„A zene története/Impresszionizmus” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB |
||
1. sor:
{{Azenetörténete-cím|Impresszionizmus}}
== Impresszionizmus ==
Az a stílus, melyben a festő, költő, zeneszerző a külvilág által a személyére gyakorolt behatásokat fejezi ki művészetében. '''Impresszió=benyomás''', behatás. Fő ismertetője a programmatikus légkör, a misztikus elmosódottság, gondolati összefüggések helyett <u>hangulati benyomások</u>. A festészetben, költészetben hamarabb jelentkezett.
31 ⟶ 28 sor:
Az I. világháború halottainak emlékére írja ''Feketében és fehérben'' c. kétzongorás művét. Formája szilárd, még egy korál is megjelenik benne. Harmonizálásban és ritmikában nincs visszakanyarodás, e téren előrehalad az expresszionizmus felé.
Az impresszionizmus sok követőre talál. Egyik legnevezetesebb ezek közül [[w:Maurice Ravel|'''Maurice Ravel''']] (1875. Ciboure-1937. Párizs) francia zeneszerző, anyai ágon spanyol, ezért több népzenei hatás éri. A párizsi Conservatoire növendéke, ahol tanára [[w:Gabriel Fauré|GabrielFauré]]. 1901-ben elnyerte a római díjat. Debussytől csak a zeneszerzés technikáját vette át, formabontását nem. Néhány korai művétől eltekintve formálása szilárdabb.
Hangszerelésben jóval előbbre mutat D.-nél, s e téren nagyobb a hatása a későbbi zeneszerzőkre. Ebből a szempontból tekintve legjelentősebb műve a ''Bolero''. Virtuóz mű. A basszusban domináns és tonika váltakoznak, az egész mű két periódusra épül, állandóan ezt színesíti a felhangokkal. Jóformán minden hangszerelési eszköz benne van, ami a modern zenében jelentkezik. (Rubinstein Ida táncosnő számára komponálta.) Zenekari művei még: ''Pavane egy infánsnő halálára'', ''La valse''. Utóbbi a Strauss-féle keringőből kiinduló magas színvonalú szimfonikus tánc. Egyéb zenekari darabjaiban, pl. a ''Spanyol rapszódia'' -ban kiütköznek a '''spanyol népzenei fordulatok'''. ''La zigane'' c. virtuóz hegedűműve magyaros hangulatú. Balettje a ''Daphnis és Chloe'', melyből két önálló szvit készült. Egyfelvonásos operája a ''Pásztoróra''. Két zongoraversenyt írt, az egyik ''Zongoraverseny balkézre'', melyet Zichy Géza gróf számára írt, aki 14 éves korában vadászbaleset során elvesztette jobb-kezét, mégis kiválóan zongorázott. Dalai közé tartozik a ''Seherezádé-ciklus''. Komponált még zongoraműveket, kórusokat.
38 ⟶ 35 sor:
[[w:Manuel de Falla|'''Manuel de Falla''']] (1876. Cadix-1946. Alta Gracia - Argentina) spanyol zeneszerző kezdetben teljesen a könnyűzenével foglalkozott. Párizsban megismerkedett Debussyvel, Ravellel, Dukas-val, átvette stílusukat és ötvözte a spanyol népzenével. Ettől kezdve <u>kb. az a szerepe Spanyolországban, mint nálunk Kodálynak</u>. A granadai konzervatórium tanára, majd igazgatója.
Az impresszionizmuson és a népzenén kívül a '''flamenco-stílus''' művelője.
Ennek jellemzői:
46 ⟶ 43 sor:
Ezek az elemek leginkább balettzenéiben jelentkeznek, melyek túlnyomóan spanyol hatásúak. Legjelentősebbek: ''A háromszögletű kalap'' és ''Bűvös szerelem''. Sokszor megszólal szóló és kórus is. Hasonló sajátosságú ''Rövid élet'' c. operája is. ''Éjszakák a spanyol kertekben'' - három impresszió zongorára. ''Csembalóverseny''ében újra előveszi a régi hangszert, a csembalót, melyet kamarazenekar kísér. Egyéb kamarazeneművei főleg fúvós-hangszerekre készülnek. Számos gitárra komponált darabja és népdalfeldolgozása van.
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Utóromantika|
----
== Jegyzetek ==
| |||