„Heraldikai lexikon/Prémek” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Prémek a magyar heraldikában ==
 
Az Árpád-korban a vadállat gereznák, bőrök és prémek különféle írott forrásokban fordulnak elő (szolgáltatások, adók, végrendeletek, vámszabályzatok). Az eleven bőr latin neve cutis volt, ami jelentésbővüléssel a nyers és a kikészített bőrre is átment. A görög eredetű latin pellis (pella) szó eredetileg a nyúzott nyers szőrös vadbőr, a gerezna neve volt, amit később a kikészített prémanyagra is használtak. A frissen nyúzott gereznát/bőrt "zöldbőrnek" is nevezték, amit szárítással és sózással tartósítottak. Maga a prém a szűcsök (pellifices, pellipari) által kikészített szőrös bőr.
 
Az Árpád-kori oklevelekben előfordul a coboly (Martes zibellina), a nyest (Martes foina), a hermelin (Mustela erminea), a barnamedve (Ursus arctos), a róka (Vulpes vulpes), az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) és a mókus (Sciurus
vulgaris) prémje, illetve bőre. A prémes nagyragadozók közül a farkas, a róka, és a medve vadászatát említik. Az Árpád-kori oklevelekben szerepel hódász (castorinari) foglalkozás, de hódprémről nincs említés, és ezidáig hiúz okleveles előfordulása sem ismert.
 
Az értékes és a drága (pelles caras) luxuscikkeket (hermelin, coboly, szürke mókus prémek) Lengyelországból és Oroszországból hozták be Magyarországra, a Regensburg-Bécs, illetve az északi Lengyel kereskedelmi utakon. A Dunán való átszállítás előtt
Esztergom városában a "mókus- és a nyúlprémek" vámtételét darabszám után, a budai (1255) és a gölniczbányai (1278) vámon a vadprémeket (pelles ferinas) a szekérrakományok (cum currus) alapján vámolták meg.
 
A kereskedelemben előforduló gereznák/prémek közé tartozott a szürke mókus, róka-, nyúlbőr-gerezna és a nyest gerezna/prém. A hazai prémes állatok közül a nyest volt a legismertebb és a legnagyobb számban vadászott prémes ragadozó, mely után nyest(bőr)-adót kellett fizetni. Egyes helyeken a "nyestprém-adót" különböző munkák elvégzésével és/vagy pénzbeli fizetséggel is meg lehetett váltani. Az egyháznak adott szolgáltatásokban előfordul a medve-, róka-, nyest-, és szürke mókus bőr/gerezna/prém. A világi szolgáltatások között szerepel a nyest-, és szürke mókus gerezna/prém. A végrendeletekben, örökségekben előfordul a hermelin-, nyest-, róka-, és szürke mókus gerezna/prém. A vámok között szerepel a vadbőr-, a nyúl- és szürke mókus gerezna/prém. Van adat a "macskabőr adóra" is. [Talán petymeg?]<ref>Vörös István: ''Árpád-kori prémek és prémvadászok''. Csont és bőr. Az állati eredetű nyersanyagok feldolgozásának története, régészete és néprajza. Konferencia, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, XIV. Városliget, Vajdahunyadvár, 2009. november 12-13. 13-14.[http://www.regeszet.org.hu/images/konferencia/reszletek.pdf]</ref>
 
A prémek használata a [[magyar heraldika|magyar heraldikában]] nagyon ritka, de nem teljesen ismeretlen. Mindegyik fő prémféleségre van példa. Különösen a [[céhes heraldika|céhes heraldikában]], ezen belül a tímároknál és más bőrműveseknél fordulnak elő nagyobb számban, mesterségük jelképeként. Pápai Páriz Ferenc 1708-as szótárában megtalálható a vörös prém: color muſtelinus: menyét-ſzín, piros, deres (PP. 451., Pápai/Bod 404.).
 
"[A suba] 1503 és 1559 között majdnem minden ingóságjegyzékben szerepel. Gersei Pethő Margit végrendelete két fekete subáról rendelkezik, egyik nyestbőr, a másik petyvetmál. Nyest subát raboltak el Szentandrási Párisz Mihálytól, Terjék Márta végrendeletében többféle szőrmével bélelt tabitszövet suba szerepel. Ákosházi Sárkány Margit hozományában összesen hat subát említenek: damasztszövet többféle szőrmével, két taft hermelinprémmel vörös és szürke színben, egy aranyszínű hermelinbéléssel és egy fekete bársony hermelinbéléssel.
 
A suba egyébként a nemesség minden rétegénél használt ruhanemű volt, értéke természetesen a felhasznált anyagok, különösen a prém értékétől függött. Egy példa arra is van, hogy jobbágyok ingóságai között fordul elő egy nyilván hétköznapibb báránybőr suba (subana agnina)... A subák bélése az értékesebb nyestből (mardurina), hölgymenyétből (hermelina) és petyvetből, az olcsóbb róka (volpina) és bárány (aqnina) subáig terjedt.<ref>"Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján. Levéltári Szemle, 2002/1 [http://www.natarch.hu/szemle/20021/bilkei.htm]</ref> A petymet stb.) is felvehető a magyar heraldika eszköztárába. Ezen prémek számára könnyen alkothatunk jellegzetes heraldikai mintázatot.
 
Apor Péter ''Metamorphosis'' című művében a következő jellegzetes prémféleségek fordulnak elő:
100 795

szerkesztés