„A zene története/A magyar zene története/Verbunkos zene” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
a lapozólinkek javítása, kategorizálás AWB |
||
21. sor:
Ez a zene szinte hozzánőtt a cigányokhoz. Az akkor működő két leghíresebb cigányzenész: Sugár és Hiripi.
1770-80 körül a verbunkos zene kezd a cigányok kezéből kikerülni. Tanult zenészek művelik már a verbunkos zenét.
[[w:Bengráf József|'''Bengráf József''']] az első tanult verbunkos szerző (1745-46. Neustadt a.d. Saale-1791. Pest), ki a budapesti belvárosi plébániatemplom karnagya. Szerzeményei közül itt megemlítünk 30 misét, 7 rekviemet, 6 vonósnégyest. Számunkra mégis a legjelentősebb műve: <u>XII Magyar Tántzok Klavikordiumra valók</u>, mert ez az egyik legrégebbi verbunkos-kiadvány.
41. sor:
Mint már említettük, az utolsó verbuválás 1848-ban volt. A verbunkos zene ezután kezdett megváltozni, szelídebb jellegű, hangulatú muzsikává vált. Ebben az időben keletkezett a '''csárdás''' és a '''palotás'''. A szegény ember a csárdában járta táncát, a gazdag ember pedig a palotákban - innen az elnevezés. Mindkettő eredete a verbunkos zene. A palotás a verbunkos színpadi és báltermi változata, kizárólag hangszeres zene. <u>A csárdás szöveges zene. Nem népi tánc!</u> Zenéjét és szövegét ismert emberek írták, főleg a nemesi osztály tagjai. Az énekelt csárdás lelassult, így születtek meg a '''hallgató''' nóták. A legtöbb hallgatót lehet csárdás-tempóban is játszani, ha ezt így tették, jött létre a '''friss''', mely szintén csak hangszeres zene.
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/
----
== Jegyzetek ==
<references/>
[[Kategória:A zene története]]
| |||