„Címerhatározó/Csák nemzetség címere” változatai közötti eltérés

A nemzetség oklevelesen ismert első tajga Pál volt, ki II. Gézától (1141-61) a Temes-földet kapta, de fiú örökösök nélkül halt meg és a birtok az okuri zárdára szállt át. A nemzetség már a XIII. században több ágra oszolott (Adorján, Bagrun, Bács, Gurke ága, kázméri és miháyi ág, szalók ága, trencséni vagy Máté-ág három alágazattal, ugodi és újlaki ág), melyekből a kihalt mihályi [[{{Ch|Csáky címer|Csáky-családon]]}} kívűl a [[{{Ch|Kisfaludy címer|Kisfaludyak]]}} s talán az Adorján-ágból való adorjáni és keresszeghi gr. Csákyak és [[{{Ch|Becsky címer|Becskyek]]}} származtak. A nemzetség cimere, mint Péter nádor, Ugrin országbiró és Demeter mester pecsétjei mutatják, oroszlán volt.

A család leghíresebb tagja (trencséni) '''Csák Máté''' (1260 k. - 1321 március 18). Apja Péter nádor, nagyapja és nagybátyja szintén Máté nevet viseltek. Független, csaknem királyi hatalmat gyakorolt a nevéről máig is Mátyusföldnek nevezett területen. 1293, királyi főlovászmenster és Pozsony vármegye ispánja, 1294 augusztus 1-től 1297 első feléig nádor volt, de ekkeor a király elbocsátotta. III. Endre halála után Vencel pártjára állt, ezért Vencel őt a vág- és nyitravidéki királyi javak birotkában megerősítette. 1307-ben Ottó és Károly Róbert közt semleges álláspontot foglalt el, személyes ellenfelei - a Kőszegiek - ellen Tamás esztergomi érseket segítette. 1308-ban Károly Róbert tárnokmesterré nevezte ki, de az 1308 nov. 17-én tartott országgyüléstől és az 1310 aug. 27-i végérvényes koronázástól is távolmaradt, a királyi javakat tovább fosztogatta. A király 1311 áprilisa előtt megfosztotta tárnokmesteri hivatalától s helyébe gyűlölt ellenfelét, Kőszegi Miklóst nevezte ki. Erre Máté nyíltan fellázadt. 1311. június 25-én Budát is ostrom alá vette, de a királyi sereg legyőzte. A pápai követ többszöri figyelmeztetés után 1311. július 6-án Pozsonyban kiközösítette s vele együtt azokat is, akik segítségére lesznek; egyszrsmind az egyházi tilalmat is kilátásba helyezte számára. Máté az egyház szolgáin állt boszút. Nyitra várán, az esztergomi érsek és káptalan birtokain kegyetlen pusztítást követett el. 1312-ben segítséget nyújtott a néhai Amadé nádor fiainak, de a rozgonyi csatatéren I. Károly diadalmaskodott. A hadakozás évekig tartott és nem mindig Máté sikerével. Hívei megmaradtak hűségén, mert féltek a bosszujátólbosszújától. Ivadéka nem maradt, egy lányáról tesznek említést, ki Dezső úr felesége lett. Halála után Károly Róbert egyenként elfoglalta birtokait s ezek egy részévalrészével a híveit jutalmazta meg.