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet
szabályoz.
 
36. §71: A vállalkozás neve
Egy vállalkozás neve akkor használható a 27. § b) pontjának hatodik francia bekezdése
942 ⟶ 1 016 sor:
adott gazdaságban termett illetve ha azt a szőlőbirtok illetve szőlőgazdaság hosszú távú
(legalább hároméves) felvásárlási szerződés alapján vásárolta fel.
 
37. §72: Palackozásra vonatkozó jelölések
A Magyarországon termelt tájborok és az m.t. minőségi borok esetében
953 ⟶ 1 028 sor:
használható, ha a bor 100%-ban az adott borvidékről illetve termőhelyről származik és a
palackozás az adott borvidéken illetve termőhelyen belül történik.
 
38. §: Szőlőfajták nevének feltüntetése
(1)73 A tájbor vagy m.t. minőségi bor készítéséhez használt szőlőfajták neve vagy azok
szinonimái feltüntethetők a szóban forgó bor címkéjén, feltéve, hogy
 
a) a szóban forgó fajták — és adott esetben szinonimáik — megtalálhatók a megyei
fajtahasználati listában;
 
b) a szóban forgó fajták használata az adott meghatározott termőhely vagy tájbor illetve
tájbor készítésére körülhatárolt terület esetében engedélyezett;
 
c) a fajta neve, illetve szinonimáinak valamelyike nem tartalmaz Magyarországon vagy az
Európai Unióban m.t. minőségi bor vagy asztali bor leírására használt földrajzi jelzést, és
ha más földrajzi kifejezés kapcsolódik hozzá, a címkén e földrajzi kifejezés nélkül jelenik
meg;
 
d) egyetlen szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a terméknek legalább
85%-a a megnevezett fajtából áll, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét
970 ⟶ 1 050 sor:
esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét, a finomított szőlőmustsűrítmény
kivételével, akkor feltüntethető, hogy a termék kizárólag az adott fajtából készült;
 
e) két vagy három szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén az érintett
termék 100%-ban a megnevezett fajtákból készült, az esetleges édesítésre használt
978 ⟶ 1 059 sor:
termékek mennyiségét nem beleértve; ebben az esetben a fajtákat részarányuk szerinti
csökkenő sorrendben, azonos méretű írásjelekkel kell feltüntetni;
 
f) háromnál több fajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a fajtaneveket, illetve
szinonimákat a 11. § szerinti kötelező jelöléseket tartalmazó látómezőn kívül tüntetik fel;
ezeket 3 mm-nél nem nagyobb írásjelekkel kell megadni.
 
(2)74 Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve
 
a) földrajzi jelzést tartalmazó szőlőfajta-név vagy annak valamelyik szinonimája az ezzel a
földrajzi jelzéssel megjelölt bor címkéjén feltüntethető;
 
b) a Magyarországon termelt borok esetében a következő fajtanevek és szinonimák továbbra
is használhatók:
998 ⟶ 1 083 sor:
 Pozsonyi, Pozsonyi Fehér,
 Rajnai rizling, Rheinriesling.
 
39. §75: A 85%-os szabállyal kapcsolatos pontosítások
A 33. § és a 38. § (1) bekezdésének d) pontja egyidejűleg alkalmazható, amennyiben az e
1 003 ⟶ 1 089 sor:
leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges
édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.
 
40. §: Hagyományos kifejezések és védelmük
 
(1)76 E paragrafus alkalmazásában „hagyományos kifejezések” alatt a 41. §-ban említett
kiegészítő hagyományos kifejezések, a 46. §-ban említett kifejezések, valamint a 75. § (1)
1 013 ⟶ 1 101 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
28
 
(2)77 A 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt hagyományos kifejezések
olyan borok számára vannak fenntartva, amelyekhez kapcsolódnak, és védelmet élveznek
 
a) mindenféle visszaéléssel, utánzással, felidézéssel szemben, még akkor is, ha a védett
kifejezést a „fajta”, „típus”, „eljárás”, „utánzat”, „márka” vagy hasonló fordulat kíséri;
 
b) a bor jellegére vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső
csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más
dokumentumokon található minden egyéb jogosulatlan, hamis vagy félrevezető jelzéssel
szemben;
 
c) minden egyéb olyan gyakorlattal szemben, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a
nagyközönséget, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a bor a védett
hagyományos kifejezésre jogosult.
 
(3)78 A bor leírására a címkéken használt védjegyek nem tartalmazhatnak a 42. § (2)
bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt hagyományos kifejezést, hacsak a bor nem
1 035 ⟶ 1 128 sor:
ténylegesen, jogszerűen és jóhiszeműen használják.
Ezt a bekezdést a 18. § sérelme nélkül kell alkalmazni.
 
