„A zene története/Középkori többszólamúság/A középkor egyszólamú világi zenéje” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB
1. sor:
{{Azenetörténete-cím|A középkor egyszólamú világi zenéje}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">A középkor egyszólamú világi zenéje </h2></div>
 
 
=== A középkor egyszólamú világi zenéje ===
 
Szoros kapcsolatban van a lovagi költészettel. A lovag hármas szolgálata: <u>Gottendienst, Herrendienst, Frauendienst</u>. Lelkem az Istené, kardom a hazámé, szívem az asszonyoké - becsületem az enyém. Ez volt a jelszó, a művészet ennek jegyében folyt.
Franciaországban a '''trouvair'''ek, '''troubadour'''ok(kitalálók) voltak a világi zene képviselői. Ezek már önállóan találják ki dallamaikat. A trubadúrok zöme magas társadalmi osztályokból kerül ki. Ők a zeneszerzők, szövegírók, előadók, de nem kísérik magukat, mert ezt méltatlannak tartják. Mindeniknek megvolt a kísérője, a '''jongleur''' vagy '''minstrel''', aki lanton kísérte, de e-mellett még sokféle mutatvánnyal is szórakoztatta a közönséget. A dallam sajátságos '''bar-forma''', A-A-B. Az „A” neve stollen - rövid, egyszerű rész, a „B” neve abgesang, mely hosszabb, cifrázott, kolorált.<ref> A ’bar’ kifejezés a parat, barat, barant szó rövidítéséből származik, amely a bajvívásban a művészien kivitelezett védés neve volt. A dalszerzők analógiaként adaptálták bizonyos fajtájú igényes strófaformákra. </ref> A korszak vége felé a bar-forma kezd átalakulni A-A-B-B formára, melyben a „B” hosszúsága megegyezik az „A” hosszúságával. Legnevezetesebb szerzők: Thibaut, Oroszlánszívű Richárd,([[w:I.Richárd|I.Richárd]]), [[w:Adam de la Halle|Adam de la Halle]]. Mintegy 1000 dal maradt ránk.
A trubadúrok témái: ''canso'' - szerelmi dal; ''serena'' - esti dal; ''alba'' - hajnali nóta; ''sirventes'' - szolgálati dal, táncnóta, románc; ''pastourelle'' - pásztorének; ''planche v. plaine'' - sirató ének.
 
15 ⟶ 11 sor:
Bar-formában írták dalaikat- A-A-B, de náluk a „B” rész erősen megnőtt és cifrázottá vált. Szövegük hasonlít a lovagi költészet szövegéhez, de megtoldják a mesterségükkel kapcsolatos témakörrel. Megjelenik bizonyos politikai vonatkozás is, rendszerint ellenzéki felfogásban, mely sokszor gúny formájában jelentkezik. A kötöttségek szigorúak, ez a céhrendszer fegyelméből ered. Különféle iparosok voltak köztük, a leghíresebb [[w:Hans Sachs|Hans Sachs]], - cipész volt.
A fent leírt három énekes rend kb.- 1200 és 1500 között élt és működött.
 
 
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Középkori többszólamúság/Ars nova|AArs zene története/nova]] &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; ---► Következő lap:[[A zene története/Németalföldi iskola|ANémetalföldi zene története/iskola]] </center>
----
== Jegyzetek ==