„A zene története/Barokk-zene/Bach előtt” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
lapozólinkek javítása, címsor sablonnal AWB
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
L. több mint 40 operát írt, egyik legkiemelkedőbb ezek közül: ''Cadmus és Hermyone''. Ezeken kívül főleg egyházi műveket komponált. ''Te Deum''ának vezénylése közben megsérült és vérmérgezésben halt meg - dirigáló botjával saját lábába szúrt.
Lully halála után a francia opera egy évszázadon át hanyatlott, ismét az olasz opera hódított, ám Lully emléke tovább kísértett, mert itt-ott kísérleteztek francia operával is.
[[Fájl:Jean-Philippe Rameau.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
 
[[W:Jean-Philippe Rameau|'''Jean-Philippe Rameau''']] (1683.-1764) francia zeneszerző útja elég rögös volt. Különböző helyeken működött mint orgonista és hegedűs, csak 1733-ban mutathatta be ''Hippolíte és Aricie'' c. operáját egy gazdag pártfogó segítségével. Később mégis megérhette, hogyan válik műveinek hosszú sora a francia zenekultúra közkincsévé.
 
31. sor:
A disszonanciát elő kell készíteni és fel kell oldani, mégpedig lefelé vezetve a disszonáns hangot, mely hangsúlyos helyen áll. A feloldásnak konszonanciát kell képeznie. A hangsúlytalan disszonancia csak átfutás esetén jó. <u>Minden akkord alterálható - félhanggal le vagy fel -, így vezérhang jön létre, mely a célzott hangnemhez vezet</u>. Az alterálás során ’keresztállás’ nem jöhet létre. (Mindezek összhangzattani fogalmak és szabályok, melyeket itt csak, mint zenetörténeti újdonságokat említünk meg.)
<u>Fontos: ugyanebben az időben alakul ki a '''temperálás''', mely nélkül az összhangzattant nem lehet megvalósítani</u>.
[[Fájl:Joseph Siffred Duplessis - Christoph Willibald Gluck - Google Art Project.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
 
[[w:Cristoph Willibald Gluck|'''Cristoph Willibald Gluck''']] (1714.-1787.) Csehországban született német zeneszerző, az opera korszakos jelentőségű reformátora. Egy ideig Prágában, mint templomi énekes, tánctermi hegedűs keresi meg kenyerét. Németországban is dolgozott, de működésének súlypontja Franciaország. Itt születnek meg operareformjai.
 
42. sor:
Motívikus munkát alkalmaz, a témát felszabadítja és más-más módon csoportosítja (Iphigenia Aulisban).
 
Művei: '''Iphigenia Aulisban; Iphigenia Taurisban; Orpheus[[w:Orfeusz és Euridiké|Orfeusz és Euridiké]]''' - legnagyobb-szabású műve, melynek két változata a „római” és a „párizsi”. A római változatban Orpheus alt szerepét <u>kasztrált férfiénekes</u> énekelte. Ennek oka az volt, hogy az egyház nőket nem engedett énekelni. A kasztrált alt-hang igen fényes hang volt.
 
A kasztrálás a 19. században megszűnt, attól kezdve az ilyen szerepeket nők énekelték - '''nadrágszerepek'''. A párizsi változatban tenor-énekes énekelte ugyanezen szerepet, mert ott a kasztrálás nem volt divat.