„Szakácskönyv/Konyhatechnika/C” változatai közötti eltérés

Csíranövény:

: A csíranövény az egyik legősibb étek, az "előre feldolgozott" táplálék. Az emberiség már az írásos történelem kialakulása előtt fogyasztott csíráztatott növényeket, s léteztek a csíráztatásnak kialakult, jól bevált módszerei. A hozzáértők korán rájöttek a csíranövények egészségmegtartó és gyógyító hatására, így minden nagy civilizáció bölcsei ajánlották az étkezéshez évszázadokon át. A gazdag és élő tápértéket képviselő zöld-növényekben a csíráztatás során a tápanyagtartalom megsokszorozódik, a vitaminokon és ásványi anyagokon kívül létfontosságú enzimekhez is hozzájut a szervezetünk.

# a gabonafélék,

# a hüvelyesek,

# az olajos magvak

# a zöldségfélék,

----

== Csirke töltése ==

: A bontott, megtisztított csirkét a mellénél és a hasüregében tudjuk megtölteni. Az előbbihez úgy készítünk zsebet, hogy ujjainkat a nyak felől csúsztatva - óvatos mozdulatokkal - elválasztjuk a bőrt a hústól. A zsebet besózzuk (esetleg más módon is fűszerezzük), majd apránként belenyomkodjuk a tölteléket. (Ha túl feszesre tömjük, sütés közben kireped az állat bőre.) A bejárat lezárása után (az összetűzéshez legtöbbször elég egy-két hústű, vagy fogpiszkáló, de végeső esetben lehet varrni is) - immár kívülről - egyenletesre lapogatjuk a tölteléket. Ha a csirke nyakbőre ép, abba is mehet egy kicsi a masszából. A legtöbb töltelék a hasüregbe fér (itt is hasznos lehet az előzetes sózás, fűszerezés), azt is tűvel vagy cérnával zárjuk le. A kimaradt tölteléket egy darabka alufóliába csomagolva tesszük a tepsibe. Sütés előtt még meg kell igazgatni a szárnyakat és a combokat, hogy az elálló alkatrészek túlzottan ki ne száradjanak. Ezért a szárnyakat visszahajtjuk (ráfeszítjük) a hátra, a combok végét pedig a püspökfalathoz kötjük. (A comb- és szárnyvégeket a sütés elején alufóliába csavarással is védhetjük a túlzottan erős hőtől.