„A zene története/A magyar zene története/Világi zene” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a lapozólinkek javítása, kategorizálás AWB
 
9. sor:
''Krónika'' c. gyűjteményében 23 dallam található, Kolozsvárott adták ki. A zene szempontjából fontos kútfő, azonban nem lehet jól olvasni, mert '''Tinódi nem használt kulcsokat''', úgy olvashatjuk, ahogyan akarjuk. Néhány dallam <u>pontos megfejtése a folklór révén lehetséges</u>. Ezek a dalok fennmaradtak a népdalokban, esetleg új szöveg került a dallam alá.
 
Az 1600-as évek jellegzetessége a '''hajdútánc'''. (A hajdúk ökörhajcsárok voltak. Városról városra, vidékről vidékre, sőt más országokba is elhajtották a rájuk bízott marhacsordákat. Vándorlásuk közben letáboroztak, megpihentek, s e közben énekeltek-táncoltak. A török hódítások miatt rablóbandákká szerveződtek, üldözték őket, ezért zsoldosnak szegődtek [[w:Bethlen Gábor|Bethlen Gábor]], majd [[w:Bocskai István|Bocskai István]] oldalán. Bocskai 1605.-ben mintegy 10 000 hajdút letelepített és nemesi rangra emelte őket.) <u>A hajdúk táncait rajzokból és Brow angol utazó leírásaiból ismerjük</u>. Mindkét kezükben kardot tartottak, amit összeütögettek, ennek következtében nagy csörömpölés keletkezett. Levegőbe ugrottak, guggolva táncoltak. Táncaikat dudaszóval kísérték és énekeltek. Az első két sor moll-, a második két sor dúr-hangnemű, a '''cezúra mimden sorban: 1'''. Ezeket a táncokat külföldön is megismerték, s ott 1750 után ungaresca lett a neve a hajdúk táncának.
 
[[Kép:Zenetörténeti példa-13.jpg|center|600px]]
18. sor:
 
A ''Hofgreff-gyűjtemény'' nagyrészt históriás énekeket tartalmaz, a ''Lőcsei tabulatúrás könyv''-ben nem hangjegyekkel, hanem fogásokkal vannak lejegyezve a darabok. Ilyenek még a soproni ''Stark-féle virginálkönyv"'', ''Apponyi hangjegy kézikönyv''. Legjelentősebb a '''Kájoni-kódex''', melyben sok magyar főúri ház tánc-zenéi - pl. Apor Lázár tánca - és népi táncdallamok virginál-feldolgozásban, valamint művészi egyházi zenék - Viadana-, Schütz-művek - kaptak helyet. [[w:Kájoni János|'''Kájoni János''']] (1629.-1687.) a csíki ferences rendház főnöke.
 
 
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/|A magyar zene története/Egyházi zene|Egyházi zene]] &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; ---► Következő lap:[[A zene története/|A magyar zene története/Kollégiumi Zene|Kollégiumi Zene]] </center>
----
== Jegyzetek ==
<references/>
 
[[Kategória:A zene története]]