(4)79 Amennyiben a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt valamely
hagyományos kifejezés a 26. §-ban, a 27. §-ban, a 77. §-ban illetve a 89. §-ban szereplő
1 044 ⟶ 1 138 sor:
(5) A 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi hagyományos
kifejezés egy vagy több borkategóriához kapcsolódik. Ezek a kategóriák a következők:
 
a) meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrborok és földrajzi jelzéssel ellátott
likőrborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a likőrborok
megnevezésére érvényes;
 
b) meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők (ideértve az illatos szőlőfajtából
készült m.t. minőségi pezsgőket is); ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme
csak a pezsgők és a habzóborok megnevezésére érvényes;
 
c) meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző borok és földrajzi jelzéssel
ellátott gyöngyöző borok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a
1 059 ⟶ 1 156 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
29
 
d) az a), b) és c) pont által nem szabályozott egyéb meghatározott termőhelyről származó
minőségi borok és tájborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak
likőrboroktól, pezsgőktől, habzóboroktól, gyöngyöző boroktól és szén-dioxid
hozzáadásával készült gyöngyöző boroktól eltérő borok megnevezésére érvényes;
 
e) közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, részben erjedt
szőlőmust; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a részben erjedt
szőlőmust megnevezésére érvényes.
(6)80 E paragrafus rendelkezéseit a 46. és 48. § sérelme nélkül kell alkalmazni.
 
41. §81: Kiegészítő hagyományos kifejezések
A „kiegészítő hagyományos kifejezés” olyan, a tájborok és m.t. minőségi borok leírására
1 077 ⟶ 1 177 sor:
(1)82 Ahhoz, hogy e paragrafus (2) bekezdésébe bekerülhessen, egy hagyományos
kifejezésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:
 
a) önmagában véve is egyedinek és a bortörvényben illetve a Magyar Borkönyvben pontosan
meghatározottnak kell lennie;
 
b) kellő mértékben megkülönböztethetőnek kell lennie és/vagy megalapozott hírnévvel kell
rendelkeznie a magyar piacon;
 
c) legalább 10 éve használatban kell lennie Magyarországon;
 
d) egy vagy több borra vagy borkategóriára használatban kell lennie.
(2)83 Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, a Magyarországon készült termékek esetében
1 117 ⟶ 1 221 sor:
használható hagyományos kifejezések a 2. mellékletben találhatók. Ezeket a kifejezéseket
csak a mellékletben megadott országok használhatják.
 
43. §: Földrajzi egységhez kötött hagyományos kifejezések és használatuk
kritériumai
 
(1)84 Ahhoz, hogy e paragrafus (2) bekezdésébe bekerülhessenek, a hagyományos
kifejezéseknek meg kell felelniük a 42. § (1) bekezdésben említett feltételeknek, földrajzi
1 125 ⟶ 1 231 sor:
hagyományos kifejezéssel jelölt valamely minőségbeli tulajdonsága, hírneve vagy egyéb
jellemzője alapvetően ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
 
(2)85 Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, a Magyarországon készült termékek esetében
használható hagyományos kifejezések a következők:
1 150 ⟶ 1 257 sor:
Krew byka Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor lengyel
Бычья кровь Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor orosz
 
(3) Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, az Európai Unióban készült termékek esetében
használható hagyományos kifejezések a 3. mellékletben találhatók. Ezeket a kifejezéseket
csak a mellékletben megadott országok használhatják.
 
44. §86: Nyelvhasználat hagyományos kifejezések esetében
 
A 23. § (1) bekezdésének hatodik albekezdésének alkalmazásában a magyaron kívüli más
nyelv használata akkor tekintendő hagyományosnak a hagyományos kifejezés tekintetében, ha
1 159 ⟶ 1 269 sor:
hagyományos kifejezés tekintetében legalább 25 éve folyamatosan használják.
6. fejezet: A tájborokra vonatkozó előírások
 
45. §87: „Tájborok” (85%-os szabály)
A földrajzi jelzés használata engedélyezett olyan asztali borok esetében, amelyeket különböző
1 164 ⟶ 1 275 sor:
amennyiben a házasítással készített asztali bor legalább 85 %-ban arról a termőterületről
származik, amelynek nevét a bor viseli.
 
46. §: Földrajzi jelzések
 
(1)88 A „tájbor” szóval megnevezett asztali borok tekintetében a Magyar Borkönyv
Eredetvédelmi fejezete tartalmazza azoknak a Magyarország területénél kisebb földrajzi
1 192 ⟶ 1 305 sor:
típusára vonatkozó, a 35. §-ban felsorolt jelöléseket vagy egy szőlőfajta nevét vagy annak
szinonimáját.
 
48. §91: Hagyományos egyedi kifejezések
A 26. § (2) c) pontjának negyedik francia albekezdésében említett hagyományos egyedi
1 201 ⟶ 1 315 sor:
KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ BOR?),
 tokaji borkülönlegesség.
 
49. §: Állami ellenőrzőjegy
(1)92 Az állami ellenőrzőjegyet a bortörvény értelmében ennek használatára jogosult borászati
1 236 ⟶ 1 351 sor:
 a szalag két végétől 8 mm mélységben a szalagmezőben felirat nem lehet.
Az állami ellenőrzőjegy mintáját a 4. melléklet tartalmazza.
 
