Wikikönyvek

„Kertészet/Férgek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
{{Kert fejezetek}}
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Férgek}}
# [[Kertészet/Férgek/Simafejű galandféreg|Simafejű galandféreg]]
14 ⟶ 12 sor:
# [[Kertészet/Férgek/Orvosi pióca|Orvosi pióca]]
 
 
 
 
 
__NOTOC__
[[Kategória:Férgek]]
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Fasciola hepatica2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fasciola hepatica]]
{{cím2|Májmétely}}
;Latin neve - ''(Fasciola hepatica)''
 
A '''májmétely''' egy élősködő laposféreg, mely a közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda) osztályába tartozik.
 
:20-30 m<sub>m</sub> hosszú. Test elülső vége kúp alakú, tüskékkel borított. Petéi tojásdadok, aranysárgák. Juhok és szarvasmarhák világszerte elterjedt parazitája, de más gazdákban is képes megtelepedni (kecske, szarvas, ember…). Férgek élettartama több év is lehet. Juhban naponta kb. 20000 pete/nap. Petékből nedves körülmények között miracidium lesz, amely úszva keresi meg közti-gazdáját a törpe iszapcsigát (Lymnea trunkatula), szerepét más rokon fajok is átvehetik.
 
:Csigában a lárva több lépcsőben átalakul, felszaporodik. Az aktív mozgásra képes, farokkal rendelkező cercariák a csigák testét elhagyva a növényzetre tapadnak (metacercaliák). Legelés, takarmányozás során metacercaliák fertőznek.
 
:Elfogyasztás után a bél falát átfúrva a hasüregbe, majd onnan a májba, majd az epébe jutnak, itt válnak ivaréretté.
|}
 
__NOTOC__
[[Kategória:Férgek]]
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Bdelloidea sp. (16068861010).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Bdelloidea sp.]]
{{cím2|Közönséges kerekesféreg}}
;Latin neve - ''(Rotatoria rotatoria)''
 
Kerekesférgek törzse (Rotatoria) Araszoló kerekesférgek osztálya (Bdelloidea)
 
:Vízinövények között, vagy vizek aljzatán él. Kozmopolita.
 
:Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, [[növények|növényi]] maradékok, néha kis, elhullott [[állatok]]. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből.
 
:Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak. Fogságban legfeljebb 6 [[év]]ig él.
|}
 
__NOTOC__
[[Kategória:Férgek]]
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|Csővájóféreg}}
;Latin neve - ''(Tubifex tubifex)''
A '''csővájóféreg''' a [[w:gyűrűsférgek|gyűrűsférgek]] ''(Annelida)'' [[w:törzs (rendszertan)|törzsébe]] a [[w:nyeregképzők|nyeregképzők]] ''(Clitellata)'' [[w:osztály (rendszertan)|osztályába]] és a [[w:csővájóférgek|csővájóférgek]] ''(Tubificidae)'' [[w:család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[w:faj|faj]].
 
:Vékony vöröses színű, kb 4-6 cm hosszú gyűrűsféreg. Tágtűrésű bentikus faj, csatornákban, iszapos vizekben, ahol magas a szervesanyag-tartalom nagy mennyiségben megtalálható. Iszapból csövet épít.
 
:Az akváriumi halak számára kiváló fehérjedús tápláló élőeleség, ami egész évben beszerezhető, méltán az egyik legnépszerűbb élőeleség.
{{commonskat|Tubifex tubifex}}
|}
 
__NOTOC__
[[Kategória:Férgek]]
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Lumbricus.terrestris.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Közönséges földigiliszta]]
{{cím2|Közönséges földigiliszta}}
;Latin neve - ''(Lumbricus terrestris)''
:Testhosszúsága 9-30 cm közötti.
 
:Táplálékát a talajfelszínről szerzi be. Kozmopolita, főleg emberi települések körül, parkokban fordul elő.
 
|}
 
__NOTOC__
[[Kategória:Férgek]]
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Svømmende blodigle.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|Orvosi pióca}}
;Latin neve - ''(Hirudo medicinalis)''
 
Az '''orvosi pióca''' a [[w:nyeregképzők|nyeregképzők]] ''(Clitellata)'' [[w:osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[w:piócák|piócák]] ''(Hirudinea)'' [[w:osztály (rendszertan)|alosztályába]], ezen belül az [[w:állkapcsos nadályok|állkapcsos nadályok]] ''(Hirudidae)'' [[w:család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[w:faj|faj]].
:Piócák külső szelvényezettsége nem felel meg a belsőnek, szeptumok nem alakultak ki. Elülső talpkorongjukban van a szájuk, mellyel vér szívnak.
 
:Orvosi pióca 10-15 cm hosszú. Sötétzöld hátán barnásvörös csíkos hosszanti sáv. Juvenilis egyedek ragadozók vagy halak vérét szívják. Ivaréretté emlősök vérének felvétele után válnak. 18-27 évig élnek.
 
:Hirudin ® seb 6-8 óra múltán is vérzik! Másfél évig képesek koplalni.
 
:Az orvosi pióca eredetileg egész [[Közép-Európa|Közép-]] és Dél-[[Európa|Európában]] előfordult. A környezeti változások következtében, és feltehetően az orvosi célokra végzett túlzott begyűjtése miatt mindenütt erősen megfogyatkozott. Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj
Fokozottan védett! Eszmei értéke 20 000 Ft
 
|}
 
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Kertészet/Férgek”