„A zene története/Barokk-zene” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
dupla tartalom egyik adagjának törlése, a barokk zene nem kötőjeles, lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB |
||
1. sor:
{{Azenetörténete-cím|Barokk zene}}
Barokk-zene▼
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/|A zene története/]] ---► Következő lap:[[A zene története/|A zene története/]] </center>▼
A zene barokk kora kb. 1600-tól 1750-ig tart. „Parókás stílus”-nak is nevezték, mert a barokk oszlop csavart, mint a parókák fodrai. A kifejezés valószínűleg a művészettörténettől kölcsönvett portugál <u>barocco</u> (szabálytalan alakú gyöngy) szóból ered.
A barokk zene összefoglaló klasszikus zene, a '''4. klasszikus kor'''. Elsősorban hangszeres vonatkozású. Az eddigi hangszeres kísérletek kivirágzanak, kialakul a '''continuo-technika'''. (continuo=folyton játszik) Ez az énekkarnál jól beválik. A zenekar háromszólamú és a zene polifonikus szerkezetű. Nagy hangterjedelme miatt helyenként a hangzás kiegyenlítetlen, harmonikus hézagok keletkeznek. Ezeket egyenlíti ki, tölti be a kontinuó, melyet akkordhangszer, csembaló, orgona, hárfa vagy lant játszik, gyakorta több is egyszerre. Ekkor kezdődik a '''funkciós zene'''. Az akkordokat <u>számozott basszus</u>sal írják meg, erről a barokk kor a <u>generálbasszus kora</u> elnevezést is kapja. Nagyon képzett kontinuósra volt szükség, mert a számozott basszus-játék cifrázatokkal történt. Nagy tere volt a '''rögtönzés'''nek, mely tulajdonképpen a számozott basszus-játékkal indult el. A rögtönzés aztán átterjed a dallamvivő hangszerekre is. Igen gazdagon hangzott. A mai cigányzenekari technika hasonlít a barokk-kor technikájához.
A barokk korban alakul ki a '''teraszdinamika'''. Két dinamikai fok - pl. forte és piano között nincs fokozatos átmenet. Később keletkezik a '''fortissimo''' és '''pianissimo'''. Mindezek teraszokként következnek egymás után. Kialakul az '''echo''' - visszhanghatás. Egy és ugyanazon frázis kétszer egymásután hangzik fel :f-p. <u>Ezt a zeneszerző nem jelzi, ezt tudni stíluskövetelmény!</u> Akusztikai crescendo volt, de ez nem stílussajátság. Tulajdonképpen a fizikából ered, melyet egy kicsit meg lehet erősíteni. A barokk zenére jellemző az '''egytémájúság'''. Egy kis témából keletkezik egy nagyszabású mű. Ez a téma magában rejti a logikus folytatást, nincs lezárva, nyílt. Versenyműveknél van két téma egy tételben, külön témája van a zenekarnak és a szólistának, tehát valójában ez is egytémájú.
69 ⟶ 32 sor:
A korábban kialakult sonata és cantata formát a barokk-kor is műveli. Ezeknek előadási hely szerint két típusa van: templomban '''sonata da chiesa''', '''cantata da chiesa'''; nem egyházi szövegű a '''cantata profana'''.
----
▲<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/
|