50. §: A meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység
(1)95 Az m.t. minőségi borok leírása vonatkozásában a „meghatározott termőhelynél kisebb
földrajzi egység” neve alatt a következő értendő:
 
a) egy dűlő vagy dűlők csoportjának neve;
 
b) település vagy településrész neve;
 
c) borvidéknél kisebb egység vagy ezen egység egy részének a neve.
(2)96 Az adott meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység neve feltüntethető m.t.
minőségi borok esetén, amennyiben
 
a) ez a földrajzi egység pontosan körülhatárolt;
 
b) valamennyi szőlő, amiből ezek a borok készültek, ebből az egységből származik.
(3)97 Ha az m.t. minőségi bor különböző, az (1) bekezdésben említett és egyazon
1 258 ⟶ 1 379 sor:
A 39. § rendelkezéseire is figyelemmel azonban az m.t. minőségi borok megjelölésében
használhatók a következők:
 
a) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ezt a bort a finomított
szőlőmustsűrítménytől eltérő, ugyazon a meghatározott termőhelyen belül nyert termékkel
édesítették;
 
b) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ez a bor úgy készült, hogy azon
földrajzi egységről származó szőlőket, szőlőmustokat, még erjedésben lévő újborokat,
1 274 ⟶ 1 397 sor:
— olyan m.t. minőségi pezsgőnek, amelyet a szóban forgó meghatározott
termőhelyen kívülről származó termékkel édesítettek.
 
51. §: A meghatározott termőhelyen belül történő palackozásra való utalás
(1)99 A 27. § c) pontjának harmadik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon
1 285 ⟶ 1 409 sor:
vagy borrégióban illetve meghatározott termőhelyen belül történik.
8. fejezet: Pezsgőre és habzóborra vonatkozó előírások
 
52. §100: A fejezet hatálya alá tartozó termékek
Ez a fejezet a következő termékek jelölésére és kiszerelésére állapít meg általános
szabályokat:
 
a) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott,
Magyarországon készített pezsgőkre;
1 295 ⟶ 1 421 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
35
 
b) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott,
Magyarországon készített habzóborokra;
 
c) az importált pezsgőkre;
 
d) az importált habzóborokra.
 
53. §: Az előállító, az előállítás és az eladó fogalma
(1)101 E fejezet alkalmazásában
 
 a pezsgő vagy habzóbor „előállítója” azt a természetes vagy jogi személyt,
illetve személyek csoportját jelenti, aki által vagy akinek megbízásából az
előállítást végzik,
 
 az „előállítás” a friss szőlő, szőlőmust és borok feldolgozását jelenti pezsgővé
vagy habzóborrá.
 
 „eladó” minden olyan — a bortermelő meghatározásába nem tartozó —
természetes vagy jogi személy, aki saját nevében azzal a céllal tart pezsgőt
vagy habzóbort, hogy azt fogyasztásra forgalomba hozza. Ugyanez érvényes az
előzőekben említett természetes vagy jogi személyek csoportjaira.
 
54. §: Kötelező jelölések
(1)102 A pezsgők és habzóborok esetében a címkézésen szereplő leírás a következő
1 335 ⟶ 1 469 sor:
(3)104 A (2) albekezdésben említett jelölésekre értelemszerűen alkalmazandók a 31. § (1)
bekezdés első albekezdésének rendelkezései.
 
(4)105 Az 52. § c) és d) pontjában említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírás az
(1) bekezdésben meghatározott információkon túl a következőket tartalmazza:
 
a) az importőr nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek a nevét, ahol az importőr
székhelye található;
 
b) az előállító nevét vagy cégnevét, valamint a település és az ország nevét, ahol az előállító
székhelye található, az 57. § és az 58. § szerint.
(5)106 A címkézésen szereplő leírás további információkat tartalmaz a következő esetekben:
 
 a külföldről** származó borokból készült termékek esetében a címkézésen
szereplő leírás jelzi, hogy a terméket importált borokból készítették, és
feltüntetik azt az országot, ahonnan a küvé összeállításához felhasznált bor
származik,
 
 az m.t. minőségi pezsgők esetében feltüntetendő a címkén annak a
meghatározott termőhelynek a neve, ahol a termék készítéséhez felhasznált
szőlőt szüretelték,
 
 a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos
szőlőfajtából készült minőségi pezsgők esetében a címkézésen szereplő leírás
tartalmazza a szőlőfajta nevét, amelyből készültek vagy az „illatos
szőlőfajtákból készült” kifejezést.
 
