„Címerhatározó/Kaplony nemzetség címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a ''' Kaplony nemzetség''' címerével foglalkozik. ---- Kép:Coa_Hungary_Family_Kaplyon.svg *Irodalo…”
 
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
[[Kép:Coa_Hungary_Family_Kaplyon.svg]]
 
A honfoglaló nemzetségek egyike a Kaplyon, nemzetség is, mely - Karácsonyi szerint - eredetileg a Dunántúl telepedett le, hol azonban elszaporodván, a Kraszna és a Szamos vidékére húzódott.
 
E nemzetség egyik hírneves tagja: Kaplyon, alapította az ecsedi láp balpartja közelében Szent Márton tiszteletére a róla elnevezett monostort, mely 1080 táján épült, tehát e nemzetség már a XI. század második felében telepedett le erre a vidékre. Utóda, a kitől a leszármazás szakadatlan: Józsa, a ki a mai Nagykárolytól éjszak-nyugatra eső Vada egyrészét szerezte, mely ügyben fiának, Andrásnak özvegyét, valamint ennek két fiát, Ördög Simont és Mihályt, a szatmári várnépek 1219-ben Nagyváradra tüzesvaspróbára idézték, de még mielőtt a próbára került volna a sor, panaszukat visszavonták.
 
A fenti Ördög Simon fiai voltak Péter (1277-98), a ki 1298-ban testvéreivel együtt Csomaköz, Ömböly (Ember) és Rezetelek falvakat és Bere felé eső részét szerezte, továbbá Endes (1288-98) és II. Ördög András (1291-1325.) Péter fiai közül I. János (1306) a Bagosi, Zonga II. Péter (1306-1341) a Vetési és Márton (1306-1354) a Csomaközi család őse. Ördög II. András fiától Simontól (1322-49) pedig a gróf Károlyi család veszi eredetét.
 
I. Péter fiai 1306-ban Endes fiaival Nagy-Csomaköz, Vár-Csomaköz és Szaniszló falvak ügyében egyezkednek. 1312-ben pedig Ördög II. Andrással együtt, az Ilye-Kolcsa, Egyházas-Kolcs és Vetés falvakban fekvő jószágokat öröklik.
 
Ördög I. Simon utódai 1325-ben osztoztak meg az ősi nemzetségi javakon. Ez osztály alkalmával II. András és négy fia Olcsvát és a Mike-Csalános nevű földet nyerik. II. András fia Simon 1338-ban Károly (Nagykároly) ura volt, mely helységnek 1346-ban vásárjogot szerzett. Fiai László és Mihály (1349-50), László fiai Jakab (1387), János és Miklós (1396), Mihály fiai Bertalan és László (1394), terjesztik tovább a Károlyi családot.
 
A Kaplyon nemzetségnek még voltak mellékhajtásai is, a melyeket a főággal egybekapcsolni fölötte nehéz; ezek a sályi, a paposi, a vitkai és a kendilónai ágak. A szamosparti Sályin lakó Kaplyon-nembeliekről csupán egy 1277-ben kelt oklevél emlékezik meg. A Paposon lakó I. Miklós fiai Iván, Miklós és László egy 1327-ben kelt oklevélben, mint kétségtelenül Kaplyon-nembeliek szerepelnek. A nemzetség vitkai és kendilónai ágából I. Mihály fiai, a kik Kisvarsányban laktak, 1300-ban tiltakoznak némely gelényesi, vitkai, olcsvai és láposi ősi nemzetségi birtokok elidegenítése miatt (Karácsonyi i. m.)[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/20.html]
 
A nemzetségből származik a {{Ch|Bagosi címer|Bagosi}}, {{Ch|Csomaközi címer|Csomaközi}}, {{Ch|Károlyi címer|Károlyi}} és {{Ch|Vetési címer|Vetési}} család.
 
*Irodalom: