„A zene története/Klasszicisztikus romantika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB |
||
1. sor:
{{Azenetörténete-cím|Klasszicisztikus romantika}}
== Klasszicisztikus romantika ==
Ez az irányzat ellenhatásként lép fel a romantikában. Oka a forma és tartalom egyensúlyának felbomlása. ''Vissza a régi formákhoz'', ugyanakkor a kifejezés lehet romantikus. '''Klasszikus formák, romantikus tartalom'''!
11 ⟶ 8 sor:
Mendelssohn nevéhez fűződik a Bach-kultusz feltámasztása. Ő találta meg a Máté-passio kottáját. Ekkor indul meg a '''Bach-reneszánsz'''.
Szimfonikus művei közül néhány: ''Olasz szimfónia'', ''Skót szimfónia'', ''Hebridák nyitány'' - ezekben tükröződnek utazásainak nyomai - ''Reformáció szimfónia'', ''Szentivánéji álom kísérőzene''. Művei formája klasszikus, de romantikus hangulati elemeket tartalmaznak, tehát tartalma romantikus. Híres és ma is gyakran játszott műve az ''E-moll hegedűverseny''.
Oratóriumai: ''Paulus'' és ''Elias''. Igyekezett a műfajt romantikus eszközökkel feltámasztani.
33 ⟶ 30 sor:
Hat szimfóniája közül az utolsó három nevezetes, világszerte gyakran játszott. <u>4. szimfóniája a legoroszosabb</u>, ebben található a legtöbb népzenei motívum. Scherzo-tételére jellemző, hogy egymástól <u>külön szerkesztette a vonós-, fafúvós- és rézfúvószenekart</u>. Ez a három egymásnak válaszolgat. ''5. szimfóniája'' <u>a művészi alkotómunka apoteózisa</u>. II. tételének szépsége igen mélyreható, III. tétele keringő. ''6. szimfóniája'' <u>hattyúdala</u> - 53 éves korában kolera vetett véget életének. I. tétele tágan értelmezhető szonátaforma. Amint a főtéma elhangzik, azonnal kidolgozza. Ez az átvezető rész az érzelmes hangulatú melléktémához, melyet sokszor megszólaltat. A kidolgozási rész mindössze 20-25 ütem. A visszatérés után nagy Coda zárja be a tételt. II. tétele 5/4-es ütemű! III. tétel Rondó szonátával kombinálva. A rondótéma csak foszlányokban jelenik meg először, akkor is a G-dúr alaphangnem helyett E-dúrban szólal meg, csak a végén a főhangnemben. A <u>IV. tétel „Lamentoso”, saját temetési éneke</u>. Ez is szonátaforma, melyben a főtéma az '''áttört munka csúcspontja''', - a téma minden hangját más hangszer szólaltatja meg -, a melléktémát csak egyszer hozza. Kidolgozási része nincs, a vége elhal, megsemmisül.
Versenyművei. A ''B-moll zongoraverseny''-ben rendes kadencia nincs, de tele van kadenciaszerű részekkel. Ilyen a ''D-dúr hegedűverseny'' is.
Operái és táncjátékai: ''Anyegin'', ''Pique Dame'', ''Csipkerózsika'', ''Diótörő'', ''Hattyúk tava''. Csajkovszkij nem drámai alkat, nincs nagy feszültség a színpadon. Lírai természetű szerző. Jellemző az ''Anyegin'' címe: <u>Lírai jelenetek Puskin Anyeginje után</u>. Nincs a jelenetek között logikai összefüggés, megértéséhez ismerni kell a tartalmát. Táncjátékaiban csak szép táncot akar adni.
39 ⟶ 36 sor:
Egyéb művei: ''Vonósszerenád'', ''Rómeó és Júlia-nyitányfantázia'', ''Pravoszláv misék''. ''Évszakok'' c. zongoraciklusa - az év hónapjaira címzett 12 zongoradarab - külön-külön vagy együtt, szívesen játszott sorozat.
[[w:Gioacchino Antonio Rossini|Gioacchino Antonio Rossini]] (1792. Pesaro-1868, Passy -Párizs mellett) a Verdi munkásságát megelőző korszak kiemelkedő alakja. 1810-ben, Velencében kerül színre első operája, majd három évvel később a ''Tancred'' és az ''Olasz nő Algirban'' már döntő sikert arat. Életében összesen '''30 operát írt''', melyek közül leghíresebbek a ''Szevillai borbély'', ''Tolvaj szarka'', ''Hamupipőke'', ''Tell Vilmos'', ma is gyakran játszott operák. Termékeny munkásságát elősegítette, hogy egyik operájából a másikba átvisz áriákat, '''sok ismétlést alkalmaz dinamikai fokozással'''. Ily módon és hangszerelési trükkökkel hamar ki lehet hozni egy operát. <u>Ezek munkássága negatívnak mondható vonásai</u>.
A Szevillai borbély a vígopera legkiemelkedőbb alkotása. <u>Sikereit 34 éves koráig valósítja meg, azután már nem komponál</u>, kivéve az időskorban írt ''Stabat mater''-t és 10 tételes oratóriumát.
51 ⟶ 48 sor:
1850 után már érett alkotásokkal jelentkezik, felhagy a történelmi témákkal, és társadalmi témákat dolgoz fel. Ezek is máshol játszódnak le a cenzúra miatt. Ide tartoznak a ''Rigoletto'', ''Trubadur'', ''Traviata''. Európai hírre tesz szert. Stílusa kezd megkomolyodni. Eddig <u>az olasz nép és műdal stílus</u> volt az eszköze, zenekara egy felnagyított gitár volt. Ez a zenekarkezelés átmegy még a második periódusába is, mert az énekszólam ugyan már drámai effektusok kifejezője lesz, de a legdrámaibb helyeken is ilyen kíséretet ad. Az ''Álarcosbál''-tól kezdve már a zenekar is részt vesz a drámai kifejezésben. A ''Don Carlos'' is ilyen. A Szuezi-csatorna megnyitása alkalmára kérték fel opera komponálására, ekkor született meg az ''Aida'', melyben <u>egyiptomi motívum nincs, mégis egyiptomi hangulatot ad</u>. Munkásságának harmadik szakaszában <u>Wagner hatása alá került</u>. 80 éves kora után írta meg két legnagyobb operáját az ''Otello''-t és a ''Falstaff''-ot. A Wagner-elvek alapján komponált, de '''önmagát nem tagadta meg'''. (A vígoperák között a Falstaff a 2. számú kiemelkedő, 3. a Gianni Schicci, Puccini műve) Az énekesek sok áriát eltorzítottak a kadenciákkal. Most igyekeznek megtisztítan
Manzoni halála hatására írta meg ''Rekviem''-jét. Vonósnégyes-ének basszusa C-dúr skála, de az alaphangon kívül minden fok módosítva van. A '''tonalitás elmosódása''' már nála megkezdődik. Az Aida-ban a „nilusparti jelenet é-moll, G-dúr és a-moll között '''lebeg''', a Falstaff néhány helyén az akkordok nem funkciósan következnek egymás után.
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Francia romantika|
----
== Jegyzetek ==
| |||