(6)107 Az (1) bekezdés a) pontjában említett kereskedelmi megnevezést a következő
kifejezések egyikével adják meg:
 
a) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti pezsgő
esetében: „pezsgő”;
 
b) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti, e bekezdés
 
d) pontjában említettől eltérő minőségi pezsgő esetében: „minőségi pezsgő”;
 
c) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti m.t.
minőségi pezsgő esetében „meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgő” vagy
„m.t. minőségi pezsgő”;
 
d) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti, illatos szőlőfajtából
készült minőségi pezsgők esetében: „illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő”;
 
e) importált pezsgő esetében
 „pezsgő”,
1 380 ⟶ 1 527 sor:
országból nyerték, mint ahol az előállítás folyt, a (4) bekezdés szerinti termelő ország
jelölésének világosan ki kell tűnnie a címkézésen feltüntetett összes jelölés közül;
 
f) a Magyarországon készített vagy importált habzóbor esetében: „habzóbor”. A „habzóbor”
kifejezés a kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg. A jelölést a „szén-dioxid
1 387 ⟶ 1 535 sor:
(7)108 A (6) bekezdésében meghatározott kereskedelmi megnevezések csak az 52. §-ban
említett termékekre alkalmazhatók.
 
55. §109: Választható jelölések használatának feltételei
Az 52. §-ban említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírást ki lehet egészíteni
egyéb jelölésekkel, feltéve, hogy
 
 nem áll fenn a veszély, hogy félrevezetik a fogyasztókat, különös tekintettel az
54. §-ban meghatározott kötelező jelölésekre és az 59-65. §-ban meghatározott
választható jelölésekre,
 ahol szükséges, betartják az 59-65. § rendelkezéseit.
 
56. §110: Cukortartalomra vonatkozó jelölések
Az 54. § (1) bekezdésének (c) pontjában említett cukortartalom alapján meghatározott
1 434 ⟶ 1 585 sor:
A címkézésen nem használható az első és harmadik albekezdésben meghatározottaktól eltérő
információ a cukortartalom alapján meghatározott terméktípus jelölésére.
 
57. §111: Az előállító adatainak feltüntetése
Az előállító nevét vagy cégnevét, valamint a településnek vagy településrésznek és annak az
1 443 ⟶ 1 595 sor:
cégneve, valamint a település vagy településrész neve, ahol az ilyen személy
vagy csoport székhelye található, egészben kiírva szerepel.
 
58. §: Települések nevének feltüntetése
 
(1)112 Amennyiben egy település vagy településrész neve szerepel a címkén, akár azért, hogy
az előállító vagy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő más személy székhelyét,
1 462 ⟶ 1 616 sor:
előállítás helyét jelölje, ha a használt betűméret kisebb, mint a 12. §-ban meghatározott
legkisebb betűméret.
 
59. §: Magyarország területénél kisebb földrajzi egység és Magyarország
nevének használata
 
(1)113 A meghatározott termőhelytől eltérő és egy, az ország területénél vagy egy
Magyarországon kívüli országnál kisebb földrajzi egység nevét csak a következők leírásának
1 472 ⟶ 1 628 sor:
 importált minőségi pezsgő.
E név használata csak akkor engedélyezett, ha
 
a) megfelel a bortörvény és a Magyar Borkönyv előírásainak vagy azon ország szabályainak,
ahol a pezsgőt előállították;
 
b) a kérdéses földrajzi egység pontosan körülhatárolt;
 
c) az összes szőlő, amiből a terméket nyerték, ebből a földrajzi egységből származik, a tirázs
likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével;
 
d) az m.t. minőségi pezsgő esetében a földrajzi egység azon a meghatározott termőhelyen
belül helyezkedik el, amelynek nevét a termék viseli;
 
e) a minőségi pezsgő esetében e földrajzi egység neve nincs egy m.t. minőségi pezsgő
leírására meghatározva.
 
f) a c) ponttal szemben egy, a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevének
használata is engedélyezett egy m.t. minőségi pezsgő leírásának kiegészítésére, ha a
terméknek legalább 85%-át abban az egységben szüretelt szőlőből nyerték.
 
(2)114 Az ország területénél kisebb és a meghatározott termőhellyel nem azonos olyan
földrajzi egységek neveit, amelyek használhatók az (1) bekezdés első albekezdésének
második francia bekezdése szerint a Magyarországról származó minőségi pezsgők címkéjén, a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben hirdeti ki.
 
(3)115 Magyarország vagy más ország neve, illetve az abból a névből eredő jelző csak akkor
használható az 54. § (6) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezéssel kombináltan, ha
1 497 ⟶ 1 661 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
40
 
60. §116: Szőlőfajta nevének használata
Egy szőlőfajta nevét csak a következő termékek leírásának kiegészítésére használhatják:
1 504 ⟶ 1 669 sor:
 import pezsgők.
A szőlőfajta neve vagy e név szinonimája csak akkor tüntethető fel, ha
 
a) ez a fajta az adott termőhely esetében szerepel a megyei fajtahasználati listában;
 
b) m.t. minőségi pezsgő esetében ez a fajta szerepel az adott meghatározott termőhely
szabályzatának részeként a küvé összeállításához engedélyezett listában;
 
c) ennek a fajtának a nevét nem lehet összetéveszteni Magyarország területén termelt vagy
importált más bor leírására használt meghatározott termőhely vagy földrajzi egység
nevével;
 
d) a terméket legalább 85%-ban a kérdéses fajtából nyerték, a tirázs likőrben és az
expedíciós likőrben levő termékek kivételével, és ha a fajta döntő hatással van a kérdéses
termék jellegére;
 
e) az előállítási folyamat hossza, beleértve az előállító létesítményben történő érlelést is, a
küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem
1 526 ⟶ 1 696 sor:
likőrben levő termékek kivételével, és ha ennek a két vagy három fajtának a keveréke döntő
hatással van a kérdéses termék jellegére.
 
