„A zene története/Németalföldi iskola” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB
1. sor:
{{Azenetörténete-cím|Középkori többszólamúság}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Középkori többszólamúság </h2></div>
 
 
== Németalföldi iskola ==
XV. század. Az 1400-as években új többszólamú stílus alakul ki, melynek helye a Németalföld. (Hollandia, Belgium, Flandria, Burgundia, Franciaország egy része, stb.) Itt alakultak ki különféle énekiskolák a székesegyházak mellett. (Antwerpen, Liège, Cambrai, stb.) Az 1400-as évek legkiválóbb zeneszerzői, kórusvezetői (pap-zeneszerző-kórusvezető) nyomán tovább fejlődött az éneklési mód.
Három generáció alakult ki. Első a század első harmadában, második a század közepén, a harmadik pedig a végén.
11 ⟶ 7 sor:
1./ [[w:Gilles Binchois|'''Gilles Binchois''']] (Bensoa)(1400. k. - 1460.) a burgundi udvari zenekar tagja. Chansonjai és miséi kora egyik legjelentősebb komponistájává avatják.
Megközelítően vele egy időben működik [[w:AntöööööööoineAntoine Busnois|'''Antoine Busnois''']] (Bünoa)(?–1492), ki burgundi Merész Károly és Burgundi Mária kórusában énekelt. 77 művéről tudunk - köztük 3 mise és 2 magnificat. Művei három és négyszólamúak.
 
[[w:John Dunstable|'''John Dunstable''']] (angol), Dönstebl, (1380-1453) az első vezéregyéniség, a betfordi herceg szolgálatában állott és hosszabb ideig volt a Németalföldön. Kevés műve maradt hátra, melyek szigorúan egyházi jellegűek - misék, zsoltárok, motetták. Feltűnő, hogy nem az orgánumra, hanem a fauxbourdonra támaszkodik, de már komplikáltabb, mert szabadon kolorál.
 
[[w:Guillaume Dufay|'''Guillaume Dufay''']] (Düfé)(1400. k.-1474. Cambrai). Ő az első klasszikus zeneszerző. Cambrai-i kanonok volt, a schola vezetője. Főleg egyházi műveket komponált, mellette kevés világi művet. Mint Dunstable tanítványa, átvette annak stílusát, és tovább fejlesztette. A szólamok melodikusabbak, bennük zenei szépségre törekszik. A szólamok számát egy kompozícióban nem tartja meg. Ezt a liturgia nem írta elő, tehát válogatott az eszközökben, ellentétekkel dolgozott (kontraszt). <u>Hangzásban kezd közeledni a dúr-tonalitás felé. A modális hangnemekkel szemben előnyben részesíti az iont és az eolt, de művei még nélkülözik a funkciórendszert</u>. Tudat alatt már a '''vezérhang kezd szerepet kapni'''. Sajátságos a misekompozíció-technikája. Megalapítója a '''chanson-mise''' típusnak. Népi jellegű intonáció is felfedezhető nála. Két népdalt előszeretettel használ fel. Az egyik: ''L’home armée'' (fegyveres ember v. rabló katona), a másik: ''Se la face ay pale'' (Ha arcom sápadt). Ezeknek dallamait megfelelő egyházi szöveggel látta el - applicatio. Több mint 100 év múlva is divatban voltak. (A zeneirodalomban több mint 50 L’home armée mise van, Palestrina is írt ilyet. Itt visszautalok a fentebb más szempontból példaként feltűntetett de la Rue által komponált misére.)
30 ⟶ 26 sor:
[[w:Clément Jannequin|'''Clément Jannequin''']] (1485.k.-1560.) francia mester - Josquin des Prés tanítványa - a programatikus, leíró jellegű, illusztráló '''madrigál''' - program-chanson - megteremtője és legkiválóbb művelője. Ilyen jellegű mintegy 400 kórusműve közül kettőt említsünk meg: A csata, Majális. Ezeken kívül zsoltárokat, miséket is írt.
A zenei gótikát kb. eddig számítjuk.
 
 
----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Középkori többszólamúság/A középkor egyszólamú világi zenéje|A zeneközépkor története/egyszólamú világi zenéje]] &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; ---► Következő lap:[[A zene története/Renaisance|A zene története/Renaisance]] </center>
----
== Jegyzetek ==