„Kertészet/Csigák” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Csigák {{Kert-kártevők}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" st…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:CsigákFérgek]]
{{Kert-kártevőkfőcím}}
{{Kert fejezetek}}
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{cím2|Csigák}
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
Latin neve - ''()''
:
 
Félmeztelen csiga
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
:A félmeztelen csiga (Daudebardia rufa) Magyarországon is honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi ragadozó csigafaj.
:A faj Közép- és Délkelet-Európában és a Mediterráneum keleti részén honos. Északon a Rajna-völgyig, délen Algéria tengerparti vidékéig tart elterjedési területe. Ismert Olaszországból, a Balkánról, Kisázsiából és Ciprusról. A nedves, dombvidéki vagy alacsony hegyvidéki erdőket kedveli, Bulgáriában 1500 m, Svájcban 1000 m tengerszint fölötti magasságig található meg. Németországi és svájci populációi veszélyeztetettek. :Magyarországon nem védett, a hegy- és dombvidékeken található meg.
 
:A csiga testhossza 1,5-2 cm, sötétszürke, a talpán fehér. Jellegzetessége, hogy a háza a testéhez képest igen kicsi, a felnőtt állat nem képes belé visszahúzódni, csak a zsigerzacskóját védi. A ház 6 mm széles, 1,5 mm magas, 2,5-3 kanyarulatból áll. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, hosszirányban megnyúlik, de lapos marad. A ház héja vékony és átlátszó, zöldesssárga vagy vörösesbarna szaruszínű.
 
:Az erdei avar alján, kövek alatt, vagy a laza földbe fúródva található meg, esők után bújik elő. Ragadozó, táplálékát földigiliszták, rovarlárvák, ászkák, kisebb csigák teszik ki.
 
 
 
 
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977). |'''Krolopp Endre''': [http://www.scribd.com/doc/98036011/29/XXIX-tabla Csigák, kagylók.] Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}
|}