61. §: A „palackban erjesztett”, „hagyományos módszerrel palackban
erjesztett”, az előállítás módszerére utaló speciális kifejezések és a „termelői
1 538 ⟶ 1 709 sor:
 importált minőségi pezsgő.
Az első albekezdésben említett kifejezés használata csak akkor engedélyezett, ha
 
a) a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;
 
b) az előállítási folyamat hossza – beleértve az érlelést abban a gazdaságban, ahol a termék
készült – a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől
számítva nem volt kilenc hónapnál rövidebb;
 
c) a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat és a küvé seprőn tartása
legalább 90 napig tartott;
 
d) a terméket szűréssel a transzváz módszerrel vagy degorzsálással választották le a
borseprőről.
1 553 ⟶ 1 728 sor:
 importált minőségi pezsgő.
Az első albekezdésben említett kifejezések egyikének használata csak akkor engedélyezett, ha
 
a) a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;
 
b) a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a
borseprőn maradt ugyanabban a gazdaságban;
 
c) a terméket degorzsálással választották le a borseprőről.
(3)119 Az előállítás módszerére utaló olyan kifejezés, amely tartalmazza egy meghatározott
1 589 ⟶ 1 767 sor:
adott évben szüretelt szőlőből nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő
termékek kivételével.
 
63. §: Kiváló minőségre való utalás
(1)122 Egy, a kiváló minőségre utaló kifejezés csak a következő termékek esetében
1 598 ⟶ 1 777 sor:
különleges minőségű pezsgő” kifejezés azonban csak az Országos Borszakértő Bizottság
határozata alapján tüntethető fel; ekkor az állami ellenőrző jegy is használandó.
 
64. §124: Versenyre, díjra való utalás feltüntetése
Az 52. §-ban említett termék leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel után
1 610 ⟶ 1 790 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
43
 
65. §125: A „prémium” vagy „reserve” kifejezés feltüntetése
A „prémium” vagy „reserve” kifejezést csak a „minőségi pezsgő” vagy az „m.t. minőségi
1 615 ⟶ 1 796 sor:
A „reserve” kifejezést – ahol szükséges – ki lehet egészíteni a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter által rendeletben kihirdetendő feltételek szerint.
 
66. § 126: A címkézésre használható nyelvek
Azokat az információkat, amelyek
1 623 ⟶ 1 805 sor:
hivatalos nyelvén** adják meg.
Azonban
 
a) a Magyarország területén előállított m.t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetében
csak a magyar nyelvet használják
1 629 ⟶ 1 812 sor:
 egy másik földrajzi egység nevének esetében az 59. § (1) bekezdésében említettek
szerint;
 
b) import termékek esetében engedélyezett annak az országnak az egyik hivatalos
nyelvének*** használata, amelyben az előállítás történt, feltéve, hogy az 54. § (1)
bekezdésében meghatározott információkat magyarul is feltüntetik,
 
c) a Magyarországról származó és exportra szánt termékek esetében az 54. § (1)
bekezdésében említett és magyarul*** megadott információkat egy másik nyelven meg
lehet ismételni.
 
67. §127: Márkanevek használata
Amennyiben a pezsgők vagy habzóborok leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása
márkanevekkel egészül ki, ezek a márkanevek nem tartalmazhatnak semmiféle szót, szórészt,
jelet vagy illusztrációt,
 
a) amely esetében fennáll a veszély, hogy a 8. § értelmében tévedéshez vezet vagy
félrevezeti a fogyasztókat;
1 651 ⟶ 1 838 sor:
44
vagy
 
b) amely esetében fennáll a veszély, hogy összetévesztik egy asztali bor, egy meghatározott
termőhelyről származó minőségi bor, beleértve az m.t. minőségi pezsgőt is, vagy egy
1 658 ⟶ 1 846 sor:
küvéjének összeállításához felhasznált termékek jogosultak erre a leírásra vagy
kiszerelésre.
 
68. §: Palackok lezárása, pezsgős palackba tölthető termékek
(1)128 Az 52. §-ban említett termékeket csak olyan üvegpalackokban lehet eladás céljára
raktáron tartani vagy forgalomba hozni, amelyek
 
a) a következő módon vannak lezárva:
 gomba alakú, parafából vagy olyan egyéb anyagból készült dugóval, amelynek
1 669 ⟶ 1 859 sor:
 bármiféle egyéb alkalmas záróeszközzel a 0,20 liter névleges tartalmat meg nem
haladó palackok esetében, és
 
b) e rendelet rendelkezéseinek megfelelő címkézéssel vannak ellátva.
Az 52. §-ban említett, a 61. § (1) és (2) bekezdésében említettek szerint palackban történő
1 681 ⟶ 1 872 sor:
 kísérő dokumentummal kísérik, és
 különleges felügyeletnek vetik alá.
 
