„Kertészet/Bogarak/Hársfadíszbogár” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Hársfadíszbogár lapot a következő névre: Kertészet/Rovarok/Hársfadíszbogár |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Ovalisia (Scintillatrix) rutilans bl1.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
Latin neve - ''(Lampra rutilans)''
A hársfadíszbogár a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a díszbogarak (Buprestidae) családjához tartozó faj.
== Elterjedése ==
A hársfadíszbogár melegkedvelő faj, főleg Közép-Európa déli területein és a Földközi-tenger környékén fordul elő. Ritka rovar.
Megjelenése
A hársfa díszbogár 1,2-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű, zöld színű, aranyló vagy kékes csillogással, az előtor hátának oldalai és egy sáv a szárnyfedők oldalszegélye mentén rézvörösek. Elszórtan sötét, hosszúkás foltocskák díszítik. Egyike a legszebb kárpát-medencei bogaraknak.
Életmódja
A hársfa-díszbogárnak az öreg hársfasorok és az elegyes erdők, ahol korhadt hársfák is találhatók, alkotják az otthonát. A modern erdészeti technológiával fenntartott erdőkben a hársfa-díszbogárnak nincs már életlehetősége. A teljes lárvafejlődés a hársak korhadó törzsében zajlik le, amelyben a lárvák járatokat rágnak. A járatok a fajra jellemzőek: laposak, kígyózók és hátulról előrehaladva kiszélesednek. Bebábozódás előtt a lárva kijárónyílást készít a bogár számára, amely a bábból kibújva elhagyja a fa törzsét. Tápláléka élő és elhalt növényi anyagok.
{{commonscat|Lampra rutilans}}
{{Forrás| |'''Nagy európai természetkalauz.'''|Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. |Budapest: Officina Nova. 1993. }}
|