A zene története/A magyar zene története (szerkesztés)
A lap 2016. december 14., 23:18-kori változata
, 6 évvel ezelőttlapozólinkek javítása, kategorizálás AWB
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
a (lapozólinkek javítása, kategorizálás AWB) |
||
|
Későbbi zenénkről is keveset tudunk. A honfoglalás után is volt a magyarságnak zenéje, de az akkori zeneértők és írástudók nem írták le a pogánykori dalokat. 1000-1500 között énekmondók működtek, akik különféle nevek alatt ismeretesek: '''kobzos, lantos, hegedős, sípos, igric, trafátor, regős'''. (Emlékezzünk a görög aoidoszokra vagy a nyugati zsonglórökre.) Régi királyok maguk dolgoztak fel ősi témákat. A trafátorok - tréfacsinálók - lakomák alkalmával vidám dalokat adtak elő. Írásos feljegyzés nem maradt! Dalaik szájról-szájra terjedhettek csak, mivel nem tudtak írni. <u>„Az énekmondók csacska énekei nem méltók a feljegyzésre.”</u> Társadalmi helyzetük alacsony volt - cseléd, jobbágy. Néha egy-egy lantost a király nemessé léptetett elő, így alakulhattak ki ilyen helységnevek: Igrici, Igricfalva.
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/A 20. század orosz zeneszerzői|A
----
== Jegyzetek ==
<references/>
[[Kategória:A zene története]]
| |||