(2)129 Csak a következők tölthetők az (1) bekezdés (a) pontjában említett záróeszközzel
ellátott „pezsgő” típusú vagy hasonló palackokba értékesítés, forgalomba hozatal vagy export
1 705 ⟶ 1 897 sor:
rendelkeznek, nem áll fenn annak a veszélye, hogy félrevezetik a fogyasztót a
termék valódi jellegét illetően.
 
69. §130: Félrevezetés tilalma (nem pezsgő pezsgőre emlékeztető jelölése ill.
kiszerelése)
Az 52. § alá tartozóktól eltérő termékek leírása, kiszerelése és reklámozása nem jelezheti,
sejtetheti vagy sugallhatja, hogy az adott termék pezsgő.
 
70. §131: M.t. minőségi pezsgő jelölése
Az m.t. minőségi pezsgőket csak azzal a feltétellel lehet forgalomba hozni, hogy a dugón fel
1 715 ⟶ 1 909 sor:
A címkézésre vonatkozóan azonban kivételek tehetők, amennyiben erről az OBI-t és az
illetékes vámhatóságot értesítik.
 
71 §: A pezsgőkre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
(1)132 A 40. és 41. §, a 42. § (1) bekezdés, a 43. § (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései
1 731 ⟶ 1 926 sor:
első francia bekezdésében említettek kivételével –– nem alkalmazandók az m.t. minőségi
pezsgőkre.
 
72. §135: „Pinot” szőlőfajták
Az m.t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetén a termék megjelölését kiegészítő
1 737 ⟶ 1 933 sor:
9. fejezet: Szőlőmustra, részben erjedt szőlőmustra, sűrített
szőlőmustra és a még erjedésben lévő újborra vonatkozó előírások
 
73. §: Kötelező jelölések
(1)136 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéje tartalmazza a termék
1 743 ⟶ 1 940 sor:
(2)137 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéi tartalmazzák a
következőket:
 
a) a termék névleges térfogatának jelölését,
 
b) 60 literes vagy kisebb névleges térfogatú tárolóedények esetén a palackozó nevét vagy
cégnevét, valamint annak a településnek a nevét, ahol a palackozó székhelye van;
 
c) egyéb tárolóedények esetén a feladó nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek a
nevét, ahol a feladó székhelye van;
 
d) import termékek esetén az importőr nevét, illetve, ha a palackozás Magyarországon
történt, a palackozó nevét.
1 789 ⟶ 1 990 sor:
(8)143 A 11. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az (1)–(7) bekezdésben említett
kötelező jelölésekre.
 
74. §: Választható jelölések
(1)144 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkézése kiegészíthető az
1 805 ⟶ 2 007 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
48
 
75. §: Földrajzi jelzés feltüntetése
(1)146 A Magyarországon készült, közvetlen emberi fogyasztásra szánt részben erjedt
1 818 ⟶ 2 021 sor:
(2)147 A Magyarországon készült, közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel
ellátott részben erjedt szőlőmust címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:
 
a) a szüreti évvel; a 33. § és a 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
b) egy vagy több szőlőfajta nevével; a 38. § (2) bekezdése és a 39. § rendelkezései
értelemszerűen alkalmazandók;
 
c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók;
 
d) a termék kinyerésének módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel; a
35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
e) kiegészítő hagyományos kifejezésekkel; a 40. §, a 41. §, a 42. § (1) bekezdése, a 43. § (1)
bekezdése és 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
f) egy vállalkozás nevével; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja által
vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a 37. §
rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
 
10. fejezet: Likőrborokra, gyöngyöző borokra és szén-dioxid
 
hozzáadásával készült gyöngyöző borokra vonatkozó előírások
10. fejezet: Likőrborokra, gyöngyöző borokra és szén-dioxidhozzáadásával készült gyöngyöző borokra vonatkozó előírások
 
76. §: Kötelező jelölések
(1)148 A 26. § (2) g) pontjában említett „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor”
1 844 ⟶ 2 056 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
49
 
a) a palackozó, illetve – 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetén – a
feladó nevét vagy cégnevét, valamint a települést és Magyarország illetve a származási
ország nevét; gyöngyöző borok esetén a palackozó nevét a bor készítőjének neve
helyettesítheti;
 
b) importborok esetén az importőr nevét, illetve ha a palackozás Magyarország területén
belül történt, a palackozóét.
1 860 ⟶ 2 074 sor:
értelemszerűen alkalmazandók a földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokra és a földrajzi jelzéssel
ellátott gyöngyöző borokra.
 
