„Címerhatározó/Galgóczy címer” változatai közötti eltérés

bilkei Galgóczy

 

 

Borsod vármegyéből származik, Sajó-Galgóczról, de idővel Szabolcs-, Szatmár- és Bereg vármegyékben is elterjedt. II. Imre 1788-ban már Porcsalmán lakott, a hol a család később is birtokos volt. István és általa György, Márton, Mihály, János, Zsigmond, Péter, Pál, Judith és Katalin 1651-ben kapnak újabb czímeres nemeslevelet III. Ferdinándtól, melyet Szabolcs megyében, Petneházán hirdettek ki. Tagjai közül I. József 1820-ban ügyvéd és Szatmár vármegye táblabírája. - II. István szintén megyei táblabíró. - I. Sándor, Szatmár vármegye utolsó másod alispánja, 1848-49-ben nemzetőr-százados, részt vett az erdélyi hadjáratban, később krassói, majd csengeri orsz. képviselő, 1860-ban a szamosközi járás főszolgabírója, egyházker. tanácsbíró, 1869-ben a III. oszt. vaskoronarendet nyerte. - Gábor földbirtokos, ennek fia, II. József, árvaszéki ülnök, - Árpád, jelenleg csengeri szolgabíró, - Jenő, (megh. 1896) birtokos, - fia István, jelenleg szatmári szolgabíró. - Zsigmond, budapesti magánzó.