„A zene története/Mannheimi iskola” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB |
||
1. sor:
{{Azenetörténete-cím|Mannheimi iskola}}
== Mannheimi iskola ==▼
▲== Mannheimi iskola ==
A 18. sz. közepe táján Mannheimben karmesterek, zeneszerzők kiváló csoportja került össze. Teljesen új stílust indítottak el.
Új formák, effektusok, műfajok, előadási módok alakultak ki, új hangszerek keletkeztek.
15 ⟶ 13 sor:
A harmadik tétel gyors tempójú '''rondo''' - körtánc. Ennek formája: A-B-A, mely ismétlődhet többször - a-b-a-c-a-d-…stb.- is, ezen ismétlődések között vannak az epizódok (b, c, d, stb.) - ezek fantáziaszerűek és modulálnak.
Mannheimben alakul ki a '''vonósnégyes''' is, mely ugyancsak háromtételes, és menüett nincs benne. Hangszerösszetétele nem mindig azonos a maival, van pl. 3 hegedű és 1 cselló.
Itt szűnik meg a concerto grosso, és előtérbe kerül a '''szólókoncert'''. Itt vonul be a hangszerek közé a '''klarinét''', itt alakul ki a '''crescendo-decrescendo'''. Ennek előzménye Nápolyban a <u>messa di voce</u>, de ott a kísérő hangszerek megmaradtak a dinamikában, itt ezzel szemben az egész zenekar erősített vagy halkított.
25 ⟶ 23 sor:
Legnagyobb mesterei: [[w:Johann Stamitz|'''Johann Stamitz''']] (1717.-1757.) és [[w:Franz Xaver Richter|'''Franz Xaver Richter''']] (1709.-1789.). Mindketten Mannheimben működtek, a bajor népzenére építették stílusukat. Mások is magukévá tették az elveket, mint például [[w:Luigi Boccherini|'''Luigi Boccherini''']] (1743.-1805.) olasz csellista és zeneszerző, [[w:Johann Christian Bach|'''Johann Christian Bach''']] (1735.-1782.), J.S. Bach legifjabb fia.
Ebből az iskolából alakult ki a nagy bécsi klasszicizmus, melyben már az osztrák ’zenei dialektus’ uralkodik.
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Barokk-zene/Bach előtt|
----
== Jegyzetek ==
| |||