77. §: Választható jelölések
(1)151 A Magyarországon készült likőrborok, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával
készült gyöngyöző borok címkézése a következő jelölésekkel egészíthető ki:
 
a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával; a
31. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
b) a termék típusával a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében
meghatározott feltételek szerint.
(2)152 A Magyarországon készült, földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok és földrajzi jelzéssel
ellátott gyöngyöző borok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:
 
a) a szüreti évvel; a 33. és 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
b) egy vagy több szőlőfajta nevével; a 38. és 39. § rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók;
 
c) a díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók;
 
d) a termék kinyerésének módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel; a
35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
e) kiegészítő hagyományos kifejezésekkel; a 40. §, a 41. §, a 42. § (1) bekezdése, 43. § (1)
bekezdése valamint a 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
f) egy vállalkozás nevével; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
149 753/2002/EK rendelet 38. cikk (1)
1 885 ⟶ 2 108 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
50
 
g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban vagy a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja
által vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a
1 891 ⟶ 2 115 sor:
m.t. minőségi likőrborokra és az m.t. minőségi gyöngyöző borokra, amelyekre az 5-7. fejezet
alkalmazandó.
 
78. §154: Kiegészítő rendelkezés
A 76. § rendelkezései nem alkalmazandók az m.t. minőségi likőrborokra és az m.t. minőségi
gyöngyöző borokra, amelyekre a 4. fejezet alkalmazandó.
11. fejezet: Ízesített italokra vonatkozó előírások
 
79. §: Az ízesített italok jelölése
(1)155 A bortörvény 26. §-ában és a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő,
1 905 ⟶ 2 131 sor:
(2)156 Az (1) bekezdésben említett kereskedelmi megnevezések nem egészíthetők ki olyan
földrajzi jelzéssel, amelyek használatára a felhasznált borászati termékek jogosultak.
 
80. §: Egyéb ízesített italok
 
(1)157 Az e fejezetnek nem megfelelő, borászati termékeket és ízesítő anyagokat tartalmazó és
legalább 1,2 térfogat% alkoholtartalmú ízesített italok kereskedelmi megnevezése nem
tartalmazhat a borászati termékekre való utalást.
 
(2)158 Az ennek a fejezetnek nem megfelelő ízesített italokat nem lehet a végső fogyasztó
számára történő értékesítés céljából forgalomba hozni, ha egy, az ebben a fejezetben
1 921 ⟶ 2 150 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
51
 
(3)159 Az e fejezet hatálya alá nem tartozó, alkohol hozzáadásával készített borászati
termékeket tartalmazó ízesített italok számára a „wine cooler” leíró jelölés engedélyezett.
 
81. §: Az ízesített italok címkézése és kiszerelése
(1)160 A 79. § (1) bekezdésében hivatkozott italok címkézése és kiszerelése valamint e
1 972 ⟶ 2 203 sor:
különböznek a (3) bekezdésben leírtaktól, ha azzal nem vezetik félre a fogyasztót.
(3)
 
a) Az 5. mellékletben felsorolt földrajzi jelzések helyettesíthetik az (1) bekezdésben említett
jelöléseket, vagy kiegészíthetik azokat, összetett megnevezést alkotva.
 
b) Az 5. mellékletben megadott földrajzi jelzéseket azon szeszesitalok számára tartják fenn,
amelyek esetében az a termelési fázis, amelynek során az ital végleges tulajdonságait és
meghatározó jellemzőit megkapta, az adott földrajzi egységben történt.
 
83. §168: Címkézés és kiszerelés
(1) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott, a végső fogyasztónak szánt
1 984 ⟶ 2 218 sor:
valamint a következő, (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek.
(2)
 
a) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott termékek kereskedelmi
megnevezése a számukra a 82. § értelmében fenntartott jelölések valamelyike.
 
b) A szeszesitalnak a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott
nevét ki lehet egészíteni a „keverék” (blend) szóval, ha a terméket elegyítéssel állították
elő.
 
c) Néhány kivételtől eltekintve az érlelés idejét csak akkor szabad feltüntetni, ha az a
legkevesebb ideig érlelt alkoholos összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a terméket
állami ellenőrzés mellett érlelték, vagy oly módon, amely az államival egyenlő értékű
garanciát biztosít.
 
d) 169A borpárlat palackozásához üveg- vagy kerámiapalackot kell használni.
167 1576/89/EGK rendelet 5. cikk
1 999 ⟶ 2 237 sor:
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
53
 
(3) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott jelöléseket magyarul vagy
magyarul és az EU valamely hivatalos nyelvén** kell megadni annak érdekében, hogy a végső
fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét, kivéve, ha a vásárló tájékoztatása
más módon biztosítva van.
 
(4) Nem szabad lefordítani az 5. mellékletben felsorolt földrajzi megnevezéseket valamint a
„Grappa” és a „Raisin Brandy” kifejezést.
 
(5) Importált termékek esetén a gyártó ország valamely hivatalos nyelvének használata
engedélyezett, ha a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti jelölések
magyarul*** is fel vannak tüntetve, hogy a fogyasztó könnyen megértse ezen jelölések
mindegyikét.
 
(6) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti jelölések – a (4)
bekezdésben említett jelölések kivételével – Magyarországról származó, exportra szánt
termékek esetén egy másik nyelven is megismételhetők.
 
(7)170 A 82. §-ban említett termékek leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel
után szerzett éremre vagy díjra vagy bármely más kitüntetésre történő hivatkozással vagy
2 017 ⟶ 2 260 sor:
testület adományozta a kérdéses termék egy adott mennyiségére. E testületek és versenyek
listáját az 1.b melléklet tartalmazza.
 
 
84. §: A félrevezetés tilalma, védett kifejezések
 
(1)171 A végső fogyasztónak szánt, forgalomba hozott szeszesitalok esetében nem
használhatók olyan jelölések, amelyet úgy képeztek, hogy a Magyar Borkönyv Borok
előállításáról szóló fejezetében meghatározott kereskedelmi megnevezést a „fajta”, „típus”,
„szerű”, „stílusú”, „márka”, “ízű” vagy ezekhez hasonló más szavakkal egészítettek ki.
 
(2)172 A borpárlat és brandy, törkölypárlat és mazsolapárlat megnevezésében semmilyen
formában nem alkalmazható ezen italok számára fenntartott megnevezés, ha készítésükhöz
mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt is használtak.
 
(3)173 Ha a (2) bekezdésben felsorolt szeszesitalokat összekeverik
 egy vagy több szeszesitallal, akár fel van sorolva a Magyar Borkönyv Borok
2 057 ⟶ 2 305 sor:
viszonyítva térfogatszázalékban (% vol), a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő
sorrendben kell feltüntetni.
 
85. §: A „Hefebrand” kifejezés használata
 
(1)174 A „Hefebrand” jelölés csak akkor használható a kereskedelmi megnevezés
kiegészítéseként, ha az adott termék megfelel a (2) bekezdésben meghatározott
követelményeknek. A (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek nem megfelelő
termékekre az adott jelölés nem használható.
 
(2)175 A „Hefebrand” kifejezés borseprőből vagy erjesztett gyümölcs seprőjéből nyert olyan
szeszesital, amelynek minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék (% vol). A „Hefebrand”
nevet kiegészíti a felhasznált alapanyag neve.
 
86. §: Megkülönböztetésre érdemes termékek jelölése
176A különleges brandy megkülönböztetésére használható jelzés a VS, a VSOP és az XO.
2 087 ⟶ 2 339 sor:
meghatározott minősítő határozat helyettesíti.
13. fejezet: Egyéb termékekre vonatkozó előírások
 
87. §: Az alkoholmentes bor, a csökkentett alkoholtartalmú bor, az
alkoholmentes borból készült habzó ital, a csökkentett alkoholtartalmú borból
készült habzó ital és a diabetikus boralapú termékek jelölése
 
(1) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes bor
esetében az „alkoholmentes bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tárolóedényen, a
2 096 ⟶ 2 350 sor:
színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól
jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.
 
(2) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett
alkoholtartalmú bor esetén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék
2 102 ⟶ 2 357 sor:
írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi
információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.
 
(3) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes borból
készült habzó ital esetén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” jelölést a palackozott
2 109 ⟶ 2 365 sor:
egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi
információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.
 
(4) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett
alkoholtartalmú borból készült habzó ital esetén a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült
2 125 ⟶ 2 382 sor:
− az összes alkohol értéket 1 literre vonatkoztatva.
14. fejezet: Importtermékekre vonatkozó előírások
 
88. §178: A származási országok nevének jelölése
A származási ország nevének jelzése a következőkkel egészül ki:
 
a) a Magyarországon kívüli több országból származó termékeknek Magyarországon kívül
történt keverésével készült borok esetében a „…-ból származó borok keveréke”
kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét; vagy
 
b) az egyik, Magyarországon kívüli országból származó szőlőből egy másik, szintén
Magyarországon kívüli országban készült borok esetében a „…-ban szüretelt szőlőből …-
ban készült bor” kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét.
 
89. § Választható jelölések
(1)179 Az importált borok – a pezsgők és a habzóborok kivételével –, valamint a 2. § (2)
bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek címkézése kiegészülhet a
következőkkel:
 
a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával,
amennyiben az érintett országban szabályozottak a használat feltételei;
 
b) a termék típusával; a 32. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
 
c) egy sajátos színnel, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az érintett országban.
Likőrborok, gyöngyöző borok, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a 2. §
2 150 ⟶ 2 414 sor:
e rendelet 31. § (1) és (2) bekezdésének, (3) bekezdésének első albekezdésének és (4)
bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
 
90. §: Választható jelölések földrajzi jelzéssel ellátott importborok esetében
(1)181 A földrajzi jelzéssel ellátott importált borok (a pezsgők és a habzóborok kivételével, de
3 633 ⟶ 3 898 sor:
Tsipouro from Tyrnavos
Eau-de-vie de marc marque nationale luxembourgeoise
 
 
 
== Lásd még: ==